Archívum - Jogszabályi változások

A törvény egyúttal egy a nyár elején elindult törvényhozási-átalakítási folyamat záróakkordja is. Június 11-én nyújtotta be dr. Cser-Palkovics András és Rogán Antal a magyar médiarendszer tartalmi és szervezeti átalakítását megcélzó, öt javaslatból álló médiacsomagot (Alkotmánymódosítás, Rttv. módosítás, Smtv, és két országgyűlési határozat). A törvénymódosítások elfogadását követően elkezdődött a konvergens hírközlési- és médiahatóság kialakítása, az Országgyűlés megválasztotta a Médiatanács és a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjait, a testületek megalakultak. A három közszolgálati műsorszolgáltató és az MTI vagyona az azt kezelő Alaphoz került, a Kuratórium megválasztotta a négy vezérigazgatót. A közszolgálati részvénytársaságok nonprofit társasággá alakultak át. Már csak a Közszolgálati Testület megalakulása maradt hátra ahhoz, hogy médiafelügyelet és a közszolgálat intézményi átalakítása teljesen befejeződjék.

Az új médiatörvény tartalmi problémáinak egy része már a médiacsomag részeként 2010 nyarán illetve őszén elfogadott módosításokban is fellelhető. A későbbiekben ebben az elemzésben csak azokra a változásokra térek ki bővebben, amelyek még nem szerepeltek a korábbi Rttv. módosításokban illetve az Smtv-ben (azokról lásd a korábbi vonatkozó elemzéseket).

Legfontosabb változások
A legfontosabb változások a törvényben – a teljesség igénye nélkül – a korábbi, azaz a nyáron módosított Rttv-hez képest:
•    a médiatörvény hatálya lényegesen bővül: kiterjed többek között valamennyi sajtótermékre és a sajtótermékeket kiadókra is,
•    hangsúlyeltolódás látszik az alapelveknél,
•    változás történik a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaiban,
•    fiatalkorúakra vonatkozó szabályok differenciáltabbakká válnak,
•    a közszolgálati médiarendszer finanszírozása átalakul, új források kerülnek a rendszerbe,
•    bevezetésre kerül a tulajdonosi-felügyeleti szinten összevont médiaszolgáltatók egységes hírszolgáltatása valamint honlap- és lekérhető műsorszolgáltatása az MTI részéről,
•    a médiahatóság hatósági jogköre és eljárása részletes szabályozásra kerül (adatszolgáltatás, bírságok, megszűnő Panaszbizottság hatásköreinek ellátása),
•    bevezetésre kerül a társ- és önszabályozás,
•    megváltozott kvóták kerülnek a törvénybe,
•    kizárólagos közvetítés, kötelezett műsorszolgáltatók,
•    új szervezeteket illetve új hatásköröket vezet be a törvény (Közszolgálati Költségvetési Tanács, Média- és Hírközlési Biztos),
•    a közszolgálati médiavagyon szabályait részletesebben tartalmazza,
•    bevezetésre kerül a jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltató kategóriája,
•    leépíti a tulajdoni korlátokat,
•    a közműsorszolgáltató és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató helyébe a közösségi műsorszolgáltató fogalma kerül.
A továbbiakban röviden elemzem az általam legfontosabbnak tartott változások tartalmát, összehasonlítva a korábbi média-szabályozással.

A törvény hatálya (1-2. §)
Az Rttv. hatálya csak a műsorszolgáltatásra illetve -terjesztésre terjedt ki. Az Mttv. hatálya ehhez képest kiterjed valamennyi médiaszolgáltatásra, mely magában foglalja a lineáris és lekérhető műsorszolgáltatást valamint a kiegészítő médiaszolgáltatásokat is, továbbá valamennyi sajtótermékekre, mely fogalom magában foglalja a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újságot vagy hírportált is.

A törvény alapelvei (3-8.§)
A törvény alapelvei szerint a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők, a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.

Két elvet emel ki a törvény, amelyet az alkalmazása során figyelembe kell venni. Az egyik szerint (5.§ utolsó mondata) a törvényben foglaltakat „a demokratikus közvélemény érdekének figyelembe vételével” kell értelmezni. A másik (6.§) a közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit emeli ki, melyeket „különös súllyal kell figyelembe venni” a törvény alkalmazásakor.

