Médiahírek

   
 Az MSZP leköszönő elnökének pénteki közleménye szerint ma a
 Fidesz újabb hazugsága bizonyosodott be. Noha a választás előtt
 tagadta, a most benyújtott jogszabályokban mégiscsak einstandolja,
 kizárólagos hatalma alá vonja a közszolgálati médiumokat és az MTI-t
 .
     Mint írja, a médiatörvény köztudomásúan módosításra, javításra
 szorul. Az elmúlt ciklus végén a pártok sikerrel kecsegtető
 egyeztetést folytattak ennek érdekében, de ma már világos, miért
 vonult ki ebből a Fidesz. "Nem javítani, hanem einstandolni akart.
 Nem konszenzusra, hanem kizárólagos hatalomra tört, nem egyeztetést,
 hanem médiadiktátumot tervezett. Nem a politika befolyásának
 gyengítését, hanem saját politikai hatalma bebetonozását akarta" -
 fogalmazott a pártelnök, aki szerint külön cinizmusra vall, hogy a
 jogszabályokat nem a kormány, hanem fideszes képviselők nyújtották
 be a kormány számára előírt egyeztetés kikerülése végett, és hogy
 példátlan módon a szakma megkérdezése nélkül szabályozzanak.
 
     Az MSZP szerint a Fidesz javaslata három célt szolgál: az
 einstandolást, a fideszes káderek bebetonozását és a paritás
 megszüntetését - hangsúlyozta az ellenzéki politikus
 .
     Az einstandolást úgy magyarázza a közleményben: noha tagadta, a
 Fidesz mégiscsak megkezdi a közalapítványok összevonásával a
 közmédiumok és az MTI egyesítését, amelyet így könnyebben tud
 irányítani. Az új közalapítványt az MTV bázisán építi ki, hiszen ezt
 a médiumot már eddig is teljes politikai befolyása alá vonta -
 vélekedik a szocialista képviselő
 .
     Lendvai Ildikó úgy véli, a javaslattal a Fidesz bebetonozza a
 médiapolitika irányítóit, hiszen kilenc évre nevezi ki a Nemzeti
 Média és Hírközlési Hatóság elnökét és a Médiatanács tagjait.
 
     A paritás helyett egyoldalú politikai irányítást úgy magyarázta
 a pártelnök, hogy a Fidesz számára nemcsak a mostani kuratóriumi
 elnökségek kényelmetlenek, hanem kényelmetlen a paritás elve, a
 kormányoldal és az ellenzék gondolkodásának egyenlő súlya a médiumok
 tulajdonosi testületeiben és az ORTT-ben is.
 
     Közölte: az újjáalakítással egyúttal megszabadulhat az MTI és a
 Duna TV elnökétől, és pályázat nélkül, kénye-kedve szerint nevezheti
 ki engedelmes kádereit az MTV és a Magyar Rádió élére. Az eddigi
 paritás helyett minden testületben kizárólag a jelenlegi
 kormányoldal akarata érvényesülhet
 .
     Lendvai Ildikó közölte, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
 elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és a Médiatanács tagjainak
 jelöléséhez a második fordulóban már elég a jelenlegi kétharmados
 parlamenti többség is. A parlamenti jelölőbizottságban a frakciók
 képviselői mandátumarányos szavazattal rendelkeznek, és
 konszenzushiány esetén a döntés kétharmados
 .
     Hangsúlyozta, hogy megszűnik a közalapítványt irányító
 kuratóriumi elnökség paritása is. A kuratórium a jövőben 5 tagú
 lesz, elnökét a kizárólag kormányoldali döntések alapján
 összeállított Médiatanács delegálja. További 4 tagjából kettőt a
 kormánypártok, kettőt az ellenzéki pártok jelölnek ugyan, de a
 kuratóriumok egy kísérlet után, másodjára már sima többséggel
 dönthetnek bármiről. A kuratórium elnöke és a két kormánypárti
 kurátor tehát mindent eldönthet.
 
     Lendvai Ildikó szerint a Fidesz ennél is több biztosítékot
 akart. A két ellenzéki kurátor jelöléséhez "ellenzéki koalíciót",
 egyetértést követel meg, amit a három ellenzéki párt között a Jobbik
 segítségével éppúgy meg tud akadályozni, mint annak idején a MIÉP
 segítségével tette. Most törvényesíti is a csonka kuratóriumok
 lehetőségét annak jogszabályba foglalásával, hogy a kuratórium az
 egyik oldal egyetértése hiányában csonkán is működhet. Még ez a
 kuratórium sem pályáztathatja a közmédiumok vezetői posztját, csupán
 választhat a Médiatanács két jelöltjéből
 .
     Ezek után nem meglepő, hogy a médiaszabályokkal együtt beadott
 alkotmánymódosítás úgy sorolja fel a közszolgálat feladatait, hogy
 abban az arányos és hiteles tájékoztatás nem szerepel - mutatott rá
 Lendvai Ildikó.