MCFL"/>

Jogfigyelés - Egyéb

2011. december 19.

Az Alkotmánybíróság határozata jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány és alkotmányjogi panasz tárgyában (Smtv., Mttv.) MCFL

Az Alkotmánybíróság a mai napon határozatot hozott  a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rendelkezéseit érintő indítványok ügyében. A határozat egyes rendelkezéseket megsemmisített, másoknál mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, egyes indítványokat elutasított, másokat egyszerűen el sem bírált.

Hoztam is meg nem is

 Ezzel a népmesei idézettel lehetne jellemezni az Alkotmánybíróság mai határozatát a médiatörvényeket illetően.

Amellett, hogy néhány szimbolikusnak is tekinthető, igen fontos ügyben határozatot hozott, mellőzte az Alkotmánybíróság a benyújtott indítványok elbírását. Nem döntött többek között a teljes médiafelügyeleti rendszer kormányzati befolyását, a Médiatanács összetételét érintő kérdésekben, nem döntött a közszolgálati médiaszolgáltatás függetlenségét érintő ügyekben – valójában a lényeget illetően homokba dugta a fejét.

 Ami jó hír, hogy megsemmisítette az AB – mégpedig a határozat kihirdetését követő naptól kezdődő hatállyal – az újságírói forrásvédelemnek az Smtv. szerinti korlátozási lehetőségét. A jövőben tehát az újságíró nem csak akkor jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során, ha az információ közzétételéhez közérdek fűződött, hanem minden esetben.

Apró szépséghiba, hogy változatlanul hatályban maradt az a rendelkezés, mely szerint nyomozó hatóság és bíróság (sőt, egy benyújtott törvényjavaslat szerint az új szuper-biztonsági szolgálat, a NIBEK is!) az újságírót a forrásai felfedésére kötelezheti. Ezzel kapcsolatban azonban az AB is úgy látja, hogy hiányoznak azok az eljárási garanciák a jogrendben, amelyek a hatósági eljárásokban lehetővé teszik az információforrások védelméhez való jog gyakorlását.

 Ezen túlmenően úgy látta az AB, hogy az Mttv. 155. §-ában nem szabályozta kielégítően a médiatartalom-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét az információforrások és az ügyvédi titok védelmével kapcsolatosan sem. A határozat ezért felszólítja a törvényhozót, hogy ezeket a mulasztásos alkotmánysértéseket 2012. május 31-ig orvosolja.

Azonnali hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság az Mttv. 175. §-át is, amely a hatóságok részéről korlátlan és célhoz nem kötött adatszolgáltatás elrendelését tette lehetővé a médiaszolgáltatók, sajtótermékek kiadói, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók és műsorterjesztők felé.

Ugyancsak megsemmisítette az Mttv-nek a Média- és Hírközlési Biztos létére, hatáskörére, eljárására vonatkozó valamennyi rendelkezését.

(Mellékletben idézem a megsemmisített szabályok szövegét.)

Ne várd a májust…

A nyomtatott és internetes sajtót illetően alapvetően üdvözlendő lehetne, hogy az általános szabályokat tartalmazó Smtv. hatályát kizárólag a médiaszolgáltatásokra – azaz a hagyományos rádiós és televíziós szolgáltatásokra, valamint a lekérhető médiaszolgáltatásokra korlátozza a határozat, amikor megsemmisíti a törvény személyi hatályát meghatározó Smtv. 2.§ (1) bekezdésének „és kiadott sajtótermékekre” fordulatát. Ez az egyszerű, három szót tartalmazó kihagyás kizárja, hogy az Smtv. rendelkezéseit a sajtótermékekre alkalmazzák. Szépséghibának tűnik csak, hogy a megsemmisítés 2012. május 31-vel lép csak hatályba, a lényegnek az látszik, hogy az Smtv-t akkortól kezdve nem lehet sajtótermékre alkalmazni.

 A rossz hír az, hogy ez sajnos nem egészen így van… Még mielőtt a sajtó örömtüzeket gyújtana, érdemes elolvasnia a határozat indokolását is.

Az Alkotmánybíróság ugyanis nem zárta ki kategorikusan a tartalomalapú és állami fellépést indukáló korlátozás lehetőségét a sajtótermékek esetében sem. Olyannyira nem, hogy magából a határozatból következik egy a közeljövőben esedékes szabályozás, amely a nyomtatott és internetes sajtótermékek esetében is megengedi az audiovizuális tartalmakra vonatkozó tartalmi korlátozásokkal azonos szabályok alkalmazását.

