Médiahírek

 

A médiacsomag elfogadását sürgeti a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége

Budapest, 2010. július 1., csütörtök (MTI) - A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEUSZ) úgy ítéli meg, hogy a közmédiumok mostanra a működőképesség határára sodródtak, ezért sürgeti a hírközlési és médiahatóságok, valamint a közmédiumok új szervezeti és működési rendjét kialakító törvény mielőbbi megszületését. A szövetség ugyanakkor elutasítja a médiatörvény-csomag vitája körül kialakult nemzetközi tiltakozást - olvasható a (MEUSZ) csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, szerintük megalapozatlan a nemzetközi
 sajtószervezetek a valós tények hiányos ismeretén alapuló
 tiltakozása. Kifejtik, hogy a Nemzetközi Sajtóintézet, az Európai
 Újságíró Szövetség és az Európai Biztonsági és Együttműködési
 Szervezet (EBESZ) az elmúlt nyolc évben nem kifogásolta a magyar
 médiaviszonyokat. "Hallgattak 2006 őszén, mikor munkájukat végző
 újságírókat vertek az ünneplő tömeg erőszakos oszlatása közepette" -
 teszik hozzá.
 
     Kifogásolják, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége
 (MÚOSZ) és a nemzetközi szervezetek sem vizsgálódtak a média
 függetlenségével, a médiaegyensúly megsértésével, valamint a
 közmédiumok helyzetével kapcsolatban. Itt a közlemény említést tesz
 arról, hogy elnök nélkül működik az Országos Rádió és Televízió
 Testület és a Magyar Televízió, valamint arról is, hogy a
 közszolgálati televízió a fizetésképtelenség szélére sodródott. A
 dokumentum a MEUSZ álláspontját alátámasztó érvek között említi meg,
 hogy akkor sem tiltakoznak a nemzetközi szervezetek, ha a nemzeti
 hírügynökség "bizonytalan hátterű híreket közöl".
 
     A közlemény ezért javasolja az említett szervezeteknek, hogy
 körültekintőbben tájékozódjanak a magyar médiaviszonyokról, "mielőtt
 országunk megítélését rontó, elhamarkodott nyilatkozatokat
 tennének."
 
     A MEUSZ közleménye szerint - a parlament előtt lévő
 médiacsomaggal kapcsolatban - nem sérült a demokrácia és a
 szakszerűség a gyors és határozott törvénykezési folyamat során. Ezt
 azzal támasztják alá, hogy a médiacsomag eredeti tervezete a
 parlamenti ellenzék és szakmai szervezetek javaslatai nyomán több
 helyen módosult. A MEUSZ üdvözli azt is, hogy az újságírókat, az
 újságírói szabadságot határozottabban védené a törvénytervezet.
 
     A szervezet azt írja: törekednek arra is, hogy javaslataikkal
 segítsék a médiacsomag szakmai megalapozását.
 
     A MEUSZ Hollós János újságíró elnökletével indult 2002
 márciusában. Az akkori elnökség tagjai Kondor Katalin, a Magyar
 Rádió akkori elnöke, Mendreczky Károly akkori MTV-elnök, Pekár
 István, a Duna TV egykori elnöke, Siklósi Beatrix, a Magyar
 Televízió és Sediánszky János, a Magyar Rádió egykori munkatársa,
 valamint Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője
 voltak
 .
     A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által
 június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió
 (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda
 (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű
 részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük
 a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy
 tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a
 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm
 államigazgatási szerve a Médiatanács lenne
 .
     Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik
 elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást,
 amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és
 véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
 
     A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános
 vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az
 indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat
 benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember
 első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható
 .
     A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek
 szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a
 parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a
 végszavazást.