A törvény szerint még „a Magyar Köztársaság területén élőknek illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése” kiemelkedő alkotmányos érdek. (5.§)

A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai (83.§)
A törvény részletezi a közszolgálati médiaszolgáltatás célját, pontokba szedve. Kiemelkedik közülük újdonságával a c) pont szerinti cél: „a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása”.

A gyermekekre és kiskorúakra vonatkozó szabályok (9-11.§)
A törvény lényegében fenntartja a korábbi életkori kategóriákba sorolást, de bevezet egy új kategóriát is: a hat éven aluli gyerekeknek nem ajánlott műsorokét (II. kategória). Ebbe azokat a műsorszámokat kell sorolni, amelyeket az egészen fiatal gyerekek nem érthetnek, vagy félreérthetnek, illetve félelmet kelthet bennük.
Különbséget tesz a törvény a lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatás között is az V. illetve VI. kategóriába tartozó műsorok közvetítésnek szabályait illetően.

Kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége és más tartalmi kötelezettségek (12.§ és 181.§)
A törvény 12.§-a szerint a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek, és hogy „a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát — a műsorszámok jellegétől függően — az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.”

Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén (181.§)
A törvény megszünteti az Rttv. szerinti Panaszbizottságot. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén a jövőben a JBE-k és a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében a Médiatanács, más esetekben a Hivatal jogosult eljárni. (182.§ u)pont, 184.§ (1) bekezdés e) pont) Ilyen esetekben a hatóság hivatalból nem járhat el. A hatóság eljárását egy a korábbi panasz-eljáráshoz hasonló eljárásnak kell megelőznie.

Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató értékelő magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehetőséget adni a kérelmezőnek az álláspontja megjelenítésére. Ezen túlmenően az Mttv. 186-187. §-ban meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

Hiteles, gyors, pontos tájékoztatás (12.§ (1) bekezdés)
Ki kell emelni, hogy a médiatörvény nem csupán a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát kéri számon a médiaszolgáltatókon. Valamennyi médiaszolgáltatótól egyenként is megköveteli az az Smtv. 13.§-ban foglalt valamennyi szabály betartását! Holott az Smtv. 13.§ (1) bekezdése még csak a „médiaszolgáltatók összessége” feladatává tette a hiteles, gyors, pontos tájékoztatást, nem kötelezte erre egyenként azokat.

Jogosultság médiaszolgáltatásra és sajtótermékek kiadására – regisztráció (41-47.§)
A nem állami tulajdonban lévő korlátos erőforrások (frekvencia) igénybevételével történő lineáris médiaszolgáltatás bejelentésre kötelezett. A törvény kifejezetten kimondja azt is, hogy a bejelentésre kötelezett lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. A nyilvántartásba vételt kizárólag a törvényben meghatározott okokból lehet megtagadni illetve a lineáris szolgáltatást csak törvényben meghatározott okokból lehet törölni.

Médiaszolgáltatási díj (44. §)
A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult médiaszolgáltatási díjat köteles fizetni, negyedévenként előre. A díjfizetés késedelme a törvény súlyos sérelmének minősül. A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni.

A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése (45. §)
A lekérhető médiaszolgáltatás bejelentéséért illetve nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Bejelentés esetén – ha minden adatot bejelentettek, megfizették az igazgatási szolgáltatási díjat, nem összeférhetetlen a médiaszolgáltató és az elnevezés sem ütközik más már nyilvántartásba vett médiaszolgáltatással – nem tagadható meg a nyilvántartásba vétel.

A sajtótermékek bejelentése (46. §)
Az Mttv. 41.§ (2) bekezdés szerint a lekérhető médiaszolgáltatást és a kiegészítő médiaszolgáltatást, valamint a sajtóterméket be kell jelenteni a Hivatalhoz. Ez a megfogalmazás azt sugallaná, hogy utólagos bejelentésről van szó, amely előtt vagy amellyel egyidejűleg nyugodtan elkezdhető a szolgáltatás illetve a kiadás.

A későbbiekben azonban kiderül, hogy a Hivatalnak bizonyos időn belül a nyilvántartásba vételről határozatot is kell hoznia.