Azzal ugyanis, hogy az AB kizárta az Smtv alkalmazását a sajtótermékekre nézve, egyben a sajtóhelyreigazítás szabályainak az alkalmazását is megszüntette – ezt értelemszerűen korrigálni kell. Az AB határozatából az következik, hogy a sajtótermékekre vonatkozó részt az Smtv-ben – még mielőtt megsemmisülne – 2012. május 31-ig újra kell szabályozni.  Kifejezetten ki is mondja a határozat, hogy „/A/ törvényalkotó joga, hogy a jövőben az alkotmányos tartalomkontroll lehetőségét megteremtse ezen médiumok tekintetében is.”

A szabályozás lehetséges tartalmára nézve is ad szempontokat az AB: gyakorlatilag rögzíti, hogy az Smtv. 14-20.§-ai közül melyek azok, amelyek alkotmányellenes korlátozást jelentenek a sajtótermékekre nézve. Ez másik oldalról azt jelenti, hogy a többi rendelkezés viszont alkotmányos lehet (és ezeket részletesen indokolja is).

 Az AB által kifejtettek értelmében a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében az emberi méltóságra [Smtv. 14. § (1) bekezdés], a nyilatkozatot adó személy jogaira (Smtv. 15. §), az emberi jogokra (Smtv. 16. § második fordulata), valamint a magánélet védelmére (Smtv. 18. §) alapított hatósági fellépés a sajtószabadság szükségtelen, illetve aránytalan korlátozását valósítaná meg, ergo alkotmányellenes lenne.

Ez a felsorolás a másik oldalról viszont azt jelenti, hogy az AB által alkotmányellenesként nem említett rendelkezések az új szabályozásban is megismételhetőek. Vagyis – most már alkotmányosan – továbbra is kimondható, hogy vonatkozik a sajtótermékekre az Smtv. 14.§ (2) bekezdése, 16.§ első fordulata, 17.§-a, valamint 19. és 20.§-a által megállapított korlátozás.

Továbbra is alkotmányosan alkalmazhatóak tehát azok a korlátozások, amelyek a nyomtatott és internetes sajtóra nézve kimondják a következőket:

  • a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatásának tilalma, (Smtv. 14.§ (2) bek)
  • az alkotmányos rend tiszteletben tartásának kötelezettsége (Smtv. 16.§ első fordulata)
  • a gyűlölettartalmakra vonatkozó rendelkezések (a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére ill. kirekesztésre – Smtv. 17.§)
  • a kiskorúak védelmét célzó rendelkezések (Smtv. 19.§)
  • a reklámkorlátok (Smtv. 20.§)

(Mellékletben közlöm a sajtóra alkotmányellenes ill. alkotmányos korlátot jelentő Smtv. szabályok szövegét.)


Elment a hajó, avagy az elutasított indítványok
Elutasította az Alkotmánybíróság

·         az Mttv. egésze illetve 204.§ (1) bekezdése

·         az Mttv. 155.§-a

·         az Smtv. 5.§ (1), bekezdése és az Mttv. 41.§ (4) bekezdése valamint 46.§-a

·         az Smtv. 6.§ (1) és (3) bekezdése

alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványokat ill. utóbbi esetében az alkotmányjogi panaszt is.

Ez azt jelenti, hogy az AB szerint nem alkotmányellenes a médiatörvény egésze, annak 2011. január elsejei hatályba lépése, a sajtótermékek regisztrációjára vonatkozó szabályok, a forrásvédelem korlátainak túlnyomó része és a tényállás tisztázására vonatkozó szabályok (utóbbi kettőnél alkotmányos mulasztás azért megállapítva).

(Mellékletben idézem az elutasított indítványokkal érintett szabályok szövegét.)


A közjogi érvénytelenség esete a hatályát veszítő jogszabályokkal

A határozat indokolása elismeri, hogy a törvényalkotó formális megközelítésben nem biztosította annak lehetőségét, hogy az Mttv. hatálya alá tartozó személyi kör megismerje az új szabályozást, és az alkalmazkodáshoz szükséges intézkedéseket megtegye. Ezt azonban nem tekintette a jogállamisággal ellentétes eljárásnak. Szerinte ugyanis hozott kedvező változásokat is az új törvény, és egyes kedvezőtlen szabályozásai később váltak csak alkalmazhatóvá. Ezért „mérlegelve tehát a kihirdetés és a hatálybalépés időpontjának formális szempontját, valamint a többletkötelezettségek megismerésére, teljesítésére, illetve a szankcióval fenyegetett teljesítésre biztosított, alkalmanként méltányosan meghatározott időtartamot”, az Alkotmánybíróság nem állapította meg a jogállamiság sérelmét.

