Médiahírek

A jelentés szerint "ésszerűtlen és méltánytalan" korlátozása a hírszolgáltatások sokféleségének, hogy a közmédia híreit kizárólag a Magyar Távirati Iroda állíthatja elő. A jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a korábban született bírálatokat követően több pozitív fejlemény is történt.
    Rui Tavares ugyanakkor az EP bizottságában annak a véleményének adott hangot, hogy a változások a lényeg szempontjából nem számottevőek. A portugál képviselő aggodalmának adott hangot a szerkesztői szabadság korlátozásának lehetősége miatt, továbbá megerősítette, amit a dokumentum is tartalmaz, hogy aggályosnak tartja a médiatanács elnökének kinevezési módját, mert az túl közvetlen, és nincs nyilvános pályázat, ami demokratikus kontrollt jelentene a folyamatban. Tavares csakugyan aggodalmának adott hangot a médiatanács elnöke mandátumának hossza miatt.
    Renate Weber román liberális EP-képviselő, aki a magyarországi alapvető jogok helyzetét vizsgáló folyamat úgynevezett társjelentéstevője a bizottságban, így részben a dokumentum elkészítésében is részt vett, kifejtette: amikor a tényfeltáró bizottság tagjaként tavaly Magyarországon járt, nem úgy tapasztalta, hogy a törvényi változások miatt a médiában dolgozók "jobban éreznék" magukat, hogy munkakörülményeik javultak volna, vagy nagyobb szabadságot élveznének.
    "Olyan törvénykezés kellene, amely meggyőzi őket arról, hogy a szabadságuk és a munkájuk biztosítva van, de sajnos ez ma még nincs így  Magyarországon" - vélekedett a román EP-képviselő, aki szerint az aggasztó, "jóformán megfélemlítő" törvényi passzusok továbbra is érvényben vannak.
    Weber szerint nem lehet kijelenteni, hogy a médiában nincs kormányzati kontroll, tekintettel arra, hogy miként nevezik ki a médiatanács elnökét. A politikus egyúttal kérdést is intézett az Európai Bizottsághoz: mit tesz a brüsszeli testület azért, hogy az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait a témában kikényszerítse.
    A fideszes Gál Kinga, aki a bizottsági ülés levezető elnöke is volt, rámutatott, hogy az Európai Bizottság gyorsan beavatkozott a médiaszabályozás létrejöttekor, a magyar Országgyűlés pedig módosította a kifogásolt részeket, valamint alkotmánybírósági döntés is változtatott a médiára vonatkozó jogszabályokon. A fideszes politikus kifejtette, hogy az ET-vel és az EBESZ-szel folyamatos az egyeztetés, amelyek nyomán további módosítások is lehetségesek, amit a múlt héten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is megerősített.
    "Ezek a kérdések azt mutatják, hogy amikor már nincs tényszerű alap, akkor a hipotetikus, politikai utat kell választani (...), és ez mutatja, hogy ez igazából egy politikai játék. Teljesen függetlenül attól, hogy mi mit csinálunk, ez le fog játszódni, mert eldöntötték, hogy ezt lejátsszák" - nyilatkozott Gál Kinga az MTI-nek a bizottsági ülés után.
    A szocialista Göncz Kinga kitűnőnek nevezte a jelentést, amely megfelelő képet ad a magyarországi helyzetről, és arról, hogy a kérdéses törvényeket hogyan fogadta el a magyar parlament. A szocialista politikus hiányolta, hogy a dokumentum nem vizsgálta a két éve született médiaszabályozás hatásait.
    A bizottság elé került dokumentum az ülésen említetteken kívül úgy érvel, a sajtószabadság szűküléséhez vezethet az, hogy mindenféle médiumnak regisztrációs kötelezettsége van. Emellett a törvények megfogalmazását is kifogásolja.
    "A jogi előírások nem lehetnek homályosak, nem adhatnak lehetőséget széles körű értelmezésre. A jogot szűken kell értelmezni, mindig azokkal a célokkal összhangban, amelyek végül is az adott szabályok megszületését eredetileg indokolták" - fogalmaz a munkadokumentum.
    Aggályokat fogalmaz meg a jelentés amiatt is, hogy a három közszolgálati műsorszolgáltatót a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapban (MTVA) egyesítették, amely kezeli a közmédia minden vagyonát és felel a tartalom előállításáért. A dokumentum szerint az MTVA felügyelő bizottságának összetétele, és az a mód, ahogyan a médiatanács elnöke az alap vezetőit kinevezi, aggodalomra ad okot, mert "káros a sokféleségre és a függetlenségre nézve".
    A bizottság által tárgyalt dokumentum a harmadik munkadokumentum, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetével kapcsolatban megtárgyalt a bizottság. Rui Tavares a bizottságban azt is bejelentette, hogy a soron következő, negyedik munkadokumentum a demokrácia és a jogállamiság kérdéskörét veszi majd górcső alá Magyarországon.

***

A jelentés teljes szövege angolul itt

***