Jogfigyelés - Javaslatok, tervezetek

2011. június 10.

Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról (Smtv. módosítása)

T/3505. sz. törvényjavaslat

Június 10-én nyújtotta be Rogán Antal kormánypárti országgyűlési képviselő az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló T/3505. sz. törvényjavaslatot (később Puskás Imre is csatlakozott hozzá benyújtóként). A javaslat többek között érintené a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény Smtv.) egyes rendelkezéseit, köztük az újságírók forrásvédelemhez való jogának szabályait és a gyűlöletbeszéd fogalmi meghatározását is, továbbá pontosítaná a Polgári Perrendtartás helyreigazításra vonatkozó szabályait.


 

 

A javaslat közvetlen előzményeként az audiovizuális politikáért felelős Nemzeti Fejlesztési Miniszter bocsátotta társadalmi egyeztetésre az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. A tervezetet alig hat napig lehetett véleményezni.

 Ilyen előzmények után meglepetést keltett, hogy nem az audiovizuális törvényhozásért felelős kormánytag előterjesztésében, hanem ismét képviselői önálló indítványként – a „szokásos” péntek délutáni időzítéssel – került benyújtásra a T/3505. sz. törvényjavaslat. A javaslat az Eht. átfogó módosítása mellett mintegy száz ponton módosítaná az Mttv-t, tucatnyi helyen a  Dtv-t, és nyolc helyen az Smtv-t. A módosítások – kevés kivétellel – szinte változatlanul tartalmazzák a miniszteri tervezetben szereplő javaslatokat, azonban elfogadásuk es- főleg az Mttv. esetében – azok volumenét lényegesen meghaladó változásokat hoznának.
 
Az Smtv. lényegesebb módosításai
 1. Újságírók forrásainak védelme

Az Smtv. és az Mttv. hatálybalépését követően megfogalmazott súlyos nemzetközi kritikák sorra felrótták, hogy ezek a törvények nem nyújtanak kielégítő védelmet az újságírók számára a forrásaik titokban tartásához. Az Európai Parlament 2011. január 25-én fogadta el az újságírói források védelméről szóló 1950(2011) sz. Ajánlását. Az Európai Parlament magyar médiatörvényekkel kapcsolatban 2011. március 10-én elfogadott határozatának szövege is kiemeli a forrásvédelem fontosságát.

 Az Smtv. hatályos 6. § (2) bekezdése szerint az újságíró „jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.”
 
Ez a védelem azonban most csak viszonylagos. Az Smtv. 6.§ (3) bekezdése szerint az újságírót „bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti”.
 
A törvény elfogadását követően az Smtv. 6.§-ának értelmezése során többekben felmerült, hogy túlságosan tág a forrás felfedésére feljogosított „hatóság” fogalma, ebbe mindenféle hatóság beletartozik, többek között a Médiatanács vagy annak Hivatala is. A 6.§-nak az Európai Emberi Jogi Egyezménybe való ütközését az Ajánlás is megállapította.
 
A Javaslat sajátos módon reagált ezekre a kritikákra: a „hatóság” szó elé a „nyomozó” jelzőt illesztette – mind a (2), mind a (3) bekezdésben. Ez a megoldás megfelelő volna a 6.§ (3) bekezdését illetően: növelné az újságírói forrásvédelmet, ha kizárólag a büntető ügyekben eljáró nyomozó hatóságok kötelezhetnék az újságírót a forrás felfedésére. (Most itt eltekintek attól a további problémától, hogy továbbra is megmaradna az az eléggé tág kör, amely esetén a nyomozó hatóság a forrás felfedésére kötelezhetné az újságírót. )
 
Ugyanakkor a „nyomozó” jelző automatikus beillesztése a „hatóság” szó elé a 6.§ (2) bekezdésben is azzal az eredménnyel járna, hogy nem csak a forrásfelfedési kötelezés lehetőségét, hanem az újságírók forrás-eltitkolási jogát is leszűkítené kizárólag a bíróságok és a nyomozó hatóságok előtti eltitkolásra. A tervezett törvényszöveg alapján az újságíró nem volna jogosult eltitkolni forrását közigazgatási hatósági eljárásban, értelemszerűen a Médiatanács előtt sem. Ez még az eddigiekhez képest is hatalmas visszalépést jelentene.
 