A törvény a sajtótermékek esetében – a lineáris médiaszolgáltatásoktól eltérően, de hasonlóan a lekérhető médiaszolgáltatásokhoz – nem mondja ki, hogy a kiadás csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. A 46.§ (1) bekezdése azonban azt tartalmazza, hogy a nyilvántartásba vételt a sajtótermék „jövőbeni” kiadója kezdeményezheti. Az biztos tehát, hogy a bejelentés előtt nem adható ki lap, de bizonytalan, hogy a bejelentést követően megkezdhető-e a kiadás, vagy meg kell várni vele a nyilvántartásba vételt.

A törvény megfogalmazása tehát lehetővé teszi azt az értelmezést, hogy a lapkiadást csak a nyilvántartásba vételt követően lehet elkezdeni. Ez a szabály sérti a lapalapítás szabadságát, ezen keresztül a sajtószabadságot.

A nyilvántartásba vétel megtagadása és a törlés csak a törvényben meghatározott okokból lehetséges.

A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése (47. §)
A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (lásd 45.§)

Rádiós analóg lineáris médiaszolgáltatás pályázat nélkül (48.§)
A Médiatanács ilyen jogosultságot legfeljebb három évre adhat, a médiatörvényben meghatározott közfeladat ellátása esetén, az első jelentkezőnek.  

A sokszínűség védelme a műsorterjesztés során (4.§, 72-81.§)
Az Mttv. 4.§-a az alapelvek között sorolja fel a sokszínűséget. Eszerint a médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is.

A törvény szerint azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azonos vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, vagy médiaszolgáltatója műsorterjesztési tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos műsorterjesztő vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét. A közszolgálati médiaszolgáltatásra nem vonatkoznak ezek a szabályok. Az új Mttv. már nem tartalmazza a korábbi Rttv-ben meglévő, a lapkiadókra, lapterjesztőkre vonatkozó tulajdoni korlátokat.

A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége (73-77. §)
Nem vonatkozik a továbbítási kötelezettség a rádiós médiaszolgáltatásokra az elsődlegesen televíziós közvetítésére szolgáló műsorterjesztői hálózaton ill. átviteli rendszeren. Ha a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, műsorterjesztői hálózaton is nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, a továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként külön-külön terheli.

Alapszolgáltatásként, díjmentesen kötelező továbbítani a közszolgálati médiaszolgáltatók összesen négy lineáris televíziós és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását.

A nem műholdas műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három körzeti vagy helyi, televíziós közösségi médiaszolgáltatás vonatkozásában, és legfeljebb további két helyi vételkörzetű televíziós közösségi médiaszolgáltatás vonatkozásában a vételkörzetében.

Ezen kívül a Médiatanács meghatározhatja még további két médiaszolgáltató olyan - médiaszolgáltatónként legfeljebb egy - lineáris közösségi vagy közszolgálati médiaszolgáltatását, amelyre a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli.

Meghatározó műsorterjesztő
A törvény bevezeti a meghatározó műsorterjesztő fogalmát (legalább százezer előfizető, vagy vételkörzete a lakosság több mint egyharmadára kiterjed, és az árbevétele meghaladja az évi egymilliárd forintot). A meghatározó műsorterjesztőt a fentiekhez képest pluszban legfeljebb további három lineáris közösségi televíziós médiaszolgáltatás vonatkozásában terheli szerződéskötési kötelezettség. (73.§ (7) bek, 75.§ (7) bek.)

A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége („must offer”) (78-81. §)
A törvény szerint a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót, amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó műsorterjesztő vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik a műsorterjesztő tisztességes és ésszerű szerződéses ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében (szolgáltatásonként külön-külön) szerződéskötési kötelezettség terheli.

A jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató (JBE) ismérveiről később lesz szó.

A közszolgálati médiarendszer finanszírozásának átalakítása, új források
Megváltozik a közszolgálati médiarendszer finanszírozásának módja. 2012-től kezdődően a törvény szakít a korábbi megoldásokkal.

A legfőbb változás a finanszírozásban, hogy a közpénzekből történő támogatás egységesen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból történik (az MTI esetében is). A források elosztásától a hét tagú Közszolgálati Költségvetési Tanács dönti el, melyben a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói is részt vesznek.

Az állami támogatás az Alapnak fizetendő ún. közszolgálati hozzájárulás útján realizálódik, melynek összege az Mttv. 4. sz. melléklete szerint 64 800 000 Ft, ezt az összeget minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével.

