Jogfigyelés - Jogszabályi változások

Az elfogadott törvény 1.§-a súlyosan relativizálja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alkalmazhatóságát. Kimondja, hogy az Infotv. hatálya „nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra”. E látszólag ártatlan rendelkezés lehetővé teszi, hogy a jövőben akár egyszerű feles törvények is úgy szabályozzák a tájékozódási (alkotmányos alapjog!) és az ennek lényegét kitevő iratmegismerési, betekintési, másolatkérési jogokat, ahogyan akarják. Hiába tartalmaz az Infotv. megfelelő garanciákat arra nézve, hogy bárki hozzáférhessen a közérdekű adatokhoz, ha egy másik törvény speciális törvényként lerontja azzal, hogy a maga módján beszabályozza a témájába tartozó adatokról való tájékozódást. Ilyen esetben ugyanis a speciális törvényt kell alkalmazni, mert az új rendelkezés szerint az Infotv. hatálya nem terjed ki az abban szabályozott tájékozódási jogra. Szélső esetben akár az összes feles törvény tartalmazhat egyfajta tájékozódási klauzulát, bekorlátozva a hatókörébe tartozó témában a tájékozódás jogát.

Ne felejtsük el, hogy 2014-ben országgyűlési választások is lesznek. Minden olyan szabály, amely jelenleg kétharmados (ún. sarkalatos) törvényben meghatározott jogot feles törvénynek ad át, bebiztosítja a jelenleg kétharmados hatalmat arra az esetre, ha ugyan győzne, de a parlamenti aránya nem érné el a kétharmadot.

Lehet, hogy ez valószínűtlen forgatókönyvnek tűnik. Az elmúlt néhány évben azonban megtanulhattuk, hogy ami megvalósulhat, az meg is valósul. Lesz itt még néhány „kivéve a gyevi bíró”, attól tartok.

És ahogyan az előző pontban előrevetítettem, már itt is az első kivétel. Az elfogadott törvény 2.§-a az Infotv. 26.§ (2) bekezdés első mondatában változatlanul határozza meg, hogy mi számít közérdekből nyilvános adatnak („Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.”) Majd kiegészíti ezt a változatlan meghatározást azzal, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az Infotv. mellett egy külön törvény: a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó törvény rendelkezései irányadóak.

Ilyen törvény jelenleg nincs, de még csak törvényjavaslatot sem nyújtottak be hasonló címmel. A most elfogadott módosítás tehát bianco felhatalmazást ad egy majdan meghozandó, a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó törvénynek arra, hogy meghatározza, hogy a jövőben milyen közérdekből nyilvános személyes adatokat és miként tegyenek közzé honlapon.

További korlátozásként kimondja a módosult szabály, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok a „célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.” Ez annyit jelent, hogy az adatkéréskor részletezni kell, hogy milyen célra kérik az adatot, és attól eltérő célra az nem használható fel, mások által sem. Ha tehát az adatot pl. állampolgári tájékozódás céljára kérik, annak alapján újságcikket nem lehet a felhasználásával írni, vagy ha cikk céljára kérték, akkor az adatot pl. büntető feljelentéshez nem használhatják, sőt, az elvileg közösségi oldalon sem osztható meg.

 

Ez a szabály csak 2014. március 15-én lép hatályba, az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg.

 

 

Az Infotv. 27.§ (3) bekezdése jelenleg azt mondja ki, hogy az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) foglaltak az irányadók. A most elfogadott módosítás először is a hatályos Ptk. 81.§ (3) bekezdésének meghatározását gyakorlatilag átemeli az Infotv-be. Ez tartalmi változást nem jelent. Ez a rendelkezés azt mondja ki, hogy „nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.”

 

Sőt, a módosítás kiegészíti az Infotv. 27. §-át két új bekezdéssel, amelyben kimondja, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő személy köteles e jogviszonnyal összefüggő közérdekből nyilvános adataira vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni. Ha a tájékoztatásra kötelezett a tájékoztatást megtagadja, a a felette törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását lehet kezdeményezni.

 

Igaz, ezek a szabályok csak 2014. március 15-én lépnek hatályba, akkor, amikor az új Ptk. is hatályba lép. Az az új Ptk, amely jelenleg egyébként NEM tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket a hatályos Ptk. rendel a közérdekből nyilvános adatokra nézve.

 

 

 

Megmondom: a most elfogadott törvénynek a kihirdetést követően nyomban hatályba lépő 4. és 5.§-ában.

 

A 4.§ az Infotv. 30. §-át új (7) bekezdéssel egészíti ki. Ebben már megint a „külön törvény”-re hivatkozik, amikor kimondja, hogy „A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.” Figyelem, itt már nem közérdekből nyilvános, hanem közérdekű, azaz szigorúan nyilvánosnak minősülő adatokról van szó!

 

Hogy mi van? Hát akkor milyen mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést eredményezhet? Elég, ha az illető anyja nevét nem kell megmondani? Hiszen az máris kisebb mélységű és terjedelmű adat, mint amennyire a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek jogosítványa kiterjed. (Ilyen ellenőrző szerv a törvényjavaslat indokolása szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, de hát mi akadálya annak, hogy „külön törvény” más ellenőrző szervet is felállítson?)

 

Hab a tortán, hogy a törvény fenti korlátozó szabályait a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell…

Ez utóbbi rendelkezés megmagyarázza egyébként, hogy miért kellett a törvényt a javaslat benyújtásától számított két nap alatt átnyomni. Nyilvánvaló aktuálpolitikai indokból, lehetséges, hogy a trafikpályázat kapcsán kitört országos botrány nyomait eltussolandó – de nem kizárt, hogy más aktuális adatigénylés (is) állhat az ügy hátterében.