A Javaslat indokolása ezt egyszerű technikai jellegű pontosításnak tartja: szándéka szerint egyértelművé teszi azt az értelmezést, hogy a bíróságon kívül csak nyomozó hatóság járhat el az információforrások felfedésére kötelezés tekintetében. Akkor beszélhetnénk pontosításról, ha egyértelműen kimondaná a törvény, hogy az újságírók mindenki előtt jogosultak titokban tartani forrásaikat, és a forrás felfedésére való kivételes kötelezés esetére megfelelő eljárásjogi és garanciális szabályokat tartalmazna, az Európai Parlament 1950(2011) Ajánlásának  megfelelően.
 
Az Smtv. tehát tartalmában továbbra is ellentétes az Európai Parlament 1950(2011)  sz. Ajánlásának 4. pontjával, amely a forrásvédelem terén annak érdekében hívta fel kifejezetten az Smtv. 6.§-ának (valamint a 4.§ (3) bekezdésének) módosítására a magyar kormányzatot és Parlamentet, hogy érvényre juttassa az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyében foglaltakat.
 
2. A gyűlöletbeszéd meghatározásának módosítása
 A Javaslat indokolása szerint az Smtv. 17.§-ának módosítása az egyes társadalmi csoportok, közösségek védelmét célozza. Az előterjesztő szerint félreértés lenne a szabály olyan értelmezése, amely alapján személyek is védelmet kaphatnának, a korábbi médiahatóság gyakorlata is ennek megfelelően alakult. Ezért kihagyná a gyűlölet keltésére és kirekesztésre alkalmas médiatartalmakkal szembeni védelemből az egyes személyeket, ugyanakkor továbbra is megmaradna a védett körben a „valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport” . Ez a javaslat a Tervezetben még nem szerepelt.
 
3. Támogatás fogalmának módosítása

Az Smtv. támogatás-fogalmának a törvényjavaslatban szereplő formája szerencsére korrigálta a tervezet korábban általunk is kritizált megfogalmazását, amely lehetővé tette volna televíziós vagy filmes vállalkozások számára napilapok támogatását úgy, hogy az nem számított volna a törvény szerinti szponzorációnak.  Sőt, a benyújtott Javaslat egy olyan szabályt is bevezetne, amely kifejezetten megtiltaná a televíziós vagy filmes vállalkozások számára más televíziók illetve televíziós műsorok támogatását.

 4. Letelepedett médiatartalom-szolgáltatóra vonatkozó szabályok módosítása

A Javaslat a Tervezettel egyezően pontosítaná az Mttv-ben a letelepedett médiaszolgáltató fogalmát. Az Mttv. 1.§ (2) bekezdésének hatályos szövege a médiaszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történő terjesztésében határozza meg a letelepedettség egyik ismérvét. Frekvencia igénybevételével azonban csak analóg terjesztés lehetséges, a Javaslat ezért (feltehetően a félreértések elkerülése végett) az „analóg” szót is beszúrta az Smtv. 2.§ (2) bekezdésébe. Ez a módosítás pontosításnak minősül.

 5. Burkolt kereskedelmi közlemény fogalmának módosítása

A Tervezetben még nem szerepelt, de a Javaslat módosítaná a burkolt kereskedelmi közlemény fogalmát. Most az a kereskedelmi közlemény számít ilyennek, amelynek közzététele természetét tekintve „félrevezetheti” a közönséget. A javasolt új szöveg szerint nem elég az eshetőlegesség, arra is szükség van, hogy a közzététel természetét tekintve megtévessze a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló vagy azzal azonos hatású közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.

 
A Polgári Perrendtartás módosítása
 A Javaslat az időközben felmerült jogalkalmazási problémákra reagálva világossá teszi a Pp. módosításával, hogy sajtóhelyreigazítást a sajtótermék szerkesztőségétől lehet kérni. Sajtótermékek esetében okozott problémát ugyanis elsősorban, hogy a kiadó, esetleg az alapító vagy a szerkesztőség az, amely felelős a sajtóban megjelentek helyreigazításáért.
 

2011. június 10. – benyújtott törvényjavaslat

Ha a fenti Jogfigyeléssel kapcsolatban további ismertetést, elemzést, szakvéleményt vagy előadást szeretne, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a tartalom@mediajogfigyelo.hu címen. Kérdését, észrevételét a Médiajogfigyelő hivatalos Facebook oldalára várjuk.