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma (100. §, 203.§)
A törvény szerint a közszolgálati médiavagyon körébe tartoznak a közszolgálati médiaszolgáltatók, jogelődeik, valamint az Alap által megrendelt vagy bármilyen jogcímen korábban és a jövőben készített ill. részben vagy egészben megszerzett filmalkotások és más audiovizuális és rádiós művek stb. szerzői és szomszédos jogai, valamint e műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek. Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

Az archívumok nem tartoznak a médiavagyon fogalmába, de kimondja az Mttv., hogy „az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.” Hiányoznak továbbá a médiavagyon fogalmából a közszolgálati médiaszolgáltatóktól az Alaphoz került ingatlanok is.

A tulajdonosi-felügyeleti szinten összevont médiaszolgáltatók egységes hírszolgáltatásának bevezetése, az MTI-re vonatkozó szabályok (101.§)
Az Mttv. hatályon kívül helyezi a nemzeti hírügynökségre vonatkozó törvényt, és mindössze egy §-ban tér ki az MTI különleges feladataira. A 101.§ (1) bekezdése a nemzeti hírügynökségnek feladatává teszi a 83.§-ban meghatározott közszolgálati célok elérését.

Teljesen új rendelkezés a törvényben, miszerint az MTI a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.

A médiahatóság szabályozói jogköre (rendelet, ajánlás)
A törvény tárgyalása során párhuzamosan elfogadott, az Alkotmány módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelet kibocsátási joga keletkezett.  

Ezt a rendeletalkotási jogát a frekvenciadíjak, egyes hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjak, azok megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait illetően gyakorolhatja.

A törvény 183. §-a szerint a Médiatanács kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő, a kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlását, és lehetősége van a termékmegjelenítésre és az arra történő felhívás a törvényben foglaltaknak való megfelelőségére vonatkozó ajánlását is közzé tenni.

Az nem derül ki a törvény szövegéből, hogy az ajánlásnak mi a jogi természete – köti-e a szereplőket vagy sem.

A médiahatóság hatósági jogkörének és eljárásának részletes szabályozása (144-180.§)
A törvény kimondja, hogy a Médiatanács és a Hivatal általában a közigazgatási hatósági eljárás (Ket.) általános szabályainak alkalmazza, egyúttal hihetetlen részletességgel tartalmazza azokat a speciális szabályokat is, amelyek hatósági és nem hatósági jogkörében eljárva a Médiatanácsra és Hivatalára vonatkoznak.

Eltérés az ORTT-re vonatkozó korábbi szabályoktól, hogy a Médiatanács tagjainak szavazata egyenlő, a határozathozatalhoz – egyfajta döntés kivételével (ez az összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról való döntés) – egységesen az összes tag többségének szavazata, azaz legalább három igenlő szavazat szükséges.

A tényállás tisztázása (155. §)
A Hatóság valamennyi eljárásában jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos — akár törvény által védett titkot is magában foglaló — adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

Ezeket a Hatóság felhívására az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, azok megbízottai, alkalmazottai, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állók kötelesek a Hatóságnak átadni, illetve felvilágosítást adni.

A Hatóság a tanút meghallgathatja az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

Eljárási bírság (156. §)
Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság komoly összegű – a nettó árbevétel figyelembe vételével kiszabott – eljárási bírságot szabhat ki nemcsak az ügyféllel, hanem az ügyben nem érdekelt, de akár még a korábban végzéssel a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben is. Ennek összege természetes személy esetében 10 ezer forinttól egymillió forintig, jogi személyeknél 25 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. Gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője ezen kívül 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírsággal sújtható, ismételt jogsértés esetén kötelezően ki kell szabni a bírságot.

A törvény tartalmazza még a nyilvános meghallgatás (157-158.§), az egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben 159. §, és a hatósági szerződés (160-161. §) részletes szabályait is.

Jogorvoslat (163-164. §)
A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az első- és másodfokú hatósági határozat ellen annak közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni, azonban annak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Szerepel két olyan eset is a törvényben, amikor még a bíróság sem függesztheti fel a határozat végrehajtását (75.§ (14) bekezdés – továbbítási kötelezettség, 16.§ (6) bekezdés – kizárólagos közvetítési jogok ügyében hozott határozat).

