Jogfigyelés - Javaslatok, tervezetek

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvényt a rendszerváltás folyamatában, a háromoldalú tárgyalásokat követően fogadták el a szereplők, a sarkalatos törvények közül ötödikként. Az idők során persze a szövege sokszor változott, de az ÁSZ feladataként mindvégig az államháztartás körébe tartozó szervezetek gazdálkodásának ellenőrzését jelölte meg.

Az első médiatörvény (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, Rttv.) elfogadása óta az ÁSZ feladatát képezte a közszolgálati médiarendszer szereplői gazdálkodásának ellenőrzése. Az Rttv. a média-közalapítványok, az ORTT valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) ellenőrzését írta elő az ÁSZ-nak. (A közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok esetében az Rttv. külön nem mondta ki az ÁSZ ellenőrző szerepét, az a közalapítványi ellenőrzés keretében történt. Csak a nem közalapítvány által tulajdonolt MTI esetében ellenőrzött közvetlenül az ÁSZ.) Az ÁSZ ellenőrző szerepe a médiatörvény 2010. augusztusi módosítását követően is megmaradt, immár az új intézményekre adaptálva, az NHIT esetében mindezt az Eht. keretei közé helyezve.

A második médiatörvény (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, Mttv.) 2011. január 1-től kezdődő hatállyal fenntartotta a Médiatanács és a Közszolgálati Közalapítvány vonatkozásában és (ismét a médiatörvényben szabályozva) az NHIT esetében is az ÁSZ ellenőrző szerepét. Az Mttv. 108.§ (14) bekezdése most már egységesen kimondva valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató gazdálkodásának ellenőrzését is az ÁSZ feladatává tette, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságét is.

Ezen az ellenőrzési rendszeren kíván változtatni a T/3109. sz. törvényjavaslat. A javaslat a korábbi törvény hatályon kívül helyezése mellett újraszabályozná az ÁSZ-ra vonatkozó valamennyi rendelkezést, egyben a záró rendelkezések között egyes – korábban külön törvényben szabályozott – számvevőszéki kötelezettségeket hatályon kívül helyezne.

Ez utóbbi keretében a törvényjavaslat törölné az Állami Számvevőszéknek 
•    a Közszolgálati Közalapítvány,
•    a közszolgálati médiaszolgáltatók,
•    a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács,
•    a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint
•    a Médiatanács
gazdálkodása teljes körű ellenőrzésére vonatkozó, az Mttv-ben szabályozott kötelezettségeit.

Az új törvényszöveg ugyan változatlanul fenntartaná, hogy az ÁSZ ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó szervezeteket, ezek között külön megemlítve a közalapítványokat is. A javaslat elfogadása esetén azonban kikerülne a médiaszabályozás kétharmados köréből a közszolgálati médiarendszer teljes körű ÁSZ ellenőrzésére vonatkozó szabály. Az ÁSZ ellenőrzési kötelezettsége a jövőben attól függően állna fenn, hogy az egyszerű többséggel elfogadható államháztartási törvény milyen jellemzőkkel, milyen szélesen húzza meg az államháztartásba tartozó szervezetek körét, és ebbe a körbe mikor, mennyiben tartoznak bele az egyes szervezetek.

Az új szabályozás által kérdésessé válhat az is, hogy milyen mértékben illetve körben jogosult az ÁSZ a közmédia vagy a Médiatanács gazdálkodásának ellenőrzésére. A hatályos szabályozás szerint az ÁSZ „az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket” ellenőrzi, minden különösebb megkötés nélkül. Az új szabály szerint az ÁSZ az „államháztartásból származó források felhasználásnak keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket”. Ez a megfogalmazás kihagyná az ellenőrzés köréből a más forrásokból származó bevételekkel való gazdálkodást. Igaz, hogy kisegítő szabályként megmaradna az a jelenlegi lehetőség, hogy amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

Ez azonban csak lehetőség, szemben az Mttv. által jelenleg előírt teljes körű gazdálkodás-ellenőrzési kötelezettséggel.


2011. május 9. – benyújtva az Országgyűlésnek