Jogfigyelés - Egyéb

A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 171.§-a szerint a Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni a média-vállalkozások közötti összefonódásnak a Versenytörvény szerinti engedélyezéséhez.

Adott esetben az Axel Springer AG és a Ringier AG kérelme alapján majdnem egy éve indított versenyhivatali eljárásban arról kell dönteni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi-e a két kiadó vállalkozás számára, hogy magyarországi érdekeltségeiket közös vállalkozásba szervezzék. Az időközben hatályba lépett Mttv. alapján ehhez a döntéshez kérte a Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását.

A Médiatanács azonban a szakhatósági állásfoglalás meghozatala helyett a 223/2011. (II.9.) sz. határozatában úgy döntött, hogy ügyrendjét módosítva egyes testületi döntések jogát átruházza a Médiatanács elnökére.

Az Ügyrend módosítása szerint a kijelölt Koordinátor tag nemcsak a döntés előkészítésében vesz részt, hanem  a „Médiatanács egyedi hatósági ügyekben felhatalmazhatja, hogy a hatósági ügyben hozandó eljárási döntéseket (végzéseket) a Médiatanács nevében meghozza és kiadmányozza. Ez nem érinti a Médiatanács adott üggyel kapcsolatos hatósági hatáskörét.”

A határozat egyben a frissen meghozott Ügyrend-módosításnak megfelelően felhatalmazza a Médiatanács elnökét, hogy „az Axel Springer AG (D-10888 Berlin, Axel Springer Str. 65.) és a Ringier AG (CH-4800 Zofingen, Brühl Str. 5.) összefonódása tárgyában indult eljárásban az eljárási cselekményeket és eljárási döntéseket a Médiatanács nevében és megbízásából meghozza.”

A Jogfigyelésben azt állítottuk, hogy az Ügyrend ezen módosítása nem felel meg az Mttv. rendelkezéseinek. A Lehet Más a Politika párt ugyanezen ügyben március 23-án tett nyilatkozatában erősen kifogásolja, hogy a Médiatanács határozatával felülírta a médiatörvényt, és követeli a határozat visszavonását.

A Médiatanács szóvivői irodája útján visszautasította az állításokat. Kijelentette, hogy a Médiatanács minden ügyben testületként dönt, és hogy a kifogásolt határozat szó szerint tartalmazza, hogy az eljárás gyorsítása érdekében tett intézkedés „nem érinti a Médiatanács adott üggyel kapcsolatos hatósági hatáskörét”.

Arra hivatkoztak, hogy „a Médiatanács elé kerülő ügyek gyors és professzionális kezelése érdekében lehetőség van arra, hogy egyedi ügyekben egyes eljárási kérdésről egy felhatalmazott tag döntsön”, és ez a jogosítvány is csak az eljárás lefolytatását könnyíti meg, illetve gyorsítja fel. A Médiatörvény ugyanis a szakhatósági eljárásra nagyon rövid határidőket határoz meg (Mttv. 171. paragrafus (5) bekezdése alapján az eljárási határidő 20 nap), tehát ezért volt szükség a Médiatanács eljárásának felgyorsítására és az ügyrend módosítására.

A Médiatanács nyilatkozatát az Mttv. szabályai cáfolják.

Az Mttv. nem teszi lehetővé, hogy „egyedi ügyekben egyes eljárási kérdésről egy felhatalmazott tag döntsön”, ezt a megoldást éppen hogy a hivatkozott Ügyrend-módosítás tette lehetővé. Az Mttv. nem tesz különbséget hatósági „eljárási döntések” és érdemi döntések között, mindegyiket a Médiatanácsra mint testületre bízza. Az ügy „gyors és professzionális kezelése” valóban fontos, azonban az Mttv. 144.§-ban leírt szavazási rendtől eltérni még ennek érdekében sem lehet törvényesen.