A Hivatal elsőfokú határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezni (kivéve, ahol a fellebbezés kizárt).

A felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes, és a bíróság megváltoztathatja a Médiatanács határozatát.

A Hatóság egyes eljárásai (166-174. §)
A Hatóság egyes eljárásai a következők: általános hatósági felügyelet, piacfelügyelet, médiapiaci ágazati vizsgálat, szakhatósági eljárás, jogvitás eljárás. 

Ezeknek az eljárásoknak a Ket-hez képest speciális szabályai vannak.

A Hatóság feladat- és hatáskörei 182. §
A Hatóságnak illetve szervének, a Médiatanácsnak egyaránt vannak hatósági és nem hatósági feladat- és hatáskörei.

A Médiatanács hatósági hatáskörében
•    ellátja az általa kötött hatósági szerződések általános hatósági felügyeletét,
•    hatósági felügyeletet gyakorol a törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:
o    a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások,
o    kiemelten nagy jelentőséggel bíró esemény közvetítésével kapcsolatos előírások,
o    az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok,
o    a rendkívüli helyzetekre vonatkozó, médiaszolgáltatást érintő rendelkezések,
o    a műsorkvótákra vonatkozó követelmények,
o    a kereskedelmi közleményekre vonatkozó előírások,
o    a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések,
o    a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések (a közérdekű közlemény időtartamára vonatkozó rendelkezés kivételével),
o    a reklámra és televíziós vásárlásra vonatkozó kötelezettségek,
o    a műsorterjesztők továbbítási kötelezettségére vonatkozó előírások,
o    a médiaszolgáltatások felajánlásával kapcsolatos kötelezettségek,
o    a műsorterjesztés sokszínűségére vonatkozó rendelkezések,
o    a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkozó szabályok.
•    felügyeli az Smtv. 13-20. §-ban foglalt követelmények betartását,
•    gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket,
•    a médiaszolgáltató kérelmére műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz,
•    hatósági szerződést köt a médiaszolgáltatóval a műsorkvótákra irányuló követelmények alóli mentesítés tárgyában,
•    megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat,
•    ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetőleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat,
•    eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben,
•    eljár a médiaszolgáltatási hatósági szerződéssel kapcsolatos hatósági ügyekben,
•    ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítésével kapcsolatos feladatokat,
•    gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket,
•    azonosítja a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat, és meghatározza a JBE médiaszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket,
•    eljár a JBE médiaszolgáltatók számára meghatározott kötelezettségek érvényesülésével összefüggésben, ide nem értve a hallási fogyatékosokkal kapcsolatban meghatározott kötelezettségeket,
•    ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggő hatósági feladatokat,
•    médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le,
•    piacfelügyeleti eljárást folytat le,
•    eljár a törvényben meghatározott jogvitákban,
•    ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerződésekkel összefüggő feladatokat,
•    szakhatósági feladatokat lát el e törvény és a Tpvt. által előírt esetben,
•    eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a),
•    hatósági határozatában meghatározza a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket,
•    hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eső közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokat,
•    ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával és döntéseivel összefüggő hatósági feladatokat,
•    egyéb, törvényben meghatározott hatósági hatásköröket gyakorol.

A Médiatanács nem hatósági hatáskörében ajánlásokat dolgoz ki és tesz (vagy tehet) közzé, tájékoztatást nyújt az Országgyűlés részére a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, valamint a műsorkvóták alól a médiaszolgáltatóknak adott mentesítések indokairól, körülményeiről, dönt a jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás tekintetében. Meghatározza és közzéteszi ügyrendjét, meghatározott kérdésekben véleményt nyilvánít, állásfoglalásokat, javaslatokat készít, kialakítja a médiaszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, az Országgyűlés részére éves beszámolót készít a Médiatanács és a Hivatal tevékenységéről. Kezeli az Alapot, elfogadja támogatáspolitikáját, éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait, valamint jóváhagyja az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket. Beszámolót készít az Európai Bizottság részére egyes műsorszerkezeti követelmények vonatkozásában, kialakítja a Közszolgálati Közalapítvány részére átadott vagyon hasznosításának és a vagyongazdálkodás szabályait.

