Médiahírek

A Mérték Médiaelemző Műhely negyedszer vizsgálta meg a Médiatanács rádiós pályáztatási gyakorlatát - írja összefoglalójában az eMasa. Tapasztalataik szerint a Médiatanács a 2013 júliusa és decembere közötti időszakban – ahogyan tette azt korábban is – folyamatosan előnyben részesített néhány állandó pályázót, átalakította a helyi rádiós piacokat, valamint előnyben részesítették a Lánchíd Rádió és a hitéleti rádiók terjeszkedését a helyi nyilvánosság igényeivel szemben.

Mint írják, a vizsgált időszakban 13 pályázati eljárás zajlott. A Lánchíd Rádió az eredménnyel zárult pályázatok felét megnyerte, aminek eredményeként terjesztési lehetősége 2014 elejére 14 frekvenciára bővült. Műsora hallgathatóvá vált a Dunántúl legnagyobb részén – két kivétellel jelen van a dunántúli megyeszékhelyeken – és ebben a pályáztatási körben már a Duna másik oldalára is átkerült, mivel frekvenciát kapott Szegeden is. „A rádió az új frekvenciákat jellemzően vételkörzet-bővítés címén pályázta meg és nyerte el, így a tulajdoni koncentrációs szabályok miatt sem kellett aggódnia” – teszik hozzá. A Lánchíd Rádión az eredetileg helyiként meghirdetett frekvenciákon is teljes egészében, vagy húsz órában a budapesti központi műsor hallható.

„A médiahatóság sajátos, terjeszkedést támogató politikája kiüresíti a médiatörvény piaci koncentrációt korlátozó szabályait. Ahelyett, hogy nyilvánosságra hozott valós frekvenciagazdálkodási terv mentén zajlana a frekvenciaosztás, a frekvenciakincs kiosztása mára nem több mint a koncentrációs szabályok folyamatos kerülgetése, és egyúttal azok formális betartásának megoldása” – állapítja meg a Mérték.

A vallási tematikájú rádiók ebben az időszakban további egy-egy frekvenciával növelték a lefedettségüket, így a Katolikus Rádió már 16 frekvencián a Szent István Rádió 8 frekvencián, az Európa Rádió 7 frekvencián, míg a Mária Rádió 19 frekvencián sugározza műsorát. A felhívások 70%-ában közösségi jogosultságra szólt a kiírás, és a közösségi felhívások több mint fele korábban kereskedelmi rádióként működő frekvencia volt.

„A helyi nyilvánosság megfelelő működésében korábban komoly szerepet játszottak a helyi rádiók és egy-egy nagyobb helyi piacon több helyi rádió is versengett. Mára a helyi szolgáltatók közötti verseny lényegesen szűkebb, sok városban alakult úgy a rádiós piac, hogy a terjeszkedő Lánchíd Rádió és a vallási rádiók mellett csak egy maximum két másik helyi szereplő működik” –írja a Mérték.

A Médiatanács megszüntette egy debreceni frekvencia pályázati eljárását arra hivatkozva, hogy az eljárás ideje alatt lényegesen megváltoztak a médiapiaci körülmények. Így – írja a Mérték – a debreceni rádiós piac jelentősen átalakult. Frekvenciát kapott az Európa Rádió és a Katolikus Rádió, a korábbi Rádió1 hálózatban működő szereplő kiszorult a piacról. Emellett megszűnt egy másik kereskedelmi rádió is, mivel a korábban általa használt frekvencia az önkormányzati médiaholdinghoz került. „Az átalakulás befolyásolja a helyi nyilvánosság sokszínűségét, működését, mivel a helyi kereskedelmi rádiók visszaszorulását eredményezte. Pedig igény lenne a helyi jellegű működésre: a pályázatra meglepően sok, négy ajánlat is érkezett, mindegyik helyi székhellyel rendelkező szereplő, köztük van a piacról kiszorult korábbi rádió is” – olvasható az elemzésben.

„A történések jól illusztrálják a hatóság médiapolitikai szándékait: a helyi rádiós frekvenciák kiosztása során a preferált szereplők előnyt élveznek, a valóban helyi működést célzó szereplők többsége kiszorul a piacról” – vonja le a következtetést a Mérték.