Jogfigyelés - Jogszabályi változások

2011. július 19.

Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról (Dtv. módosítás)

Módosult a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (Dtv.). A módosítás több kisebb-nagyobb pontosítás mellett érinti a digitális átállás szabályait, és jelentősen bővíti a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogkörét.
    Az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról Rogán Antal és Puskás Imre kormánypárti képviselők előterjesztésében benyújtott T/3505. sz. törvényjavaslatot július 11-én fogadta el az Országgyűlés, a törvény kihirdetésére július 19-én került sor.
     Az elfogadott törvény az Eht. átfogó módosítása mellett több mint száz ponton módosítja az Mttv-t, mintegy húsz helyen a  Dtv-t, és nyolc helyen az Smtv-t. A Dtv. módosítására vonatkozó részek 2011. augusztus 3-án lépnek hatályba.

Fogalmi pontosítások a Dtv-ben
     A törvény kiegészíti a Dtv-t a digitális földfelszíni műsorterjesztés fogalmával, amely eddig nem szerepelt benne. Pontosítja a műsorszórás fogalmát is, és sort kerít a forgalomba hozatal és a gyártó fogalmának a vonatkozó EU irányelvek szóhasználatának megfelelő módosításra is. Ez utóbbi fogalmaknak a hatályos Dtv-től eltérő meghatározása oda vezet pl., hogy a jövőben – a tényleges gyártón kívül – nem a termék belföldi forgalomba hozataláért felelős gazdálkodó szervezet minősül gyártónak, hanem az, aki a terméknek a közösségi piacon első alkalommal a saját neve alatt forgalomba hozza. A gyártó fogalma némi pontosítást igényelne még: nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon van olyan gazdálkodó szervezet, amely nem minősül sem természetes, sem jogi személynek: ilyen pl. egy betéti társaság. A törvény értelmében a betéti társaság nem minősülne gyártónak, holott kétségtelenül jogosult termék forgalomba hozatalára.
     Ha a műsorterjesztő nem az Mttv. hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást kíván közvetíteni (ilyenek a nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatások) okirattal igazolni köteles, hogy az adott médiaszolgálató rendelkezik médiaszolgáltatási jogosultsággal. A műsorterjesztési bejelentés nyilvántartásba vétele során előírható számára, hogy csak megfelelően igazolt jogosultságú médiaszolgáltató műsorát terjesztheti.

 A digitális átállás szabályai változnak
     A jelenlegi szabályok szerint a közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró hálózatban található adónként akkor kerülhet sor, ha és amennyiben az adó vételkörzetében a lakosság digitális földfelszíni műsorszórási ellátottsága és a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülékkel rendelkező háztartások aránya ezt lehetővé teszi. A módosítás szerint ezek a feltételek nem kerülnek rögzítésre, és a leállítás rendjét adónként vagy az adó és átjátszó adói által meghatározott területenként a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete szabályozza.
     A digitális átállásnak úgy kell megvalósulnia, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, ezt a törvény szerint országosan kell érteni. A törvény szerint követelmény az is, hogy  a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök.
     Az ugyanebben a törvényben szereplő Mttv. módosítás lehetővé tette a Médiatanács számára, hogy változtasson a közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerén, és a jelenlegitől eltérő közszolgálati médiaszolgáltatásokat is megnevezzen. A Dtv. módosítás világossá teszi, hogy a digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője csak azokat a közszolgálati médiaszolgáltatásokat köteles ingyenesen elérhetővé tenni, amelyeket a törvény nevesített (MR, MTV, Duna tv).
     A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a digitális átállás forrásait – legalábbis az MTVA-tól származó forrásokat – a digitális átállással kapcsolatos kormányzati kommunikációra is felhasználhassák.

 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének rendeletalkotási jogköre bővül
     Jelentősen kibővíti a törvény az MNHH Elnökének rendeletalkotási jogkörét. A jövőben a Kormány helyett az MNHH Elnöke határozza meg rendeletében a digitális vevőkészülékek együttműködő képessége érdekében szükséges intézkedések részletes szabályait, valamint az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjából a digitális átállás forrásaként felhasználható mértékét – igaz, ez utóbbit csak az államháztartásért felelős miniszter véleményezését követően.
     Ugyancsak az Elnök határozza meg ezentúl önállóan – a területért felelős miniszterek helyett – a digitális műsorszóró hálózatok, illetve műsorszóró adók üzemeltetési jogosultságok pályázati kiírási határidejét, a közszolgálati médiaszolgáltatások analóg műsorszórásának leállítására vonatkozó részletes szabályokat, az analóg és digitális televíziókészülékek forgalomba hozatala műszaki feltételeinek és digitális műsorok vételére való alkalmasságának, az alkalmasság megjelölésének részletes szabályait, továbbá  a frekvenciahasználat díjából a digitális átállás forrásaként felhasználható mértéket, és a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó szabályokat – ez utóbbit az államháztartásért felelős miniszter véleményezését követően.
     A korábban a kormány és az illetékes miniszterek által 2011. augusztus 1. napját megelőzően kibocsátott jogszabályok az Elnök által azonos tárgykörben kibocsátott jogszabályok hatálybalépéséig hatályban maradnak.

2011. július 19. – kihirdetett törvény (MK 85/2011)

Ha a fenti Jogfigyeléssel kapcsolatban további ismertetést, elemzést, szakvéleményt vagy előadást szeretne, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a tartalom@mediajogfigyelo.hu címen. Kérdését, észrevételét a Médiajogfigyelő hivatalos Facebook oldalára várjuk.