Jogfigyelés - Javaslatok, tervezetek

2013. február 8.

Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (a médiával kapcsolatos részek)

Alig egy éve lépett hatályba az Alaptörvény, de már negyedik alkalommal módosítják. A 2013. február 8-án a kormánypárti képviselők sokasága által benyújtott T/9929. sz. törvényjavaslat alapvetően az Alkotmánybíróság által nagyrészben megsemmisített  Átmeneti Rendelkezések szövegét emeli be az Alaptörvény főszövegébe. Ezen túlmenően azonban tartogat néhány meglepetést – pl. a médiához kapcsolódóan két teljesen új rendelkezést is felfedezhetünk benne: egyik a médiaszolgáltatásokban megjelenő választási politikai hirdetésekre, a másik a „gyűlöletbeszéd” alaptörvényi szintű szabályozására vonatkozik.

A törvényjavaslat az Alaptörvény IX. cikkét módosítva két alapvetően új rendelkezést tartalmaz, mely a médiát illetve a véleménynyilvánítás szabadságát érinti.
1. Választási politikai hirdetések 
 

Az  Alaptörvény-módosítás a „demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében” kimondaná, hogy „az országos támogatottsággal rendelkező pártok és más jelölő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét”. Ennek módját sarkalatos törvényben kell meghatározni, amely törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja. Ez a rendelkezés a IX. cikk (3) bekezdése helyére kerülne, mely változatlanul (6) bekezdésként fennmaradna.

A dolog előzménye, hogy az Alkotmánybíróság 1/2013 (I.7.) sz. határozatában megsemmisítette a még ki nem hirdetett, választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek kimondták, hogy kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatásban tehető közzé politikai reklám, ott viszont ingyenesen. Az AB ezt a szabályt a választási kampányban folytatott politikai véleménynyilvánítás jelentős korlátozásának tekintette, mely az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot is átfogóan érinti.

A benyújtott Alaptörvény-módosítás értelmében ezek a megsemmisített rendelkezések most kissé általánosított formában alaptörvényi szintre emelkednének, ezáltal formálisan lehetetlenné téve, hogy az AB ugyanilyen indokok alapján kimondja egy későbbi törvény hasonló rendelkezéseinek alkotmányellenességét. Várható tehát, hogy a jelenleg (ugyancsak alkotmányellenesség kimondása miatt) ismételt parlamenti tárgyalásra váró, a választási eljárás szabályairól szóló törvényben bukkanjanak fel az AB által súlyosan elmarasztalt rendelkezések.
 
2. Gyűlöletbeszéd
 
A másik javasolt módosítás talán még ennél is jelentősebb ügyben, a gyűlöletbeszéddel okozott sérelem széles körű polgári jogi perelhetősége kérdésében kívánja elrendezni egy huszárvágással a hosszú idő óta vitatott kérdést. E jogfigyelés kereteit meghaladja a gyűlöletbeszéd körüli alkotmányos viták és alkotmánybírósági döntések részletes felidézése.
 
A polgári jogi kereshetőség kérdésében az okozza a fő problémát, hogy a Polgári törvényköny az emberi méltóság megsértését a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg, ma sincs tehát annak akadálya, hogy akinek az emberi méltóságát megsértették, ez ellen polgári peres eljárásban lépjen fel. A töretlen bírósági gyakorlat ezt azonban csak akkor teszi lehetővé, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni. Ennek kiváló példája a dr. Ádám György által az ifj. Hegedűs Lóránt által tett kijelentések miatt indított polgári per eredménytelensége.
 
Az Országgyűlés többször is nekirugaszkodott a kérdésnek, beleértve a polgári jogi megoldásokat is. A kísérletek közül a legutóbbi a 2008. november 10-én elfogadott T/6219. sz. törvényjavaslat, amely lehetővé tette volna a csoport tagja számára polgári bíróság előtt a gyűlöletbeszéd elleni fellépést. Az elfogadott de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak küldte meg előzetes normakontrollra. Az AB azóta sem foglalt állást a kérdésben...
 
A most benyújtott módosítás hasonló megoldást kíván immár alaptörvényi szinten rögzíteni, megelőzendő az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntését egy hasonló szabályozás törvényi szintű megfogalmazása esetére. Az előterjesztő „megelőző csapásként” nyilván az új Polgári Törvénykönyv zárószavazás előtt álló egységes javaslata a 2 :54. § (5) bekezdésére gondolt, amely jelenlegi formájában ezt mondja ki: „Az egyén személyiségét meghatározó közösséget érő jogsérelem esetén a közösség bármely tagja jogosult személyiségi jogot érvényesíteni, feltéve, hogy a jogsérelem alkalmas arra, hogy a közösség tagjaiban megalapozottan fenyegetettség érzését keltse.” Erősen kétséges, hogy ez a rendelkezés kiállná-e az alkotmányosság próbáját.
 
A kormánypárti képviselők a kormány eddigi gyakorlatához híven azt javasolják, hogy – biztos, ami biztos –, eleve kerüljön be az Alaptörvénybe egy hasonló rendelkezés.
 
A javaslat szerint két új bekezdéssel (a (4) és az (5) bekezdésről van szó) egészülne ki az Alaptörvény IX. cikke. Az (5) bekezdés kimondaná, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A (6) bekezdés ennél jóval tovább menne: kimondaná azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat „a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek” megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek számára lehetővé tenné, hogy egyszerű többséggel elfogadott törvényben meghatározottak szerint a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíthessék.
 
A javaslat elfogadása esetén tehát az Alaptörvény mintegy „megágyaz” az elfogadás előtt álló új Ptk. szerinti rendelkezéseknek, melyek annyiban szűkebbek, hogy csak akkor engedik meg a csoport tagjaként a jogérvényesítést, ha közösség, amelyet megsértettek, az egyén személyiségét meghatározónak minősül, és a jogsérelem alkalmas arra, hogy a közösség tagjaiban megalapozottan fenyegetettség érzését keltse.
 
Hogy a bírósági gyakorlat miként fog alakulni, még nem tudhatjuk. Az alaptörvény-módosítási javaslat nem tartalmaz a közszereplőre nézve külön szabályokat, továbbá nem kezeli sem a javaslat, sem a Ptk. elfogadás előtt álló rendelkezése, hogy mi történjék akkor, ha egy csoporthoz tartozóan több személy "sértődik meg" országszerte, s próbál személyiségi jogsérelem miatt elégtételhez jutni, esetleg különböző bíróságokon.
 
Update: egy február 10-én a Ptk-törvényjavaslathoz a kormány részéről benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat szerint „2:44. § A közéleti szereplő személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében, a szükséges mértékben, az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. ”
 
Egy másik zárószavazás előtti módosító javaslat pedig a közösség tagja által indítható ügyeknek immár nem szabja feltételéül, hogy a jogsérelem alkalmas legyen arra, hogy a közösség tagjaiban megalapozottan fenyegetettség érzését keltse.

Update 2: a közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére irányuló T/7971/227. sz. zárószavazás előtti módosító javaslatot a Kormány visszavonta. A 2:44. § 2013. február 11-én elfogadott szövege a következő:
"2 :44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja."
  
2013. február 8. - benyújtott törvényjavaslat.
 
Ha a fenti Jogfigyeléssel kapcsolatban további ismertetést, elemzést, szakvéleményt vagy előadást szeretne, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a tartalom@mediajogfigyelo.hu címen. Kérdését, észrevételét a Médiajogfigyelő hivatalos Facebook oldalára várjuk.