Jogfigyelés - Jogszabályi változások

2010. december 31.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Az Országgyűlés 2010. december 21-én elfogadta, a köztársasági elnök aláírta és december 31-én kihirdette a már másnap hatályba lépő új médiatörvényt. A három fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott T/1747. sz. törvényjavaslat elfogadásával az új törvény az 1996 óta hatályban lévő médiatörvény és a hírügynökségi törvény, valamint az 1986 óta már csak részleteiben fennmaradt sajtótörvény helyébe lépett.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyben a nyár elején elindult médiarendszer-átalakítási folyamat záróakkordja is. Az új szabályok bevezetésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 1996. évi I. törvény nagy részét (Rttv.), amely kisebb-nagyobb módosításokkal idén nyárig szabályozta a rádiózást és televíziózást, valamint a hírügynökségi törvényt és a sajtótörvényt is. Az Rttv-t korábban átfogóan idén nyáron a 2010. évi LXXXII. törvény, majd októberben a 2010. évi CIII. törvény módosította. Ezekkel a módosításokkal kezdődött el a médiafelügyelet és a közszolgálati médiaszolgáltatás intézményi átalakítása, amely mostanra szinte teljesen be is fejeződött. A korábbi módosítások  alapján összevonásra került a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió- és Televízió Testület, megkezdte működését a Médiatanács, az új közös Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába kerültek a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI, miközben teljes vagyonuk – valamint munkatársaik túlnyomó része – a Médiatanács kezelésében lévő Alapba került.

Az új médiatörvény a nyáron és az ősszel lezajlott média-felügyeleti és a közszolgálati médiát érintő szervezeti változásokat lényegében változatlanul hagyja, más területeket azonban részletesen és a korábbitól eltérően szabályoz.

A változások sorában talán a legnagyobb jelentőségű az, hogy az Mttv. hatálya kiterjed valamennyi médiatartalomra, azaz a rádiós és televíziós műsorszolgáltatáson kívül a nyomtatott és internetes sajtótermékekre valamint ezek kiadóira is.

A korábbi médiatörvényhez képest a további fontosabb változások szerepelnek még a törvényben (a teljesség igénye nélkül):
-  az Mttv. meghatározza a közszolgálati médiaszolgáltatás céljait, és azok elérését követelményként határozza meg a közszolgálati médiaszolgáltatók számára;
-  a gyermekekre és kiskorúakra vonatkozó szabályok differenciáltabbak lesznek, új kategória kerül bevezetésre, a 6 éven aluliaknak nem ajánlott műsor;
-  azokban az esetekben, amikor a kiegyensúlyozottság kötelező, azt az egyes műsorszámokon belül is megköveteli;
-  a jövőben a sajtótermékek kiadására illetve internetes sajtótermék közzétételére előzetes bejelentés és nyilvántartásba vétel mellett kerülhet sor;
-  a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját a Médiatanács határozza meg annak érdekében, hogy azokon ne legyen gyakorolható a hazai közönség több mint húsz százalékát kizáró kizárólagos közvetítési joga műsorszolgáltatónak;
-  a médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége („must carry”) mellett bevezeti a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettségét is („must offer”);
-  a közszolgálati médiarendszer finanszírozása átalakul, 2012-től bevezetésre kerül az állam által biztosított közszolgálati hozzájárulás. Ennek mértéke az első évben hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével. Az állami támogatásnak a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról új intézmény, a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt;
-  az MTI kizárólagosan jogosult és köteles a tulajdonosi-felügyeleti szinten összevont médiaszolgáltatók egységes hírszolgáltatásának valamint honlap- és lekérhető műsorszolgáltatásának ellátására;
-  a Médiatanács a médiatörvény és az annak alapját képező ún. médiaalkotmány (2010. évi CIV. törvény, Sttv.) szabályai felett őrködve kiterjedt szankciórendszert alkalmazhat – sajtó esetében csak 2011. július 1-től kezdődően, és csak részlegesen – a jogsértőkkel szemben (támogatási pályázatokból kizárás, bírság, közlemény kiadására kötelezés, felfüggesztés, törlés), a Médiatanács a tényállás tisztázása során kiterjedt jogosítványokkal bír;
-  bevezeti a törvény a sajtót és a lekérhető szolgáltatásokat érintően a társ- és önszabályozást;
-  megváltoznak a független előállítókra, a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatókra vonatkozó valamint a zenei műsorkvóták;
-  a Média és Hírközlési Biztos látja el a fogyasztók érdekvédelmét akkor is, ha nincs szó jogsértésről;
-  megszűnik a Panaszbizottság, helyette a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos panaszokat a Médiatanács Hivatala, illetve a Médiatanács bírálja el;
-  túlnyomórészt megszűnnek a tulajdonosi összeférhetetlenségi szabályok, ugyanakkor a piaci koncentráció megelőzése érdekében a Médiatanács a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató számára korlátozásokat írhat elő;
- a Médiatanács azonosítja a  jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltatókat, amelyek számára a törvény többlet-kötelezettségeket ír elő;
-  a közműsorszolgáltató és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató helyébe a közösségi műsorszolgáltató fogalma kerül.

2010. december 31. – megjelent a Magyar Közlönyben