Jogfigyelés - Jogszabályi változások

ELŐZMÉNYEK
Az Alkotmánybíróság 2011. decemberi döntésével a magyar médiatörvények több rendelkezését – közülük jónéhányat 2012 május 31-i hatállyal – megsemmisítette, mulasztásban is megnyilvánuló alkotmányellenességet is megállapítva.
A Kormány által május 10-én benyújtott T/7022. sz. törvényjavaslat eredetileg az AB határozat által előírtak végrehajtására irányult, de időközben kormánypárti képviselők részéről több lépcsőben sok olyan módosító javaslat is érkezett, melynek az AB határozathoz semmi köze nem volt. Ezek túlnyomó részét – újabb, zárószavazás előtti módosító javaslatokkal finomítva – elfogadta az Országgyűlés a törvény zárószavazása során.
A másodszorra is elfogadott törvényt június 18-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, egyes rendelkezései másnap, de a legtöbb szabálya a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

A következőkben először csoportosítom a törvény által érintett témákat aszerint, hogy melyek kerültek be a Kormány, és melyek a parlamenti képviselők javaslatára, majd kitérek rá, hogy miként került sor az AB határozatban foglaltak orvoslására, és milyen egyéb változásokat is hoz a törvény a médiatörvényekben. 

1. A TÖRVÉNY ÁLTAL ÉRINTETT TÉMÁK
A Kormány által felvetett témák (1-25.§ és 33-37.§):
•    Az újságírói források védelme (AB)
•    A médiatörvények hatályának kiterjedése a sajtótermékekre (AB)
•    A Média és Hírközlési Biztosra vonatkozó szabályok (AB)
•    A hatóság részéről elrendelt adatszolgáltatási kötelezettség korlátai a források védelmére és az ügyvédi titokra vonatkozóan (AB)
•    A társszabályozásra vonatkozó módosítás.
Ebből az első négy téma felvetését az Alkotmánybíróság határozata tette szükségessé.

A kormánypárti képviselők ill. országgyűlési bizottság által felvetett témák, amelyeket módosító javaslatban elfogadtak (26-32.§):
•    Lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a magyar és európai kvóták mértéke (26. §)
•    A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság illetményrendszere (27. §)
•    A műsorterjesztő továbbítási kötelezettsége – must carry, erre vonatkozó jogvitás eljárások (28.§)
•    Lineáris médiaszolgáltatásokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, analóg lineáris médiaszolgáltatás pályázati szabályai és pályázat nélküli médiaszolgáltatási lehetőség, jogosultság megújítása, lineáris közösségi médiaszolgáltatás, a korábbi, az ORTT által kötött műsorszolgáltatási szerződések médiaszolgáltatási szerződéssé alakulása átmeneti szabályainak törlése (29. §)
•    A Médiatanács elnöke és az NMHH elnöke megbízatása megszűnése esetére, választására vonatkozó szabályok (30. §)
•    Hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámok szabályai (31.§)
Mint látható, a később bekerült témák jóval nagyobb területet ölelnek fel, mint az eredetiek. Az eredeti és a módosító javaslatok megvitatására idő nem volt, a csütörtöki benyújtás után hétfőn volt az általános vita, keddre virradó éjjel adták be az első javaslatokat, kedden volt a részletes vita, és aközben adták be a kapcsolódó javaslatokat, csütörtökön szavaztak róluk, rá egy hétre pedig a zárómódosítók vitája-szavazása és a végszavazás volt.

2. AZ AB HATÁROZATBAN FOGLALTAK ORVOSLÁSA
Forrásvédelem
A forrásvédelem terén gyakorlatilag megtörtént az orvoslás. Az új szabályok lényege, hogy sem közigazgatási hatósági, sem szabálysértési, sem polgári bíróságok nem kötelezhetik az újságírót forrásai felfedésére. Erre csak büntető bírósági eljárásban kerülhet sor, és csak akkor, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek - különösen a  bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel - olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja."
A bíróság forrás felfedésére kötelező határozata ellen halasztó hatályú jogorvoslattal lehet élni, ami azt jelenti, hogy amíg a jogorvoslatot el nem bírálják, nem kell kiadnia a forrást.

A médiatörvények hatályának kiterjesztése a sajtótermékekre
Az Alkotmánybíróság 2012. május 31-i hatállyal megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2011. évi törvény (Smtv.) azon rendelkezését, mely a teljes törvény hatályát a médiaszolgáltatásokon túlmenően kiterjesztette a nyomtatott és internetes sajtótermékekre is.
A határozat ugyanakkor az indokolásában utalt rá, hogy a törvény egyes rendelkezései a sajtótermékek esetében is alkotmányosan alkalmazhatóak lehetnének.
Az elfogadott törvény úgy fogalmaz, hogy továbbra is fenntartja az Smtv. hatályát a sajtótermékekre is, de külön felsorolja a kivételeket, azokat a törvényhelyeket, amelyek nem alkalmazhatók a sajtótermékekre, és át is fogalmaz néhány alkalmazható szabályt úgy, hogy az megfeleljen az alkotmányossági követelményeknek.
Ezek a módosítások megfelelnek az AB kívánalmainak, sőt, az előterjesztő mondhatni túlteljesítette az AB kívánalmait azzal, hogy mindenfajta médiatartalom-szolgáltatás számára elhagyja azt a korábbi követelményt, hogy ne sértsék az emberi jogokat, és a 18.§-t (magánélet védelme) pedig egész egyszerűen törli a törvényből. Újdonság még, hogy az Smtv. 13.§-ban foglalt követelmények (sajtó kötelezettségei) felügyelete a jövőben nem tartozik a Médiatanács hatósági jogkörébe.

