Médiahírek

 

Libération: vasfüggöny fenyegeti a magyar médiát

Párizs, 2010. július 2., péntek (MTI) - Vasfüggöny fenyegeti a magyar médiát címmel ismertette pénteken a médiacsomag javaslatait a Libération.
 A baloldali francia újság szerint Olaszország után Magyarország
 került a sajtószabadság védelmezőinek a célkeresztjébe, miután a
 konzervatív jobboldal összerakott egy médiatörvényt, amelynek egy
 részét már júliusban megszavazhatják, és amely heves tiltakozást
 vált ki.
 
     A szerző megemlíti, hogy a törvény egy új médiatanácsot hoz
 létre, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki, s amennyiben az
 ellenzéki helyekről az érintettek nem tudnának megegyezni, a
 szervezet üres székekkel is működhet. Vagyis az elnök és a
 kormánypárti tagok fognak mindenről dönteni: a szabályozásról, a
 frekvenciák és az engedélyek odaítéléséről, a médiatartalmak
 ellenőrzéséről - hangsúlyozza a lap
 .
     Kitér arra is, hogy a közszolgálati médiumokat is egyetlen
 kuratórium alá vonja össze az új törvény, amelynek elnökét szintén a
 kormányfő nevezi ki. A szerző szerint ezen javaslat mellett szól,
 hogy egyszerűsíti a dolgokat, miután a köztévének két éve azért
 nincs elnöke, mert jelenleg annyira összetett a kinevezési folyamat
 .
     A médiacsomagnak azonban van egy második része is, amelynek
 szavazása ősszel várható, s az arra kötelezi a médiumokat, hogy "a
 mindenható médiatanács" ellenőrzése mellett "korrekt" információkat
 közöljenek. Az újságoknak, a rádióknak és a tévéknek regisztrálniuk
 kell majd magukat ezen hatóságnál ahhoz, hogy egyáltalán létezni
 tudjanak. "Mindez nagyon hasonlít az Oroszországban működő
 médiahatóságra. Magyarul, Back to the USSR
 " - fogalmaz a  Libération.
 
     A lap idézi Haraszti Miklóst, az Európai Biztonsági és
 Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi
 sajtószabadság-képviselőjét, aki szerint 21 évvel ezelőtt
 Magyarországon óriási esemény volt, hogy a sajtóorgánumoknak nem
 kellett többet engedélyt kérniük a publikáláshoz vagy a sugárzáshoz,
 csak egyszerűen be kellett jelenteniük a létezésüket. "A kommunizmus
 bukásának ez volt a legszimbolikusabb pillanata" - tette hozzá
 .
     "Egykori ellenzékiként Haraszti a szólásszabadságért és a
 pluralizmusért harcolt. Azon értékekért, amelyekért 1989-ben a
 fiatal Orbán Viktor is küzdött. Ma a ő miniszterelnök. És
 szükségképpen már nem ugyanaz az álláspontja" - zárta írását a
 Libération.