Médiahírek

Kovács Zoltán szakértői köntösbe öltöztetett politikai támadásnak nevezte a magyar médiaszabályozást ért bírálatokat, majd kifejtette: a bírálatokat olyanok fogalmazzák meg, akik korábban politikai tisztséget viseltek, majd ezen szerepükből kilépve szakértőként kívánnak fellépni. A vitában később nyomatékosította - megjegyezve, hogy valószínűleg semmiben nem fog tudni egyetérteni partnerével -, hogy ebbe a körbe sorolja vitapartnerét, Haraszti Miklóst is.  Az államtitkár  kifogásolta, hogy például a Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközileg is sokszor hivatkozott tanulmánya nem a törvényeket, hanem az arról szóló kormányzati, hatósági sajtónyilatkozatokat elemezte.

Haraszti Miklós, az EBESZ volt médiaszabadság-képviselője elsőként kikérte a maga s a médiatörvényt bíráló külföldi szervezetek nevében, hogy a médiatörvény körül kialakult vitát szimplán politikai jellegűvé alacsonyítsák le. Haraszti válaszában többek közt kijelentette: Magyarországon a média összessége egyenes vonalú politikai függésbe került a kormányzó párttól, mert "egy, a miniszterelnök által kinevezett személy gyakorlati függése alá helyezték a médiarendszer összes elemét".  Az Alkotmánybíróság  2011. decemberi döntése, valamint a nemzetközi bírálatok után a kormány "fogcsikorgatva próbál visszakozni" - mondta Haraszti Miklós, aki az Európában kívánatos konvergens hatóság magyarországi létrehozásáról megjegyezte, hogy az a média feletti felügyelet megteremtése ürügyéül szolgált. Úgy fogalmazott: Magyarországon a média teljes területét felügyelő hatósággal egy "médiaminisztérium" jött létre, amelyhez hasonló csak Oroszországban vagy Belorussziában létezik.  

"Európában egyedülálló módon visszaállamosították a közmédiát", amelynek belső pluralizmusa is megszűnt - fogalmazott Haraszti, majd bírálta a társszabályozás rendszerét is, mondván, hogy "a társszabályozás jelenleg csak két országban található meg Európában, Azerbajdzsánban és Kazahsztánban. Eddig csak ezekben az országokban sikerült keresztülvinni, hogy a médiahatóság szempontjait figyelembe véve legyen öncenzúra.”  Kovács Zoltán ugyanakkor fontosnak nevezte ezt a lehetőséget, amelyet az új médiatörvény tesz lehetővé, és amelyen keresztül szerinte a szakma megfogalmazhatja saját szabályait.   

Haraszti Miklós döbbenetes öncenzúraszabálynak nevezte a médiatörvény azon paragrafusát, amely szerint kizárható a médiatenderekből az a cég, amely által birtokolt média a megelőző öt évben befejezett eljárásban súlyos ügyben elmarasztalt a hatóság - különösen úgy, hogy a "súlyos" minősítést az adott törvény nem definiálja. Kovács Zoltán szerint ugyanakkor a médiapluralizmusra nem a hazai médiajogszabályok jelentenek veszélyt, hanem számos országban a hatalmas médiakonglomerátumok megléte és jelentős befolyásoló szerepe.