Az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosítóként benyújtott mintegy száz módosítás miatti közjogi érvénytelenséget azért nem állapította meg, mert azokat formálisan a Dtv. módosításához nyújtották be, s mint ilyenek, nyomban beépültek a Dtv-be és néhány nap múlva hatályukat veszítették. Ez egyébként egy széles körben alkalmazott jogtechnikai megoldás, biztosan mindenki találkozott már törvényszövegben azzal a furcsa mondattal, hogy a jogszabály egyik napon hatályba lép, az azt követő napon azonban már hatályát is veszíti. Ez egy jogtechnikai megoldás, a módosító jellegű jogszabályoknál van így. Eredetileg az volt az indoka, hogy később ne kelljen sem felsorolni, sem hatályon kívül helyezni a módosításokat. Ennek a technikának az lett a következménye, hogy gyakorlatilag lehetetlen az ilyen szabályok meghozatalának eljárási hibáit orvosolni. Az AB ugyanis nem foglalkozik (nem is foglalkozhat) hatályukat veszített jogszabályok alkotmányosságával – még az esetben sem, ha az inkriminált jogszabály által okozott módosítás egy törvényt úgy alakít át teljesen, hogy nemhogy az érintett szakmának, de a módosításról szavazó képviselőknek sem áll módjában megismerni azt az idő rövidsége miatt.

Megjegyzem, hogy a mai napon az AB más határozatokat is hozott. Az egyházakról szóló törvény közjogi érvénytelenségét éppen a nagyszámú és nagy jelentőségű zárószavazás előtti módosító javaslat ill. az ilyen eljárás jogállami normákkal való ütközése miatt mondta ki. A különbség az az egyházi törvény és a médiatörvény között az, hogy míg az egyházi törvény nem módosító jellegű, hanem új törvény, a médiatörvény vitatott részei (pl. a Dtv. új pályázati szabályai) módosító jellegűek. Ez a különbség az alkotmányosság szempontjából habár formai, az AB szerint mégis jelentősnek bizonyult.


Nem ez a harc lesz a végső?

Az AB – a médiatörvényekkel szembeni beadványok nagy számára és szerteágazó voltára tekintettel – tematika szerint csoportosította azokat. A jelenlegi határozat – saját bevallása szerint, amelyhez azonban nem igazán tartotta magát – azokat a beadványokat vette elő, amelyek a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, valamint egyéb médiaszolgáltatások egységes szabályozásával kapcsolatban fogalmaztak meg alkotmányos aggályokat. A határozat indokolása szerint „az Alkotmánybíróság jelen határozatát e tárgykör vizsgálatának szenteli. A továbbiakban az ebben a tárgykörben érkezett indítványi elemeket ismerteti és bírálja el.” A gyakorlatban nem így történt: a rendelkezések jó része nem kapcsolódik a sajtótermékek speciális kérdéséhez.

A tematikában korlátozott megközelítésből elvileg az következne, hogy a többi tárgykörben (mondjuk a médiafelügyeleti rendszer függetlensége, a közszolgálati médiaszolgáltatók helyzete stb) elvileg várható lenne még újabb AB határozat. Ennek azonban csekély a valószínűsége. 2012 januárjától az új Alaptörvény rendelkezései pl. már nem részesítik alkotmányos védelemben a közszolgálati médiaszolgáltatókat, de problémát jelent az is, hogy megváltoznak az AB-ra vonatkozó szabályok, és rendkívüli módon leszűkül az indítványozásra jogosultak köre. Az új szabályoknak meg nem felelő korábbi beadványok pedig örökre „elvesznek”.

2011. december 19. – Alkotmánybírósági határozat kihirdetés előtt
 
Melléklet

 I.                   Az AB által megsemmisített rendelkezések

 ·         Smtv. 2.§ (1)

„és kiadott sajtótermékre” fordulata – 2012. május 31. napjával veszti hatályát

 „2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra [és kiadott sajtótermékre].”

 ·         Smtv 6. § (2) bekezdésének utolsó fordulata - a határozat közzétételét követő napon veszti hatályát.

 „6. § (2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is[, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.]

 ·         Mttv. 175. § - a határozat közzétételét követő napon veszti hatályát.

 Mttv. 175. § (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatókat, sajtótermékek kiadóit, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókat és műsorterjesztőket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5) A Hivatal (2)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) A Médiatanács (2)-(4) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A (2)-(4) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

 (8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötvenmillió forint. E határozat ellen a 163-165. §-ban meghatározott jogorvoslatnak van helye.