Média és Hírközlési Biztos
A Média és Hírközlési Biztos esetében az elfogadott törvény újraszabályozza a Biztos jogkörét az Mttv-ben. Azt a technikát alkalmazza, hogy egyes közös szabályok előírása mellett különválasztja és eltérően szabályozza a Biztos eljárását egyrészt az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, másrészt a médiaszolgáltatásokra, illetve a sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén. Kimondja, hogy a Biztos hatósági eszközöket csak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetében alkalmazhat, és megszünteti azt a lehetőséget, hogy a Biztos panasz hiányában hivatalból is eljárást indíthasson.
Még a zárómódosítások során is finomodtak a Biztosra vonatkozó szabályok. Végeredményben úgy fogalmaz a törvény, hogy a Biztos kizárólag akkor jogosult eljárni a panasz tárgyában, ha a panasz több esetben felmerülő vagy több médiatartalom-szolgáltató tevékenysége során jelentkező, érdeksérelmet okozó tevékenységre irányul, és ha a panasz tárgyát képező érdeksérelem a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti.

A Biztosnak a médiát illetően nem lesz hatósági jogköre, csak egyfajta egyeztetési eljárást végez, szóban vagy írásban egyeztetési eljárást folytat le az érdeksérelemre vonatkozóan a médiatartalom-szolgáltatók szakmai, érdek-képviseleti vagy önszabályozó szervezeteivel. Ez egy alibi eljárás, de tény, hogy a Biztos hatáskörét annyira lecsökkentették, hogy ugyan felesleges, de talán már nem lesz káros.

A hatóság részéről elrendelt adatszolgáltatási kötelezettség korlátai a források védelmére és az ügyvédi titokra vonatkozóan
Kifogástalanul átvezeti nem csak a média-, hanem más törvényeken is az AB által igényelteket a törvény.

3. EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK
A javaslat tárgyalása során a problémát a “műsoron kívül” elfogadott nagy számú és kiterjedt témakört felölelő képviselői módosító javaslatok benyújtása jelentette,  különösen azáltal, hogy  jónéhányat közülük a Klubrádió két a hatóság által vitatott ill. végre nem hajtott frekvenciapályázatára lehetett értelmezni.
Az utolsó pillanatban azonban a kormánypártok visszakoztak, és a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal nagyon sokat javítottak a szövegen, eltávolítottak több botrányos rendelkezést.

Lényegesebb javaslatok, amelyek képviselői indítványra bekerültek a törvénybe:

Klubrádiót érint(het)ő szabályok
1. összeférhetetlenségi szabályok megváltoznak – az új szabály szerint ha a Médiatanács „nyertesnek hirdeti” egyik pályázatban, a pályázó összeférhetetlenné válik a másikban (még ha az egyikben valamiért később nem is kötnek vele szerződést)
2.  megváltoznak illetve kikerülnek az átmeneti szabályok:
•    kivették az Mttv-ből azokat a korábbi átmeneti szabályokat, amelyek meghatározták, hogy hogyan lehet átalakítani a műsorszolgáltatási szerződést hatósági szerződéssé (segédszabály volt, hogy ha határidőben nem kezdeményezték, a Médiatanácsnak hivatalból kell lefolytatnia az eljárást), Ezek az átmeneti szabályok jórészt 2011-ről szóltak, de a szerződésnek a hatóság általi átalakítási kötelezettségét illetően átnyúltak 2012-re is. Ha nem lennének folyamatban ügyek, pl. a Klubrádió ügye, akkor nem volna gond, hogy ezeket kiveszik, de így aggályos lehet)
•    átírták azt a szabályt, mely korábban lehetővé tette, hogy az ORTT által odaítélt műsorszolgáltatásoknál is lehessen kérni a korábbi nonprofit lehetőség átalakítását közösségi médiaszolgáltatássá, az új szöveg ezt csak a Médiatanács által elbírált pályázatokra (ill. bejelentéssel elkezdhető médiaszolgáltatás esetén) teszi lehetővé, ez a szöveg szoros értelmezése szerint érintheti a Klubrádió korábban ORTT-től elnyert frekvenciáját, bár a szöveg nem egyértelmű
•    kivették azt a szabályt, hogy az átalakított hatósági szerződés (vagy helyette a hatósági határozat) feltételei nem lehetnek terhesebbek, mint a korábbi szerződés feltételei voltak

Médiatanácsot érintő szabályok
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, kifogásolva, hogy az Mttv. a Médiatanács elnöke 9 éves mandátuma lejárta esetére nem megfelelően szabályozta az NMHH elnöke és a Médiatanács elnöke jogköreit. A kérdést úgy oldja meg az új törvény, hogy ha 9 év után kinevezett új NMHH elnököt nem választják meg a Médiatanács elnökének, akkor megszűnik a megbízatása. Ezzel nemcsak örökös lesz a jelenlegi médiatanácsi elnök mandátuma (az eddigi szabály szerint is az), hanem ráadásul tartósan és folyamatosan meg tudja akadályozni a hírközlés egészéért felelős elnök kinevezését is. Mivel az Alkotmánybíróság előtt továbbra is folyik az eljárás az ombudsman indítványára, abban a kérdésbenm hogy a most elfogadott szabályozás megfelelő-e, végső soron az AB fog dönteni.

A köztársasági elnök első alkalommal a neki aláírásra megküldött törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés 2012. június 4-én - a tartalom változtatása nélkül, minimális formai változtatással - a törvényt ismét elfogadta.

2012. június 18.  – kihirdetett törvény