A Hivatal hatósági hatáskörében
•    vezeti a hatósági nyilvántartásokat,
•    meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogot szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját,
•    felügyeli az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülését (többek között a nem kereskedelmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések körében az időkorlát felügyeletét, a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó szabályokét, a szolgáltató vagy kiadó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályokét, a lineáris médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetére és a tulajdonosi összefonódásra vonatkozó szabályokét)
•    ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszűnésével, megszűntetésével kapcsolatos feladatokat,
•    a JBE-k és a közszolgálati médiaszolgáltatók kivételével eljár a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét érintő panaszok tekintetében,
•    ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek érvényesülését,
•    a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége körében ellenőrzi az általános szerződési keretfeltételekre vonatkozó előírások érvényesülését,
•    egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol.

A Hivatal nem hatósági hatáskörében előkészíti a Médiatanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, a médiaszolgáltatási jogosultságok pályázati eljárását, nyilvános meghallgatást tart, piaci elemző, értékelő, illetve más vizsgálati tevékenységet folytat a műsorfigyelő és -elemző szolgálat által, egyéb, törvényben meghatározott — nem hatósági — feladatokat lát el.

Jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények (185-187. §)
 A Médiatanács vagy a Hivatal a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat. Nem csak az Mttv, de az Smtv. (közkeletű nevén: médiaalkotmány) szabályai, az ezek végrehajtásáról szóló jogszabályok, hanem a hatósági szerződések illetve a Médiatanács és a Hivatal határozata is médiaigazgatásra vonatkozó szabálynak minősül. (203.§ 39. pont)

A szankcionálás alapelvei: a hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodó fokozatosság, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.

A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben valamennyi lehetséges intézkedés alkalmazható, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a nyilvántartásból törlés nem alkalmazható, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a pályázatból kizárás, a felfüggesztés és a nyilvántartásból törlés jogkövetkezménye nem alkalmazható.

A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató is felel a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbítása esetén, és kötelezhető a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére vagy megszüntetésére. (188-189.§)

Egyes szankciók  (186-187.§)
Csekély súlyú és nem ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. (186.§)

Ha a Médiatanács vagy a Hivatal úgy ítéli meg, hogy felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – egyszeri jogsértés esetén is megtiltja a jogsértő magatartás tanúsítását, kötelezettséget állapíthat meg, és jogkövetkezményeket alkalmazhat.

Ismételt jogsértés esetén változatos és komoly szankciók állnak rendelkezésre a törvény szerint. (187. §)

Kizárás a pályázatokból
A jogsértő meghatározott időre kizárható a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből.

Bírság
Bírság szabható ki az alábbi összeghatárok szerint:
•    JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,
•    más médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig,
•    országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,
•    országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forintig,
•    más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forintig,
•    internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,
•    műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forintig,
•    közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forintig, terjedhet.

Közlemény kiadására kötelezés
A jogsértő határozatban kötelezhető közleménynek vagy magának a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére.

Felfüggesztés
Meghatározott időtartamra felfüggeszthető a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlása is. Erre a szankcióra csak a Médiatanácsnak van jogköre.

Törlés
Ha a jogsértő ismételten súlyos jogsértést követett el, törölhető azon médiaszolgáltatást a nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondható vele szemben a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződés.

A törvény meghatározza az ismételtség kritériumait, de – a díjfizetés késedelme kivételével – nem határozza meg, mi minősül súlyos jogsértésnek.

Vezető tisztségviselő bírságolása
Ismételt jogsértés esetén kétmillió forintig terjedő bírság szabható ki a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjével szemben is.

A társ- és önszabályozás bevezetése (190-202.§)
A törvény egy egész fejezetet szentel a társ- és önszabályozás bevezetésének.

Az Mttv. az általánosan elfogadott (és az AMSZ-ben is szereplő) meghatározással szemben társszabályozás alatt azt érti, hogy az önszabályozó szervezetek a tőlük függetlenül elfogadott jogszabályok, azaz a médiát szabályozó törvények végrehajtásában vállalhatnak szerepet. A Médiatanács ugyanakkor az önszabályozó testület eljárásától teljesen függetlenül, bármikor eljárhat az adott ügyben. (191.§ (3) bekezdés)

A Médiatanács az önszabályozó szervezettel való együttműködés keretében közigazgatási szerződést köthet az önszabályozó szervezetekkel. (191.§)

A közigazgatási szerződés felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a magatartási kódexet magukra kötelező érvénnyel elfogadó médiaszolgáltatók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók vagy sajtóterméket kiadók irányában – meghatározott hatósági ügytípusok körében a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el, nem hatósági feladatként.

