Archívum - Javaslatok, tervezetek

2011. február 23.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról

A Kormány törvényjavaslatot nyújtott be a magyar médiarendszer átalakítását eredményező, január 1-jén hatályba lépett két törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) módosítására. A módosításokra az Európai Bizottság és a magyar kormány között az új médiatörvénnyel kapcsolatos egyeztetés következményeként kerül sor.
Az új médiatörvény elfogadását követően nyomban a nemzetközi kritikák kereszttüzébe került. Az Európai Unió digitális politikáért felelős biztosa, Neelie Kroes tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy biztosítsa a törvény illeszkedését az EU jogszabályaihoz, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A Kormány vállalta a médiatörvények módosítását.

A most benyújtott törvényjavaslat ezekre a tárgyalásokra utal, és indokolása szerint alapvetően kiigazító, pontosító jellegű módosításokat tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozása, a regisztráció kérdésköre, és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdéskörében. Nem említi az indokolás, de a záró rendelkezések között egy további felmerült probléma orvoslására is kísérletet tesz a módosítás. Ez a bárkit nyíltan vagy burkoltan megsértő médiatartalomra vonatkozik.

A javaslat elfogadása esetén a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. A „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” fogalmának pontosítása (1.§, 10.§)
Mind az Smtv-ben, mind az Mttv-ben egyértelművé teszi a javaslat, hogy kizárólag a gazdasági szolgáltatásként nyújtott médiaszolgáltatás illetve sajtótermék tartozik a törvény hatálya alá. Gazdasági szolgáltatás az „önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás”. A klasszikus értelemben vett blogok tehát nem tartoznának a médiatörvények hatálya alá.

2. A tájékoztatás tartalmi követelményei, a közönség jogai és a sajtó kötelezettségei (2-3.§)
2.1 Hiteles, gyors, pontos tájékoztatás
Az Smtv. 13.§-ának (1) bekezdését, amely a sajtó kötelezettségei között azt mondta ki, hogy „a médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás”, áthelyezi a módosítás a közönség jogait leíró 10.§-ba, olyan megfogalmazással, hogy „a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás” a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

Változatlanul „megfelelő” tájékoztatásról szól a jogszabály, anélkül, hogy körvonalazná, mi számít annak.

2.2 Kiegyensúlyozott tájékoztatás
A módosítás a lekérhető médiaszolgáltatásokat mentesíti a kiegyensúlyozott (valamint a sokoldalú, tényszerű, időszerű és tárgyilagos) tájékoztatás kötelezettsége alól, ezek a kötelezettségek azonban továbbra is terhelik a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokat a tájékoztató és híreket szolgáltató műsorszámaikban.

Újdonság, hogy az Smtv. 13.§-ában kimondaná a javaslat azt is, hogy e kötelezettségnek a részletes szabályait törvény állapítja meg, „az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően”. E megfogalmazás lehetővé teszi, hogy egy külön törvény részletezze a kiegyensúlyozottság (valamint a sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség és tárgyilagosság) kritériumait. Az, hogy az „arányosság” mit jelent ebből a szempontból, csak találgatni lehet. Az EU egészen biztosan nem a parlamenti arányok leképezésére gondolt. Ennek a követelménynek a tartalma tehát jelenleg nem állapítható meg.

3. A regisztráció szabályai (4-6.§)
Az Mttv. javasolt módosítása egyértelművé teszi, hogy a lekérhető és a kiegészítő médiaszolgáltatást, valamint a sajtóterméket ugyan be kell jelenteni a Médiatanács Hivatalához, de csak a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül, és hogy e tevékenységek megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel. Új az is, hogy a nyilvántartásba vételt nem lehet megtagadni, viszont mód van annak utólagos visszavonására, a korábbinál szűkebb esetekben (csak összeférhetetlenség, névazonosság vagy hasonlóság miatt, eljárási szabálysértés miatt nem). Ugyanakkor egy újfajta bírságot vezet be az eljárási kötelezettségek megszegése miatt: 1 millió forintig terjedhet a bírság, ha a bejelentést elmulasztják.

4. Más tagállamban letelepedett szolgáltatók
A javasolt módosítás bírság kiszabását csak a rosszhiszemű médiaszolgáltatókra, vagyis csak azokra nézve teszi lehetővé, amelyek azzal a célzattal telepedtek le más tagállamban, hogy a magyar médiaszabályok alkalmazását elkerüljék, és kizárólag a Magyar Köztársaság területén terjesztett szolgáltatással összefüggésben.

Ezzel a módosítással függ össze a 11.§ (2) bekezdésének egyik fordulata. Ez az Mttv. 176.§ (1) bekezdés a) pontjának a hatályos szövegéhez képest, amely az Smtv. 17.§-ának mindkét bekezdése megsértése esetén alkalmazhatónak tartja a más országban letelepedett médiaszolgáltató szankcionálását, azt csak az (1) bekezdésre korlátozza. Ez azt jelenti, hogy más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatóval szemben a törvényben meghatározott személyekkel, csoportokkal szembeni kirekesztés esetén nem lehet a médiaszolgáltatóval szemben fellépni, csak gyűlöletkeltés miatt.

5. Nyíltan vagy burkoltan sértő médiatartalom (11.§ (3) bekezdés)
A javasolt módosítás az Smtv. 17.§ (2) bekezdéséből törli azt a kitételt, melynek értelmében tilos lenne a médiatartalomban a törvényben felsoroltak „nyílt vagy burkolt megsértése”, kizárólag ezen személyek és csoportok kirekesztése lenne szankcionálható.
Nem változtat azonban azon a rendkívül tág körön, amelyet az Smtv. védeni próbál. A 17.§ első bekezdése a gyűlöletkeltést tiltja, a második ebben a módosított formájában a kirekesztést. A védett személyek és csoportok köre azonban, amely mindkét bekezdésben ugyanaz, annyira tág – „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport” – hogy gyakorlatilag mindenki, azaz bárki beletartozhat. Tekintettel arra, hogy a „médiatartalom” fogalom nem csak a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokat, hanem a nyomtatott és internetes sajtótermékeket is magában foglalja, igen széles az a kör is, amelyre a kötelezettség vonatkozik. A Médiatanács, és végső soron a bíróság gyakorlata fogja eldönteni, hogy milyen médiatartalom minősül kirekesztőnek.