Jogfigyelés - Egyéb

2011. február 9.

Szakhatósági állásfoglalás az Axel Springer AG (D-10888 Berlin, Axel Springer Str. 65.) és a Ringier AG (CH-4800 Zofingen, Brühl Str. 5.) összefonódása tárgyában

A fenti határozatban nem azt a tartalmat találjuk, amelyet a cím alapján várhatnánk. A Médiatanács nem szakhatósági állásfoglalást hozott az adott ügyben, hanem egyrészről módosította az ügyrendjét, másrészről egyedi felhatalmazást adott a Médiatanács elnökének egyszemélyi döntés meghozatalára.
A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 171.§-a szerint a Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a Versenytörvény szerinti engedélyezéséhez, amelyek közül legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül.

Adott esetben is erről van szó. Az Axel Springer AG és a Ringier AG kérelme alapján majdnem egy éve indított versenyhivatali eljárásban arról kell dönteni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi-e a két kiadó vállalkozás számára, hogy magyarországi érdekeltségeiket közös vállalkozásba szervezzék. Az időközben hatályba lépett Mttv. alapján ehhez a döntéshez kérte a Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását.

A Médiatanács azonban a szakhatósági állásfoglalás meghozatala helyett úgy döntött, hogy ügyrendjét módosítva a testületi döntés jogát átruházza a Médiatanács elnökére.

A Médiatanács Ügyrendjének 2010. októbere óta hatályos 4.4 pontja szerint „A Médiatanács feladat- és hatáskörei tekintetében – egyedi ügyenként – dönthet arról, hogy tagjai közül az adott ügy előkészítéséért felelős koordinátor tagot (a továbbiakban: Koordinátor tag) jelöl ki.”

A koordinátor tag kijelölésének eredeti funkciója a döntések megfelelő előkészítése lett volna. Az Ügyrend eredeti 4.5 pontja szerint a Koordinátor tag megtehet minden, a döntések előkészítését szolgáló és szükséges intézkedést, valamint felelős a vonatkozó döntés-előkészítés teljes folyamatáért.  Ez a leírás megfelel más testületeknél az „ügy előadója” fogalmának.

Ezt az Ügyrendet a Médiatanács 2011. február 9-én meghozott 223/2011. (II.9.) sz. határozatának első mondata módosította, kiegészítve annak 4.5 pontját. Eszerint a Koordinátor tag nemcsak a döntés előkészítésében vesz részt, hanem  a „ Médiatanács egyedi hatósági ügyekben felhatalmazhatja, hogy a hatósági ügyben hozandó eljárási döntéseket (végzéseket) a Médiatanács nevében meghozza és kiadmányozza. Ez nem érinti a Médiatanács adott üggyel kapcsolatos hatósági hatáskörét.”

A határozat második mondata a frissen meghozott Ügyrend-módosításnak megfelelően – anélkül egyébként, hogy Koordinátor tagnak kijelölte volna – felhatalmazta a Médiatanács elnökét, hogy „az Axel Springer AG (D-10888 Berlin, Axel Springer Str. 65.) és a Ringier AG (CH-4800 Zofingen, Brühl Str. 5.) összefonódása tárgyában indult eljárásban az eljárási cselekményeket és eljárási döntéseket a Médiatanács nevében és megbízásából meghozza.”

Kérdés, hogy az Ügyrend ezen módosítása és az elnök felhatalmazása megfelel-e az Mttv. rendelkezéseinek? Jogosult-e a Médiatanács olyan határozatot hozni, amelyben egy tagot arra jogosít fel, hogy a testületi döntés mellőzésével egyszemélyi döntést hozzont?

A válasz mindegyik kérdésre az, hogy nem. Az Mttv. IV. fejezete tartalmazza a Médiatanács eljárásának szabályait, beleértve a szakhatósági eljárást is. Ezek a rendelkezések nem engedélyeznek eltérést a határozathozatalra vonatkozó általános szabályoktól.

Az általános szabályokat az Mttv. 144.§-a tartalmazza. Eszerint a Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenlő, azaz mindenkinek egy-egy szavazata van. A Médiatanács határozatképességéhez a tagok - ideértve a Médiatanács elnökét is - több mint felének jelenléte szükséges. A 144.§ (4) bekezdése pedig kifejezetten kimondja, hogy a Médiatanács a döntéseit - a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is –  egyszerű többségével hozza (kivétel az összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról való döntés, ahol az érintett a szavazásban nem vehet részt). Ezek az általános szabályok nem teszik lehetővé, hogy a testületi döntéshozatalt  egy személy gyakorolja.

Mivel tehát az Mttv. szabályai pontosan előírják a Médiatanács határozathozatali rendjét, és nem teszik lehetővé a Médiatanács számára, hogy ettől eltérően a testületi döntés jogát egy tagra vagy akár az elnökre átruházza, erre az Ügyrend sem jogosíthatja fel a Médiatanácsot, mert az – törvényi felhatalmazás hiányában – nem tartalmazhat az Mttv-től eltérő szabályokat.

Álláspontom szerint ezért a Médiatanács 223/2011. (II.9.) sz. határozata – mind az Ügyrendet módosító, mind az egyedi felhatalmazást tartalmazó részében – törvénysértő.

Megjegyzem, hogy sem ez, sem egy másik ügyrend-módosítás nem jelent meg a Magyar Közlönyben (illetve annak mellékletét képező Hivatalos Értesítőben), holott az Mttv. 131.§ (1) bekezdése szerint a Médiatanács ügyrendjét ott közzé kell tenni. Mivel az eredeti Ügyrend közzétételét a törvény elrendelte, ez a közzétételi kötelezettség az Ügyrend valamennyi módosítására ugyanúgy vonatkozik

A 223/2011. (II.9.) sz. határozat megjelent a Médiatanács honlapján, a meghozatala után mintegy egy hónapos késéssel. A Médiatanács nevében felhatalmazott elnök által az ügyben hozott érdemi szakhatósági állásfoglalás tartalma nem ismeretes.

2011. február 9 – meghozott határozat