Jogfigyelés - Jogszabályi változások

A Btk. módosítására az elhíresült „bajai videó”-ügy adott okot.

 

Az előzményekről

 

2013. szeptember 22-én időközi önkormányzati választást tartottak Baján, melyet meg kellett ismételni, mert a Kecskeméti Törvényszék megállapította, hogy a választók szervezett szállításával kampánycsend-sértés történt. Ezt a győztes kormánypártok cáfolták, az ellenfelek között politikai vita bontakozott ki. 2013. október 18-án ennek kapcsán megjelent a HVG-ben egy írás „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel. A cikk szerint egyértelmű bizonyíték került elő arról, hogy szavazatvásárlás történt a bajai időközi választáson. „Egy videofelvételen egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt, illetve tűzifát ígér nekik, ha ők és a családjuk is elmegy szavazni.” – írják a felvezetőben. „Szavazatvásárlás Baján” címmel a videofelvételt is beágyazták a szövegbe. A cikk megjelenését követően kitört a botrány. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a videó megrendezett jelenetet tartalmaz. A politikai élet szereplői egymásnak estek, vádak és viszontvádak hangzottak el, az események következtében lemondott a HVG főszerkesztője és az MSZP kommunikációs igazgatója, aki neki a videót átadta. Az eset kapcsán büntető eljárás indult, melyben a HVG simán kiadta a rendőrségnek a hír forrását, komoly ellenérzést váltva ki a sajtó más résztvevőiből. (Az ügyről bővebben itt olvashatunk.)

 

Október 28-án négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a „demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás hasonló esetét.”

 

A Parlament alig több mint egy héttel később el is fogadta a törvényt, egy módosítással.

 

Az eredeti javaslat a gondatlan elkövetést is büntetni rendelte volna, vagyis azt az esetet is, „ha az elkövető úgy hozza nyilvánosságra a hang- vagy képfelvételeket, hogy nem győződik meg azok valóságáról, nem kéri ki az érintettek véleményét, így gondatlanságból nem tud az általa közzétett vagy nyilvánosságra hozott felvétel, illetve felvételek hamisított voltáról vagy tartalmuk valótlanságáról.” A gondatlan elkövetés azonban – MSZP-s képviselők módosító javaslatának elfogadásával – végül is kikerült a törvényből. (Nem jogász olvasóink számára itt jegyzem meg, hogy a Btk. terminológiája értelmében szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik /Btk. 7. §/, gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja /Btk. 8.§/.)

 

Az elfogadott törvény két új vétségi tényállást emel a Btk-ba. Egyik a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, a másik az ilyen felvétel nyilvánosságra hozatala. A Btk. új 226/A.§-a a hamis (hamisított, valótlan tartalmú) felvétel készítését egy évig terjedő szabadságvesztéssel, az új 226/B.§ (1) bekezdése pedig a nyilvánosságra hozatal alapesetét két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A nyilvánosságra hozatal minősített esetében – vagyis ha bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el – három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki (226/B.§ (2) bekezdés).

 

A két új bűncselekmény – ahogyan a hatályos Btk. 226.§-ban szereplő rágalmazás is – a Btk. 231.§-a értelmében csak magánindítványra üldözendő, hivatalból tehát nem indíthat az ügyész büntető eljárást miatta.

 

Mindkét új tényállás esetében két alapvető feltétel van, amely megalapozza az alkalmazhatóságát: egyik, hogy a hang- vagy képfelvételnek a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie, a másik feltétel, hogy a felvétel hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú legyen.

 

Ez utóbbi, a „valótlan tartalom” értelmezése okozza majd valószínűleg a gyakorlatban a legnagyobb problémát. Ilyenkor ugyanis nincs szó arról, hogy manipuláltak volna a felvétellel: egyszerűen az, akinek a becsületét sérti, azt állítja, hogy annak tartalma nem felel meg a valóságnak. Akkor is megvalósul-e a bűncselekmény, ha csak valami részletkérdésben téved (esetleg jószándékúan) a felvétel készítője vagy szereplője? Akkor is megvalósul-e a bűncselekmény, ha a felvételen az egyik szereplő valótlant állít, míg a másik szereplő ezt cáfolja? Egy felvételen rögzített vita két résztvevője közül az egyik feljelentheti-e sikerrel a felvétel készítőjét vagy nyilvánosságra hozóját azzal, hogy mivel az ellenfele valótlant állított, a felvételnek valótlan tartalma van, amely a becsület csorbítására alkalmas?

 

Vagy ami a hamisítást illeti, mi a helyzet az animált mémekkel, a gif-ekkel amelyek a szabad véleménynyilvánítás internetes eszközei, és amelyeknél nem értelmezhető a „hamis vagy hamisított” jelző, hiszen alapvető lényegük eredeti tartalmak megváltoztatása, kreatív összemosása?

 

Mind a hang- vagy képfelvétel-készítés, mind annak nyilvánosságra hozatala célzatos bűncselekmény, azaz csak akkor valósul meg a tényállás, ha a felvételt abból a célból készítik vagy hozzák nyilvánosságra, hogy az „más vagy mások becsületét csorbítsa”. Ez valamennyire tompítja az egyik előző kérdés élét, hiszen kevésbé életszerű, hogy egy vitát tartalmazó felvételt becsületcsorbítási céllal készítenek el vagy hoznak nyilvánosságra.

 

Az új Btk. módosítással az a probléma, hogy egyrészről teljesen felesleges, másrészről viszont a médiaszabadságot illetően kifejezetten káros.

 

A hatályos Btk. 226.§-a már tartalmazza a rágalmazás tényállását[1] – az elhíresült videó-felvétel kapcsán éppen emiatt folyik most büntető eljárás. Ebben az eljárásban alapesetben egy év szabadságvesztés, minősített esetben – tehát ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el – két év szabadságvesztés szabható ki, ugyanúgy, mint a most bevezetett két tényállásban. A büntető jogban nem csak a közvetlen tettes, hanem a társtettes és a bűnsegéd is ugyanúgy büntethető, mint a tettes, tehát ilyen kirívó esetben nem csak a videó szereplője, hanem készítője és a hamisításról tudomással bíró szándékos nyilvánosságra hozója is felelősségre vonható a hatályos Btk. alapján. Nem szükséges tehát újabb tényállásokat kreálni, hiszen a hatályos jog szükség esetén gond nélkül alkalmazható.

 

A büntető törvényhozás a mindenkori „ultima ratio”, a törvényhozó végső érve. Akkor kerülhet sor alkalmazására, amikor a törvény más eszközei nem bizonyulnak alkalmasnak a kívánt hatás elérésére. A mostani esetben a büntetőjog a megelőző csapás eszközével operál: egy egyszeri – habár a kormánypártok számára kellemetlen – eset kapcsán a „sajtóra szabott” büntetőjogi tényállások beemelésével olyan nyilvánvalóan eltúlzott eszközt alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy dermesztő hatást gyakoroljon az oknyomozó újságírás egészére. Erre az EBESZ is felhívta a figyelmet sajtónyilatkozatában.

 

2013. november 8. - kihirdetett törvény (hatályba lépett november 16-án)  tartalom@mediajogfigyelo.hu címen. Kérdését, észrevételét a Médiajogfigyelő hivatalos Facebook oldalára várjuk.

 

---