A törvény szövegéből kiderül, hogy ez a lehetőség kizárólag a nyomtatott és internetes sajtóra, valamint a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozik. (192.§ (2) bekezdése)

Ahhoz, hogy az önszabályozó szervezet a Médiatanáccsal szerződhessen, a tagjairól illetve a szervezet szakmai, magatartási Kódexét elfogadó - ezáltal a kódex hatálya alá tartozó – vállalkozásokról pontos és ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetnie, melyet a Médiatanács ellenőrizhet is.

Az önszabályozó szervezet által ellátható ügytípusok a nyomtatott sajtótermékek és az internetes sajtótermékek tekintetében: az Smtv. 14-20. §-ainak vagy azok bármelyikének felügyelete, a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében mindezek az ügyek, és ezen kívül az Smtv. 13.§-ában foglalt esetek, és az Mttv. Második rész I. fejezetében felsorolt ügyek.

A Hatóság a szakmai önszabályozó szervezet feladatai ellátásához anyagi támogatást is nyújthat, amelynek felhasználásáról annak be kell számolnia a Hatóság számára.

Szakmai, magatartási kódex (194. §)
Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerződés kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított szakmai, magatartási kódex.

A magatartási kódexet az önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetnie kell a Médiatanáccsal, tulajdonképpen annak a tartalmában is meg kell állapodniuk ahhoz, hogy szerződést köthessenek.

A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötését követően jogosult a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekinteni, illetve a nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet az önszabályozó szervezettől. (195.§ (4) bekezdés)

Ha az önszabályozó szervezet döntést hoz, és az kötelezettséget tartalmaz, vagy ha az érintett kéri a felülvizsgálatot, a döntést meg kell küldenie a Médiatanácsnak, amely azt köteles felülvizsgálni.
A Médiatanácsot későbbi hatósági eljárásában az önszabályozó szervezet korábbi eljárása, döntése nem köti. (199.§ (2) bekezdés)

Változó kvóták (20. §)
Először néhány szót arról, ami változatlan: a médiaszolgáltató televíziós (vagyis a lineáris audiovizuális) médiaszolgáltatása továbbra is köteles évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására fordítani. Változatlan az is, hogy évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai műbemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

A törvény ezen túlmenően jelentős változásokat tartalmaz. Változnak a független kvóták, új kvóták kerülnek bevezetésre a lekérhető szolgáltatások és a közösségi médiaszolgáltatók esetében, változnak a közszolgálati kvóták. Komoly kötelezettséget jelentenek a rádiós zenei kvóták. A törvény szerint valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatónak a zenei művek közzétételére szánt műsorideje legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani úgy, hogy a közzétett magyar zenei műsorszámok legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell hogy álljon.

A kvóták nem vonatkoznak a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra, a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra, arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását, a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra, és arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban kerül terjesztésre.

Lehetőség van arra, hogy a médiaszolgáltató az új kvótákat a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, három év alatt fokozatosan érje el.

A törvény szerint rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés — indokolt esetben — az általánosan meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet.

A kvóták alkalmazásában a teljes műsoridő megállapítása során a hírműsorszámot, sportműsorszámot, játékot, reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot, közérdekű közleményt, támogatói közleményt, társadalmi célú reklámot, illetve a képújság részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni.

A panaszok intézése Panaszbizottság nélkül (181-182.§)
A korábbi médiatörvény, az Rttv. szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatti panaszokat a Panaszbizottság bírálta el. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségével kapcsolatos panaszok ellátását az új törvény szerint a jövőben két szerv, a Médiatanács és a Hatóság Hivatala látja el.

A törvény 181. §-a tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén kell alkalmazni.

A Médiatanács az, amely hatósági hatáskörében eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és Mttv. 12. §), a többi médiaszolgáltató esetében a Hivatal jár el első fokon.

A Médiatanács döntése ellen 15 napon belül lehet bírósághoz fordulni, jogszabálysértésre hivatkozással. A Fővárosi Ítélőtábla peres eljárásban, 30 napon belül köteles elbírálni a keresetet. A bíróság megváltoztathatja a Médiatanács határozatát.

