Jogfigyelés - Jogszabályi változások

2012. január 2.

Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról (Smtv. módosítása)

A 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény nem csak tartalmi változásokat hozott, hanem az elnevezések módosulása miatt átírta a jogszabályok jelentős részét is. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény alapvetően technikai változtatásokat tartalmaz, de vannak érdemi rendelkezései is. A törvény érinti a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) rendelkezéseit is.
A törvény 268. alcímében szereplő módosítás tartalmilag két részből áll.
 
Sarkalatosság
A 370.§ kiegészíti az Smtv-t azzal, hogy felsorolja az Alaptörvény szerint sarkalatosnak minősülő rendelkezéseit. Figyelemre méltó, hogy az előterjesztő saját meghatározása szerint sem számít sarkalatosnak az Smtv. 10-11.§-a, azaz a Közönség jogai alcím.
Az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése szerint a sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az Alaptörvény valóban nem tartalmazza, hogy a közönség jogait – az Smtv. 10.§ szerinti megfelelő tájékoztatáshoz való jogot, a médiarendszer egészének hiteles, gyors, pontos tájékoztatási kötelezettségét – illetőleg az Smtv. 11.§-ban szereplő, a közszolgálati médiaszolgáltatás működését kimondó és céljait felsoroló – törvényeknek sarkalatosnak kellene lenniük.
Ugyancsak nincs az Alaptörvényben utalás a közszolgálati médiaszolgáltatókra. Ennek alapján az előterjesztő joggal gondolja úgy, hogy ezeket a rendelkezéseket formailag ne minősítse sarkalatosnak.
Ebből persze az is következik, hogy „feles” törvény is elég arra, hogy megszüntesse a közszolgálati médiaszolgáltatás kötelezettségét, vagy annak a céljait másként határozza meg, mint ahogyan az most az Smtv-ben szerepel („A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és megerősítése, a magyar és a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.”)
Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy a „sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”.
Az előterjesztő logikája nyilván az volt, hogy a sajtószabadságra vonatkozó részletes szabályok magukba foglalják a sajtószabadság korlátait is, ebbe azonban a szerinte a közönség jogai nem férnek bele.
 
Technikai átnevezések
A 371.§ a technikai átnevezéseket tartalmazza: „Magyar Köztársaság” helyett ezentúl a „Magyarország” elnevezés szerepel az Smtv-ben.
 
Elmaradt „pontosítások”
A T/5001. sz. törvényjavaslat 195.§-a a fentieken kívül az Smtv. 1.§-ban szereplő meghatározásokat „pontosító” rendelkezéseket is tartalmazott, szándéka szerint meghatározva ezzel nemcsak az Smtv, hanem a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapfogalmainak tartalmát is.
Erre nézve korábbi Jogfigyelésünkben kimutattuk, hogy az év végi törvényhozási hajrában egy kínos hiba is becsúszott: addig kevergették a régi meghatározások sorrendjét, míg egyszerűen kimaradt belőle a „Támogatás” fogalma (hatályos 12. pont).
A technikai átnevezések is körében majdnem sikerült egy félrevezető változtatást javasolni. Az Smtv. 16.§-a azt tartalmazza, hogy „a médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat.” A törvényjavaslat az „alkotmányos” rend kifejezést a „törvényes” rend kifejezéssel cserélte volna ki. Azzal, hogy az „alkotmányos” helyett egyszerűen „törvényes” rend tiszteletben tartását írták volna elő a médiatartalom-szolgáltatók számára, részükről bármilyen, a médiatartalom-szolgáltatás szempontjából esetleg irreleváns törvénysértése is egyben az Smtv. 16.§-nak a megsértését jelenthette volna, okot és lehetőséget adva a Médiatanácsnak arra, hogy olyan esetekben is a szankciók bőséges tárházából válogatva sújtson le a médiatartalom-szolgáltatóra, amelyek nem tartoznak rá (pl. adó- vagy számviteli törvénysértés, stb.). Újabb fegyvert adott volna tehát ez az egyszerű szócsere az amúgy is túlhatalommal bíró testület kezébe, ahogyan arra korábbi Jogfigyelésünkben rámutattunk.
Vagy a képviselők is olvasták a Médiajogfigyelőt, vagy maguktól vették észre a hibákat, mindenesetre az Alkotmányügyi bizottság T/5001/33. sz. módosító javaslata 64. pontjában úgy korrigálták azokat, hogy a tervezett „pontosításokat” nemes egyszerűséggel elhagyták, továbbá a „törvényes” rend helyett az „alkotmányos” rend kifejezést szerepeltették. Nos, mindkét esetben jól döntöttek.
 
2012. január 1. – elfogadott , kihirdetett és hatályba lépett törvény