(9) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát, illetve azzal okozott következményeket.

(10) Az adatszolgáltatásra - az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is - megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.

(11) Az (1)-(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

 (12) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Hivatalnak. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.

·        az  Mttv. 139-143. §-a – 2012. május 31. napjával veszti hatályát

 Ez a Média- és Hírközlési Biztosra vonatkozó valamennyi rendelkezést jelenti (a szöveg mennyisége miatt nem idézem be).

 

II. Az AB határozat indokolásában a sajtótermékekre nézve alkotmányellenes korlátozást jelentőként megjelölt rendelkezések:

 „Smtv. 14. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban, illetve azok készítése során tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.

 15. § (1) Tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe történt beleegyezéssel.

(2) A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek - annak kérelmére - megmutatni; azt nem közölheti, ha a közzétételhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta, és a változtatás a nyilatkozatot adó számára sérelmes.

(3) A nyilatkozat közzétételéhez történt hozzájárulás a médiatartalom-szolgáltató (1) bekezdésben szereplő visszaélése esetén jogkövetkezmény nélkül visszavonható, amennyiben

a) azt a nyilatkozó nem a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,

b) az nem a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró valamely eseménnyel kapcsolatos, vagy

c) a visszavonásra irányuló nyilatkozatot nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, vagy politikai közszereplő közmegbízatása ellátásával összefüggésben tette, feltéve, hogy a visszavonás a közzétételt megelőzően kellő időben történik, és így nem okoz a médiatartalom-szolgáltató számára aránytalan sérelmet. Az e jogot korlátozó szerződéses kikötés semmis.

 16. § A médiatartalom-szolgáltató … tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat.
 
18. § A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.”
 
 

II. Az AB határozat indokolása értelmében NEM jelentenek a sajtótermékekre nézve alkotmányellenes korlátozást a következő rendelkezések:

 „Smtv. 14. § (2) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatása.
 16. § A médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, ….
 17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

 (2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére.

 19. § (3) Sajtótermékben megjelenő azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely - valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával - biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé.

 (5) A kiskorúak médiatartalmakkal szembeni védelmére szolgáló részletes szabályokat külön törvény határozza meg.

 20. § (1) A médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie.

(2) A médiatartalomban megjelenő reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

(3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos.

(4) Médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat.

(5) Médiatartalomban nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő kereskedelmi közlemény.

(6) A médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

(7) Nem szabad médiatartalomban közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető kereskedelmi közleményt. E korlátozás nem terjed ki a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben, illetve más jogszabályban foglalt kivételekre.

 (8) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. Audiovizuális médiaszolgáltatás vagy annak műsorszáma más audiovizuális médiaszolgáltatást végző, illetve audiovizuális műsorszámok vagy filmalkotások készítésével foglalkozó vállalkozás által nem támogatható.

(9) A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.

(10) A támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja.”

 

III. Az AB által elutasított indítványok ill. panaszok által érintett paragrafusok:

 Mttv. 204. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba.

 Mttv. 155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.

(4) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 156. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett - hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(7) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

(8) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

 Smtv. 5. § (1) Törvény a médiaszolgáltatások megkezdésének vagy végzésének, illetve a sajtótermékek közzétételének feltételéül szabhatja a hatósági nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát.

 Mttv. 41.§ (4) A Hivatal nyilvántartást vezet

a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,

c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,

e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
h) a nyomtatott sajtótermékekről,

i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.

Mttv. 46. § (1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.

(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) a bejelentett sajtótermék címét,

c) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.

(3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(4) A sajtóterméket a Hivatal tizenöt napon belül nyilvántartásba veszi.

(5) A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy

b) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít.

(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha

a) az (5) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,

b) az alapító vagy - amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával - a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy

d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban szereplő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(8a) Amennyiben a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a kiadó vagy az alapító megsérti, a Hivatal - a 185. § (2) bekezdésben foglalt elvek figyelembevételével - egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(9) A sajtóterméken és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:

a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét,

b)-c)
d) a szerkesztésért felelős személy nevét.

(10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani és feltüntetni.

(11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is előírhatja, kivételes adatok feltüntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg.

(12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad. A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

(13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak megőrzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.

(14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyűjtemény nyilvántartásából csak akkor lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott.

 Smtv. 6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult a számára információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét titokban tartani. A titoktartás joga nem terjed ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére.

(3) Bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.”