Médiahírek
Alapjogot sértett Tódor János eltávolítása a neonáci ünnepről
Amint arról tavaly az eMasa beszámolt, az Érpataki Általános Iskolában az 1945-ös budai „kitörési kísérletre” emlékeztek 2013 februárjában. Tódor János újságíró négyszáz kilométert utazott, hogy a helyi önkormányzat honlapján népszerűsített nyilvános rendezvényről tudósítson, de a második világháborús egyenruhára emlékeztető öltözetben, rohamsisakban megjelent polgármester ezt megakadályozta. Amikor meglátta az újságírót és az aktivistát, távozásukat követelte, majd – mivel Tódor és Szőllősi nem látott okot rá, hogy elhagyja a helyszínt – tegeződő stílusban felhívta a rendőröket, kérve, hogy az általa nemkívánatosnak nyilvánított személyeket vigyék el onnan. A rendőrség kérdés nélkül eleget tett a kérésnek, és igazoltatásra hivatkozva kivezette az épületből Tódorékat - írja az eMasa.
Az eljárás miatt az újságíró bejelentést tett a rendőrségen és a Független Rendészeti Panasztestületnél. A rendőrségen felfüggesztették az ügy kivizsgálását, mondván, megvárják a panasztestület állásfoglalását. Egy évvel az incidens után megszületett a panasztestület döntése, amely – hangsúlyozva: „alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor” – elmarasztalja a rendőrséget. A panaszos beadványát, valamint az esetről készült videofelvételeket és rendőrségi beszámolókat tanulmányozva a testület arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség „teljes mértékben indokolatlan, és ekként jogsértő” módon intézkedett – adta hírül a Népszabadság.
Amint a panasztestület döntésének indoklásában leírja, a rendőrökben még a minimális gyanúja sem merülhetett fel annak, hogy a panaszos a közbiztonságot és a közrendet sértené vagy veszélyeztetné. Továbbá: a „célhoz kötöttség szempontját vizsgálva” megállapítható, hogy a panaszos igazoltatására a rendőrök nem rendelkeztek megfelelő jogalappal, ezért sérült az újságíró személyes adatok védelméhez fűződő joga. A panasztestület szerint a jogsértés súlyosságát fokozza, hogy a rendőrök rögzítették a panaszos adatait. A törvény értelmében ennek csak akkor van helye, ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy ezt egyéb körülmények indokolják. Jelen esetben azonban semmi nem alapozta meg az adatrögzítést – idézte a határozatot a napilap.
Hozzáteszik: különösen aggályos, hogy az adatokat a rendőrök nem igazoltatólapra vezették, hanem egy füzetlapra, mert így az adatok kikerülnek a törvényi kontroll alól, fennáll a lehetősége, hogy a jogszabályi garanciák részben vagy egyáltalán nem érvényesülnek. A rendőrség álláspontjával szemben a panasztestület úgy ítélte meg, hogy az újságíró (és a jogvédő) nem önként hagyta el a helyszínt, hanem a rendőrök felszólítására. A rendőrök ezen intézkedése az újságíró szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához fűződő alapvető jogát sértette. A rendőri fellépés a panaszost meggátolta abban, hogy egy nyilvános politikai rendezvényen részt vehessen, és arról tájékoztasson. Mivel ennek a beavatkozásnak semmiféle jogszerű alapja nem volt, a véleménynyilvánításhoz fűződő jog is sérült – ismerteti a Népszabadság a döntést. A panasztestület az országos rendőrfőkapitánynak is elküldte állásfoglalását.
„Ha ezt az esetet nem követi alapos vizsgálat és felelősségre vonás, a rendőri segédlettel végrehajtott megfélemlítés gyakorlattá válhat Magyarországon” – jelentette ki a MÚOSZ elnöksége tavaly, az eset kapcsán kiadott állásfoglalásában. A legnagyobb hazai újságíró-szervezet „a jogállami normákat erősítő, határozott és azonnali” intézkedések végrehajtását követelte a hatóságoktól - írja az eMasa.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák