Jogfigyelés - Jogszabályi változások
Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról (a médiatörvényeket érintő rendelkezések)
2013. augusztus 1-jén lép hatályba a médiatörvények legújabb módosítása, mely a címe szerint az Alaptörvény negyedik módosításával függ össze. Az Mttv-re vonatkozó lényegi rendelkezéseknek az Alaptörvény negyedik módosításához valójában semmi köze, viszont jelentősen megváltoztatják (alaposan felhigítják) a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács elnöki tisztségének betöltéséhez előírt feltételeket. Ezeket a feltételeket az Európa Tanáccsal való megegyezést követően iktatták törvénybe. Nincs róla tudomásunk, hogy a Kormány a változtatásokról is egyeztetett volna.
Az előzményekről, kivételesen egészen hosszan
A tavaszi változtatás következtében az NMHH elnökét – aki továbbra is az egyedüli szükségszerű jelölt a Médiatanács elnöki posztjára – ezentúl nem a miniszterelnök, hanem annak javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki illetve menti fel, ehhez szakmai szervezetek javaslatait is előzőleg megfontolva. Az médiatanácsi elnöki tisztség újraválaszthatósága megszűnt. Változtak a kinevezési- illetve a médiatanácsi elnöki tisztségre vonatkozó jelölési feltételek is.
A kinevezési és a jelölési feltételek ebben a körben úgy módosultak, hogy a törvény már nem csupán bármilyen felsőfokú, hanem jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséget írt elő az elnök számára, nem három, hanem öt éves, és kifejezetten médiafelügyeleti illetve hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatot vagy média-tárgykörben Magyarországon elismert tudományos fokozatot illetve tízéves felsőoktatási oktatói gyakorlatot követelt meg tőle.
A tavasszal főzött pudding próbája személyes okok miatt nagyon hamar bekövetkezett. A törvény április 5-én lépett hatályba, és április 12-én elhunyt Szalai Annamária, az NMHH és a Médiatanács első elnöke. Amint élesben is felmerült az utódlás kérdése, rövidesen kiderült, hogy az új törvényi feltételek alaposan leszűkítik azt a kört, ahonnan a jelölt személye kikerülhet. Valójában persze nem lehet tudni, hogy hányan feleltek volna meg a feltételeknek, mert a miniszterelnök nem írt ki pályázatot a tisztségre (igaz, ezt a törvény nem is írja elő). Elkezdte viszont április 27-én a jelölési eljárást, és kikérte (a törvényben közelebbről meg nem jelölt) szakmai szervezetek javaslatait a jelölt személyére.
A beérkezett javaslatokat követően Navracsics egyeztetett a jelöltet javasoló szervezetekkel, majd váratlanul az Alkotmánybírósághoz fordult a Kormány nevében, és az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezését indítványozta. Indítványa szerint az önálló szabályozó szerv vezetőjének kinevezésére vonatkozó alaptörvényi rendelkezés alapján számos olyan kérdés vetődik fel, amelynek megválaszolása az Alaptörvény értelmezését igényli, és ezeket a kérdéseket fel is tette. Az Alkotmánybíróság egy kérdés kivételével visszautasította az indítványokat, mondván, hogy az azokban megfogalmazott alkotmányjogi problémák nem olyan jellegűek, amelyek elvont alkotmányértelmezés keretében elbírálhatók lennének. A maradék egy kérdésre válaszolva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sarkalatos törvény meghatározhatja az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit. Ez nem jelenthetett nagy meglepetést a Kormány számára, hiszen az Mttv. eddig is megállapított ilyen feltételeket.
Miután az Alkotmánybíróságtól nem kapott érdemi segítséget, a Kormány más eszközökhöz folyamodott. Kapóra jött, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a Parlamentnek megfontolásra az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényt, éppen egy médiatörvény-módosítás miatt, ugyanis a törvényjavaslathoz utolsó pillanatban benyújtott zárómódosító rendeletalkotási jogot adott volna az NMHH elnökhelyettesének. A törvény második tárgyalása során újabb zárószavazás előtti módosító javaslatot adtak be, amely immár elhagyta az ominózus rendeletalkotási jogot, helyette viszont az Mttv-ben módosította az NMHH és a Médiatanács elnökévé válás feltételeit... Ez a megoldás komoly eljárásjogi alkotmányossági aggályokat vet fel, ugyanis ezáltal egy elfogadott törvény újratárgyalása során olyan új törvényi rendelkezéseket módosítottak, amelyek a köztársasági elnöknek megküldött szövegben nem is szerepeltek. A törvényt a módosító javaslattal együtt fogadta el az Országgyűlés.
Az új törvényi rendelkezések
A törvény néhány technikai rendelkezést is tartalmaz: pl. az Smtv. és az Mttv. szövegén átvezeti az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésének új számozását, vagy pl. a politikai reklámra vonatkozó Mttv. meghatározásából kihagyja az „ellenérték fejében vagy anélkül” teljesen felesleges kifejezéseket, mert a szövegek ezek nélkül is ugyanazt jelenti.
A leglényegesebb azonban, hogy az NMHH elnökének kinevezéséhez és a Médiatanács elnökének jelöléséhez szükséges eddigi feltételeket úgy változtatja meg, hogy visszahozza a korábbi, csak idén áprilisban eltörölt rendelkezéseket: ezentúl (is) bármilyen felsőfokú végzettséggel lehet valaki médiahatósági elnök, nem szükséges hozzá jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettség.
Emellett változatlanul továbbra is szükséges, hogy az illető jelölt rendelkezzék legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy tudományos fokozattal illetve tízéves felsőoktatási oktatói gyakorlattal – ez utóbbi kettőnél azonban már nem feltétel, hogy a fokozat vagy oktatói gyakorlat jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi területen kapcsolódjék a médiához vagy a hírközléshez.
Hogy ez utóbbi mit jelent, azt a 11/A.§ új (2a) bekezdésében pontosan, taxatíve meghatározza a törvény.
- az NMHH, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,
- az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,
- az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,
- a régi médiatörvény, azaz a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve az új médiatörvény, az Mttv. szerinti Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tagság.
Ezek a törvényi rendelkezések 2013. augusztus 1-jén lépnek hatályba. Nem szólnak azonban arról, hogy mi történjék a miniszterelnök által korábban már megindított jelölési eljárással. Az nyilvánvaló, hogy az új szabályok szerint a miniszterelnök szélesebb körből meríthet, de az egyszer már megkérdezett szakmai szervezetek miért lennének elzárva attól, hogy az új szabályok szerinti feltételeknek megfelelő, esetleg más személy(eke)t javasolhassanak? Álláspontom szerint a miniszterelnöknek ismét javaslattételre kell felhívnia a szakmai szervezeteket, mielőtt a jelölésről döntene.
[1] Először az Alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatban 2012. január 1-től módosult az Mttv. 111.§ (4) bekezdése: az eredeti megfogalmazásban az lehetett jelölt, aki az országgyűlési választásokon „választójoggal rendelkezik”, ezt módosította a 2011. évi CCI. törvény 390.§ o) pontja „választható”-ra.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák
Dokumentumok
TovábbPartnerek