A Média és Hírközlési Biztos jogköre – fogyasztói panaszok (139-143.§)
A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre.

Panasszal fordulhat a Biztoshoz az a személy, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti.

A Biztos erre irányuló panasz hiányában hivatalból is jogosult intézkedni, ha az érdeksérelemről egyéb úton tudomást szerez.

A Biztos csak olyan ügyekben jár el, ahol nem történt jogszabálysértés, eljárása nem is hatósági eljárás. Ennek ellenére meglehetősen komoly eszközökkel ruházza fel a törvény. A Biztos a bármilyen úton tudomására jutott érdeksérelem kivizsgálása érdekében „bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfelelően alkalmazhatja a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket.” 

A tényállás tisztázásra vonatkozó rendelkezéseket lásd a 155.§-hoz írtaknál.
 
A piaci koncentráció megelőzése és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók (67-71.§)
A piaci koncentráció megelőzésére a törvény kimondja, hogy a legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében.

JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a három százalékot.

A JBE médiaszolgáltató számára a törvény külön kötelezettségeket ír elő, és ezt a Médiatanács rendszeresen ellenőrzi.

A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerző lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok (71. §)
A lineáris rádiós piacon a törvény a jogosultságok számához és vételkörzetéhez igazodóan részlegesen fenntartja a korábbi médiatörvény szabályait a tulajdoni korlátozások tekintetében.

Ennek fő szabálya, hogy aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb egy országos lineáris rádiós médiaszolgáltatás, két körzeti és négy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy tizenkét helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

Más korlátozások is vannak, de nem tartja fenn még a rádióknál sem a törvény azokat a szabályokat, amelyek korábban a lapkiadó-lapterjesztő vállalkozásokban befolyásoló részesedéssel rendelkezőkre vonatkoztak az Rttv. 125.§-ában.

Közösségi műsorszolgáltatókra vonatkozó szabályok (66.§)
A törvény egy új kategóriát határoz meg, a közösségi médiaszolgáltatás kategóriáját, amely a korábbi közműsor-szolgáltatás és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás helyébe lép.

A közösségi médiaszolgáltatás csak lineáris médiaszolgáltatás lehet, kötelező követelményeit is tartalmazza a törvény.

A közösségi médiaszolgáltatónak médiaszolgáltatási szabályzatot kell alkotnia, ennek alapján közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanácsnál kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg.

Fontosabb átmeneti rendelkezések (207-218.§)
A műsorszolgáltatási szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok
A jelenleg műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltató köteles 2011. december 31-ig kezdeményezni a Médiatanácsnál szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. Ennek során van mód az eredeti műsorszolgáltatási szerződésben rögzített műsorszolgáltatási díj mértékét a csökkentésére is.

Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az analóg földi terjesztésű, országos audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója a digitális átállás időpontjáig médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.

Ehhez kapcsolódik, hogy a Dtv. módosítása során a törvény a digitális átállás időpontját a korábbi 2011. december 31-ről 2014. december 31-re módosította. (220.§ (15) bekezdés)

A bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti szabályok 208. §
A már működő és az NMHH nyilvántartásában szereplő médiaszolgáltatás 30 napon belül köteles bejelenteni azokat az adatokat, amelyek e törvény szerint még kellenének, de eddig nincsenek bejelentve. Ez nem minősül új bejelentési eljárásnak.

Az a sajtótermék, amely a sajtótörvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett nyilvántartásban a törvény hatályba lépésekor szerepel, a nyilvántartásban nem szereplő, de a törvény szerint kötelező adatokat köteles harminc napon belül bejelenteni, szintén új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül.

A törvény hatályba lépéskor már működő, de sem a Hatóság, sem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában nem szereplő médiaszolgáltatásokat valamint „internetes és sajtótermékeket” legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni a Hivatalhoz.

Türelmi idő a sajtó kötelezettségeire 216. §
Az Smtv. 14-20. § megsértése miatt lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával vagy sajtótermék kiadójával szemben, valamint e törvény Második Részének I. Fejezetében foglalt előírások megsértése miatt a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben az új törvény szerinti hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt indítható.

2010. december 31. – megjelent a Magyar Közlönyben