A valóban szoros határidők betartása is nagyon fontos. Jó volna tudni ezért, hogy a már versenyhivatali szakban is extrém módon elhúzódó ügyben vajon mikor érkezett a Gazdasági Versenyhivatal megkeresése a Médiatanácshoz, és hogy február 9-e óta (amikor a vitatott határozatot hozták) meghozta-e a Médiatanács a szakhatósági állásfoglalást a törvény által előírt 20 nap alatt? A Médiatanács sajátos gyakorlata miatt (kb. 3-4 héttel a meghozatala után jelentetik meg a honlapjukon a határozatukat) ezt sajnos nem lehet tudni. Feltételezzük csak, hogy ilyen horderejű ügyben a szokásaiknak megfelelően szóvivőjük útján nyilvánosságra hozzák a határozatot, ha ilyen születik. Nem tudjuk tehát, hogy az Ügyrend-módosítás valóban felgyorsította-e az eljárást, és hogy az befejeződött-e a törvényben előírt, az irat beérkezésétől számított 20 nap alatt.

Az mindenesetre megnyugtató, hogy a Médiatanács legalább a végső hatósági határozat meghozatalának módjára nézve kötelezőnek tartja magára nézve az Mttv. szabályait.

Az adott ügytől most elvonatkoztatva vegyük sorra, hogy a módosított Ügyrend értelmében melyek lehetnek azok az „egyes eljárási kérdések”, amelyek nem kívánnak érdemi hatósági döntést, de a módosított Ügyrend értelmében egy kijelölt Koordinátor tag egyszemélyi döntésével is eldőlhetnek. Nem csak a címben említett ügy elbírálását érinti ugyanis az Ügyrend módosítása, hanem a Médiatanács elé kerülő bármelyik hatósági ügyét. Ebből a szempontból érdemi hatósági döntésnek azt tekintem, amely az eljárást érdemben lezárja. (A felsorolás nem teljes, és néhány pont értelmezés kérdése).

A Koordinátor tag az Ügyrend-módosítás értelmében
•    az eljárást hivatalból kiterjesztheti (Mttv. 149.§),
•    az eljárást felfüggesztheti (Ket. 32.§),
•    hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett (Mttv. 155.§ (6) bek.),
•    ügyintézési határidőt meghosszabbíthatja (Mttv.151.§),
•    szakértőt rendelhet ki (Ket. 58.§),
•    szemlét tarthat (Ket. 57.§),
•    vizsgálhatja a képviseleti jogosultságot és elutasíthatja a képviselő eljárását (Ket. 40.§),
•    idézést bocsáthat ki, és a meg nem jelent személy rendőrségi elővezetését rendelheti el (Ket. 48.§),
•    adatok zárt kezelését rendelheti el (Ket.39/A.§)
•    zártan kezelt iratok más államigazgatási szerv általi megismerését engedélyezheti (Mttv. 153.§ (5) bek),
•    zárt adatkezelés feloldását rendelheti el (Mttv. 153.§ (8) bek),
•    a tényállás tisztázása során (Mttv.155.§),
     •    a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinthet, megvizsgálhat, azokról másolatot, kivonatot készíthet (Mttv. 155.§ (2) bek.),
     •    az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat – különösen indokolt esetben más személyt vagy szervezetet is – adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti,(Mttv. 155.§ (3)-(4) bek.)
      •    az ügyfelet bírság terhe mellett nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti (155.§ (5) bek.).

A fenti eljárási döntések meghaladják a döntés előkészítésének  adminisztratív szintjét, esetenként az eljárás kimenetelére nagyon komoly kihatással vannak. Fenntartom továbbra is azt az állításomat, hogy az Mttv. alapján ezekben az eljárási kérdésekben is a Médiatanácsnak mint testületnek kell döntenie, valamint azt is, hogy az Mttv. 144.§-ban írt döntéshozatali rend az Ügyrend szabályaival törvényesen nem írható felül.

2011. március 24. – médiatanácsi határozat ismételten