Médiahírek
A médiacsomag elfogadását sürgeti a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége
Budapest, 2010. július 1., csütörtök (MTI) - A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEUSZ) úgy ítéli meg, hogy a közmédiumok mostanra a működőképesség határára sodródtak, ezért sürgeti a hírközlési és médiahatóságok, valamint a közmédiumok új szervezeti és működési rendjét kialakító törvény mielőbbi megszületését. A szövetség ugyanakkor elutasítja a médiatörvény-csomag vitája körül kialakult nemzetközi tiltakozást - olvasható a (MEUSZ) csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, szerintük megalapozatlan a nemzetközi
sajtószervezetek a valós tények hiányos ismeretén alapuló
tiltakozása. Kifejtik, hogy a Nemzetközi Sajtóintézet, az Európai
Újságíró Szövetség és az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) az elmúlt nyolc évben nem kifogásolta a magyar
médiaviszonyokat. "Hallgattak 2006 őszén, mikor munkájukat végző
újságírókat vertek az ünneplő tömeg erőszakos oszlatása közepette" -
teszik hozzá.
Kifogásolják, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége
(MÚOSZ) és a nemzetközi szervezetek sem vizsgálódtak a média
függetlenségével, a médiaegyensúly megsértésével, valamint a
közmédiumok helyzetével kapcsolatban. Itt a közlemény említést tesz
arról, hogy elnök nélkül működik az Országos Rádió és Televízió
Testület és a Magyar Televízió, valamint arról is, hogy a
közszolgálati televízió a fizetésképtelenség szélére sodródott. A
dokumentum a MEUSZ álláspontját alátámasztó érvek között említi meg,
hogy akkor sem tiltakoznak a nemzetközi szervezetek, ha a nemzeti
hírügynökség "bizonytalan hátterű híreket közöl".
A közlemény ezért javasolja az említett szervezeteknek, hogy
körültekintőbben tájékozódjanak a magyar médiaviszonyokról, "mielőtt
országunk megítélését rontó, elhamarkodott nyilatkozatokat
tennének."
A MEUSZ közleménye szerint - a parlament előtt lévő
médiacsomaggal kapcsolatban - nem sérült a demokrácia és a
szakszerűség a gyors és határozott törvénykezési folyamat során. Ezt
azzal támasztják alá, hogy a médiacsomag eredeti tervezete a
parlamenti ellenzék és szakmai szervezetek javaslatai nyomán több
helyen módosult. A MEUSZ üdvözli azt is, hogy az újságírókat, az
újságírói szabadságot határozottabban védené a törvénytervezet.
A szervezet azt írja: törekednek arra is, hogy javaslataikkal
segítsék a médiacsomag szakmai megalapozását.
A MEUSZ Hollós János újságíró elnökletével indult 2002
márciusában. Az akkori elnökség tagjai Kondor Katalin, a Magyar
Rádió akkori elnöke, Mendreczky Károly akkori MTV-elnök, Pekár
István, a Duna TV egykori elnöke, Siklósi Beatrix, a Magyar
Televízió és Sediánszky János, a Magyar Rádió egykori munkatársa,
valamint Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője
voltak
.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által
június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió
(MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda
(MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű
részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük
a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy
tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm
államigazgatási szerve a Médiatanács lenne
.
Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik
elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást,
amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és
véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános
vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az
indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat
benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember
első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható
.
A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek
szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a
parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a
végszavazást.
sajtószervezetek a valós tények hiányos ismeretén alapuló
tiltakozása. Kifejtik, hogy a Nemzetközi Sajtóintézet, az Európai
Újságíró Szövetség és az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) az elmúlt nyolc évben nem kifogásolta a magyar
médiaviszonyokat. "Hallgattak 2006 őszén, mikor munkájukat végző
újságírókat vertek az ünneplő tömeg erőszakos oszlatása közepette" -
teszik hozzá.
Kifogásolják, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége
(MÚOSZ) és a nemzetközi szervezetek sem vizsgálódtak a média
függetlenségével, a médiaegyensúly megsértésével, valamint a
közmédiumok helyzetével kapcsolatban. Itt a közlemény említést tesz
arról, hogy elnök nélkül működik az Országos Rádió és Televízió
Testület és a Magyar Televízió, valamint arról is, hogy a
közszolgálati televízió a fizetésképtelenség szélére sodródott. A
dokumentum a MEUSZ álláspontját alátámasztó érvek között említi meg,
hogy akkor sem tiltakoznak a nemzetközi szervezetek, ha a nemzeti
hírügynökség "bizonytalan hátterű híreket közöl".
A közlemény ezért javasolja az említett szervezeteknek, hogy
körültekintőbben tájékozódjanak a magyar médiaviszonyokról, "mielőtt
országunk megítélését rontó, elhamarkodott nyilatkozatokat
tennének."
A MEUSZ közleménye szerint - a parlament előtt lévő
médiacsomaggal kapcsolatban - nem sérült a demokrácia és a
szakszerűség a gyors és határozott törvénykezési folyamat során. Ezt
azzal támasztják alá, hogy a médiacsomag eredeti tervezete a
parlamenti ellenzék és szakmai szervezetek javaslatai nyomán több
helyen módosult. A MEUSZ üdvözli azt is, hogy az újságírókat, az
újságírói szabadságot határozottabban védené a törvénytervezet.
A szervezet azt írja: törekednek arra is, hogy javaslataikkal
segítsék a médiacsomag szakmai megalapozását.
A MEUSZ Hollós János újságíró elnökletével indult 2002
márciusában. Az akkori elnökség tagjai Kondor Katalin, a Magyar
Rádió akkori elnöke, Mendreczky Károly akkori MTV-elnök, Pekár
István, a Duna TV egykori elnöke, Siklósi Beatrix, a Magyar
Televízió és Sediánszky János, a Magyar Rádió egykori munkatársa,
valamint Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője
voltak
.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által
június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió
(MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda
(MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű
részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük
a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy
tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm
államigazgatási szerve a Médiatanács lenne
.
Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik
elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást,
amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és
véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános
vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az
indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat
benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember
első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható
.
A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek
szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a
parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a
végszavazást.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák