Jogfigyelés - Javaslatok, tervezetek

Még csak ez év elején lépett hatályba Mttv., a hatálybalépés óta eltelt rövid idő alatt kellő gyakorlati tapasztalat sem halmozódott fel. Ennek ellenére a törvényt már két alkalommal is módosították: először az EU kifogásaira tekintettel, másodszor adóügyi szempontból. Egy harmadik módosításra vonatkozó törvényjavaslat jelenleg is az Országgyűlés előtt van.

Számtalan és igen heves kritika érte már eddig is a törvényt nemzetközi és hazai színtéren egyaránt. Azt gondolhatnánk, hogy az NFM által most társadalmi vitára bocsátott, többek között az Mttv. szabályait is módosítani javasoló Tervezet ezekre a kritikákra reflektál. Ez azonban nem így van. Sok kritika érte pl. a bírságolás szigorúságát, ehhez képest a most előttünk lévő Tervezet tovább szigorítja azt.

A Tervezet első részében nagy terjedelmű Eht. módosítást tartalmaz, de hozzányúlna a Dtv-hez is. Ezt követően bármiféle érdemi indokolás nélkül, több mint negyven pontján módosítaná az Mttv-t, és kis terjedelemben az Smtv-t is.

Az Mtv. módosításnál első ránézésre pontosítási szándék körvonalazódna, miközben a kodifikációs technika miatt átláthatatlan szövegben aprónak tűnő, ám hatásukat tekintve komoly változtatások is felfedezhetők. Ezek túlnyomórészt a szabályok szigorításában mutatkoznak meg, kiemelve közülük a pályázati eljárásra, a bírságolásra, valamint a kiskorúakra vonatkozó szabályok szigorodását.

A Tervezet persze még nem javaslat, sokat változhat addig, amíg az Országgyűlés elé kerül. Jelenlegi állapotában több helyen technikai javításra is szorul: két esetben is olyan módosítást próbálnak átvezetni az Mttv-n, amely már szerepel benne (a Tervezet 61.§ (8) bekezdésben az Mttv. 145.§ (6) bekezdéssel való kiegészítése, a 61.§ (16) bekezdésében az Mttv. 31. § (3) bekezdéséhez fűzött módosítás), egyszer pedig egy olyan szöveget kívánnának korrigálni, amely sehol sem szerepel a törvényben (Tervezet 61.§ (16) bekezdésében az Mttv. 134. § (6) bekezdéséhez fűzött módosítás), de más tévedés is van benne. Ezeket a tévedéseket az egyeztetés során ki lehet javítani. A tartalmi kérdésekben azonban a szakmának kell a vitában elmondania a véleményt.

A következőkben a leglényegesebb tervezett módosításokat emelem ki a Tervezet szövegéből.

Szigorítások a pályázati eljárásban
Az Mttv. 56.§-a sorolja fel a lineáris médiaszolgáltatási pályázatok (frekvenciapályázat) kötelező tartalmi elemeit. A hatályos törvény 57.§-a felsorolja, hogy ezek közül mely elemek hiányzása esetén számít alakilag érvénytelennek a pályázat. A tervezett módosítás szigorít az eddigi szabályokon: ezentúl az 56.§-ban szereplő bármelyik elem hiánya esetén alakilag érvénytelennek minősülne a pályázat. Az alakilag érvénytelen pályázatot a Médiatanács az 58.§ (2) alapján végzésével elutasítja. A jogerős elutasításnak az lenne a Tervezet szerint az egyik jogkövetkezménye, hogy a pályázó többé nem minősülne az eljárásban ügyfélnek, nem gyakorolhatná tehát az ügyfél jogait.

A jövőben az alaki érvénytelenség kimondásának terhével kellene a pályázónak már a pályázat benyújtásakor nyilatkoznia többek között a más médiaszolgáltatásban lévő tulajdoni részesedéséről, és arról, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, és más, folyamatban lévő pályázata elfogadása esetén sem keletkezne ilyen. Ez a módosítás a jövőre nézve megakadályozná mindazok pályázását, akiknél ilyen kizáró ok fennáll, még akkor is, ha a pályázat megnyerése esetére vállalnák annak megszüntetését, továbbá egyes esetekben lehetetlenné tenné a párhuzamos pályázatok benyújtását. Alaki érvénytelenséget eredményezne a hiányzó üzleti, pénzügyi terv is, vagy az, ha a pályázó nem rendelkezik banki igazolással arra vonatkozóan, hogy működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán rendelkezésére áll.

Az alakilag érvényes pályázatok körének leszűkítésével párhuzamosan érdekesnek tűnik az a változtatási javaslat (Tervezet 61.§ (16) bekezdésében az Mttv. 63.§ (3) bek. módosítása), mely szerint a jövőben már nem csak helyi, hanem valamennyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetében megköthetné a Médiatanács a hatósági szerződést, ha csak egyetlen pályázó felel meg a törvényes illetve pályázati követelményeknek.

Szigorítások a bírságolás terén
A legfontosabb szigorítást a Tervezet 61.§ (6) bekezdése tartalmazza, mely az Mttv. 134.§-át egészíti ki. Ennek értelmében a jövőben az Mttv. alapján kiszabott, de a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban (pl. az NMHH elnöke által kibocsátott rendeletben) megállapított díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, és a kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnének.

Ez különösen azért jelentős, mert az Mttv. más rendelkezései pl. bírságok kiszabása esetén nem tulajdonítanak a jogorvoslatnak halasztó hatályt. A fizetési határidő lejártát követően tehát a Hatóságnak – függetlenül attól, hogy a médiatartalom-szolgáltató jogorvoslattal élt-e – nem kell végrehajtóra várni, hanem közvetlenül az adóhatósághoz fordulhat a bírság beszedése érdekében (Art. 72.§ d) pont), amely akár soron kívül is (Art.161.§ (1) bekezdés) eljárhat, rendkívül hatékonyan. Az adók módjára behajtandó köztartozás jellemzője még, hogy az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti illetőleg adott esetben nem minősítheti azt behajthatatlannak.

Még két módosítás érinti a bírságokat. Az egyik az, hogy a Tervezet konzekvensen mindenütt megszünteti a bírságok alsó határát (Tervezet 61.§ (9) bekezdésében az Mttv. 156.§-ának, a (17) bekezdésben az Mttv. 175.§ (8) bekezdésének módosítása).

A tervezett módosítás indoka nem ismert. Az alsó határ a különböző bírságoknál tízezer, huszonötezer vagy ötvenezer forintban van most megszabva. Ezek az összegek elég alacsonyak, ugyanakkor jelzésértékűek: kis ügyekben is számíthatunk bírságra. Másrészről arra is utalnak, hogy első illetve enyhébb esetben az alsó határt közelítő bírságra lehet számítani. Amikor az alsó határt tervezik eltörölni, nem valószínű, hogy a bírságok összegén akarnának enyhíteni. Ha ez volna a cél, akkor nem az amúgy is alacsony alsó határt törölnék el, hanem a felső határt vinnék lejjebb.

Kérdés, hogy az alsó határok eltörlésének milyen hatása lesz a bírságok kiszabásának gyakorlatára, ahol nem csak az arányosságot, hanem a fokozatosságot is figyelembe kell venni (Mttv. 185.§ (2) bekezdés).

A másik bírságokat érintő módosítás egy pontosítás. A Tervezet a 61.§ (12) bekezdésben pontosítja az „ismételt”-ség fogalmát. Ennek a fogalomnak komoly konzekvenciái vannak: pl. az ismételt szabályszegés kizárja, hogy figyelmeztetést alkalmazzanak, de pl. a vezető tisztségviselővel szemben is csak ismételt jogsértés esetén lehet bírságot kiszabni. Súlyosító körülmény a bírság kiszabásánál, egyes esetekben kötelezővé teszi a bírság kiszabását, és – súlyos jogsértéssel együtt járva – lehetőséget ad a jogosultság megújításának elutasítására vagy a médiaszolgáltató törlésére is. Nem mindegy tehát, hogy mi minősül ismételt jogsértésnek.

A Tervezet 61.§ (12) bekezdése módosítaná az Mttv. hatályos 187. § (4) bekezdését, és csak azt tekinti ismételtségnek, ha valaki a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást „365 napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket”.  Az továbbra sem tiszta, hogy a „legalább kétszer”-ben benne van-e az a magatartás, amelyet jogerős hatósági határozat marasztalt el, valószínűleg igen. Nem tudni, mi minősül csekély súlyú törvénysértésnek, mint ahogyan egy kivétellel az sem ismert, hogy mi minősül súlyosnak. Különösen szerencsétlen a „törvénysértés” kifejezés azért, mert az Mttv. médiaigazgatási szabály megsértése esetén engedi a bírságot, az viszont lehet enyhébb is, mint a törvénysértés. Furcsa volna, ha a törvénysértésnél kisebb súlyú ismételt szabályszegésnek komolyabb konzekvenciája lenne, mint a törvénysértésnek. Még egy kis pontosítást elbírna tehát ez a sokszor szó szerint „életbevágó” kifejezés.

Gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok szigorítása
A Tervezet három helyen is módosítaná az Mttv. gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó szabályait.

Ezek közül a legfontosabb a 16 éven aluliaknak szóló műsorszámok meghatározásának javasolt változása. A hatályos Mttv. 9.§ (5) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell besorolni a IV. kategóriában (tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott), amely a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására különösen azáltal alkalmas, hogy „közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus”.

A tervezett új meghatározás kihagyja a „közvetlen módon” kifejezést. Minden olyan műsorszámot IV. kategóriába sorolna, amely bármilyen módon „erőszakra, illetve szexualitásra utal”. Ez drasztikus változást okozna a besorolásba: elvileg a legártatlanabb, legtávolabbi utalás (Hívjuk a méhecskét?) is korhatárossá tehetné a műsorszámot, beleértve a Kisvakond kalandjait is.   

A 6 éven aluliak esetében (II. kategória) az jelentene újdonságot, hogy nem csak a televíziós, hanem a rádiós műsorszámokra is kiterjedne. A hatályos Mttv. szerint „azt a műsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni”. A módosítás kihagyná a „nézőben” szót, ami úgy változtatja meg a szöveget, hogy ettől kezdve a hat éven aluliakra általában vonatkozik, tehát a rádióhallgatókra is. Hogy egy rádióműsor félelmet kelt a hat éven aluliakban, az meglehetősen ritka. A legtöbb híradás azonban olyan, amelyet hat éven aluli nem érthet meg, sőt, esetleg félre is érthet. Be kell mondani ezek után a híreknél, hogy hat éven aluliak számára nem ajánlott?

Még egy nüansznyi változást javasolnak, II. és III. kategóriát illetően. Pontosításként értelmezhető, hogy ezek a műsorszámok a jövőben nem hat illetve tizenkét éven aluliaknak szánt „műsorszámként”, hanem ilyen korú gyerekeknek szánt „műsorszámok között” nem tehetők közzé.

Hangerő
Apró, de fontos változtatást javasolt a Tervezet: az Mttv. 33.§ (4) bekezdésének módosítása azt javasolja, hogy ne csak a reklámok és televíziós vásárlás, hanem a műsorelőzetes hangereje se lehessen nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

A lineáris közösségi médiaszolgáltatást érintő módosítások
A Tervezet a 61.§ (16) bekezdésében finomítja a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Az Mtv. 66.§ (4) bekezdésének módosításával azt kívánja elérni, hogy a lineáris közösségi médiaszolgáltatásban a közszolgálati célokat szolgáló műsorszámokra és a magyar zenei műsorszámokra vonatkozó kétharmados illetve ötven százalékos kvóta ne az általában vett műsoridő, hanem a heti műsoridő vonatkozásában érvényesüljön.

Az Mttv. most 2011. június 30-ig ad lehetőséget a közműsor-szolgáltatók és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók számára, hogy kezdeményezze a Médiatanácsnál a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését ahhoz, hogy az eljárás lezárultáig élvezhesse az Rttv. által korábban számára biztosított kedvezményeket. Ezt a határidőt a Tervezet 61.§ (16) bekezdése 2011. szeptember 30-ig elhalasztja.

Médiatanács hatáskörét érintő módosítások, a médiaszolgáltatók „önmonitorozása”
A Tervezet indokolása nem ad rá magyarázatot, hogy miért szerepel benne a Médiatanács hatáskörének szűkítése. Nem tudni tehát, milyen okból javasolja a Tervezet 61.§ (5) bekezdése az Mttv. 132.§-ának módosítását. A módosítás – amely már egy a korábbinál rövidebb 132.§-t tartalmaz, mivel nem sorolja fel a jelenlegi 132.§ d)-l) pontjait) – tartalmilag azt javasolja, hogy szűnjenek meg a Médiatanácsnak a következő hatáskörei:

•    műsorfigyelő és - elemző szolgálatot működtet,
•    véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
•    rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását,
•    állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
•    kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
•    beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
•    szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
•    kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,
•     ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

A műsorfigyelő- és elemző szolgálat hiányára némi magyarázatot jelenthet az a módosítási javaslat, amelyet az Mttv. 22.§-ához fűz a Tervezet a 61.§ (16) bekezdésében. A hatályos szabályok szerint a médiaszolgáltató csak évente egyszer köteles adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásáról. Ezt a Tervezet a jövőre nézve havi gyakorisággal követelné meg. Legalábbis a kvóták vonatkozásában a médiaszolgáltató önmonitoringozásra kényszerülne tehát. A Tervezet további rendelkezései is azt mutatják, hogy a jövőben nagyobb szerepet kívánnak a médiaszolgáltatókra hárítani a műsorfigyelés területén. A Tervezet 61.§ (11) bekezdésben kiegészülne ugyanis a Hivatalnak az Mttv. 184.§ (1) bekezdésében foglalt hatásköre a 175.§ (12) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségek felügyelésével. Ezek szerint a jövőben a Hivatal felügyelné – és az 50 millióig terjedő adatszolgáltatási bírság lehetőségével (Mttv. 175.§ (8) bek) szigorúan meg is követelhetné – a médiaszolgáltatótól a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációnak (ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését is) 60 napig való megőrzését, valamint átadását a Hivatal számára. A Hivatal tehát begyűjtené havonta a kvótákra vonatkozó adatokat és a médiaszolgáltatók által rögzített hiteles dokumentációt, és egyelőre nem tudni, hogy melyik szerv, de ebből végezné el a szükséges elemzéseket.

A többi hatáskör megszüntetését érintő módosítás indoka még közvetetten sem olvasható ki a Tervezetből, a részletes indokolás pedig nem tartalmazza azt. Lehetséges az is, hogy nem gondolt az előterjesztő a műsorfigyelő- és elemző szolgálat megszüntetésére, de valamiféle átszervezési szándék, feladat- és hatáskör-eltolódás mégis kiolvasható a szövegből.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács változó hatásköre
Az Mttv. módosításnak két változatát is tartalmazza a tervezet. A „B” változat annyiban különbözik az „A” változattól, hogy a 61.§-nak van egy (4) bekezdése is (az előző változatban ilyen nem szerepel.)

Ez a (4) bekezdés a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács hatáskörét szeretné jelentősen megerősíteni. Az NHIT a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve. Elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki, két tagját a Médiatanács, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia delegálja.

A Tervezet szerint az NHIT véleményezné a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, a miniszterelnök és a területért felelős miniszterek hírközléssel és informatikával kapcsolatos előterjesztéseit, egyedi döntéseit, jogszabálytervezeteit, és az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját. Nagyon megerősítené az NHIT helyzetét – és ez egyben gyengíti a „B” változat elfogadásához fűződő reményeket –, hogy azt is kimondaná a tervezet, miszerint előterjesztést kizárólag az NHIT észrevételezését követően, az NHIT véleményével együtt lehet a Kormány elé terjeszteni, ahol is a kormányülésen az NHIT elnöke tanácskozási joggal venne részt.

Túlmutatna az is az NHIT véleményező és tanácsadó szerepén, hogy a tervezet szerint önálló javaslatot és kezdeményezést tehetne a Kormány, vagy valamely miniszter irányítása illetve felügyelete alatt álló szerv felé, és hogy a Kormány vagy a miniszterelnök felkérésére tudományos, célszerűségi és gazdaságossági szempontok alapján vizsgálni volna köteles bármely állami szerv hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb pályázatait és azok teljesülését, egyéb hírközlési és informatikai tárgyú projektjeit, beszerzéseit, úgy, hogy véleményét – önálló javaslatával vagy kezdeményezésével együtt – közvetlenül a miniszterelnöknek küldené meg.

2011. május 24. – társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet

Ha a fenti Jogfigyeléssel kapcsolatban további ismertetést, elemzést, szakvéleményt vagy előadást szeretne, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a tartalom@mediajogfigyelo.hu címen. Kérdését, észrevételét a Médiajogfigyelő hivatalos Facebook oldalára várjuk.