Médiahírek
Haraszti Miklós: egyközpontú médiavilág jön
Budapest, 2010. június 16., szerda (MTI) - A Fidesz titokban előkészített és a "puccszerűen végighajszolt" médiacsomagja "alkotmánytól portásig" egy rövid pórázon tartott kormányfüggő médiarendszert tervez meg - nyilatkozza Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) leköszönt sajtószabadság-képviselője a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában.
Az MTI-hez már szerdán eljuttatott interjúban a szakember azt is
kifejti, hogy szerinte az új rendszer minden szerkesztői
tevékenységet engedélyezési és tartalmi ellenőrzés alá von, és ezt
az "alkotmánysértő" gyakorlatot az új hatóság nyíltan az uralkodó
párt és kormány egyoldalú politikai kinevezettjeként űzi majd.
Haraszti a médiafelügyelet és a hírközlési hatóság
összevonásáról, valamint az új közszolgálati közalapítvány
kialakításáról szólva kijelenti: ezek nem feltétlenül rossz lépések,
viszont a közmédiumok - vezérigazgatóik révén - egy "kormányzati
médiapiramis négy oldallapjává" válnak, és valójában még a
különállásuk sem marad meg, hiszen a vagyonukat összevonják a
"felettes szervnél". Pontosan így jár az önállónak mondott
Médiatanács, az ORTT utóda is, amikor a telekommunikációs hatóságon
belülre kerül - hívja fel a figyelmet Haraszti Miklós
.
Haraszti szerint néhány technikai természetű "igazgatási
vonalat" valóban össze kell vonni, de egyúttal az alkotmányos
sajtószabadságot is érvényesíteni kell. Szerinte a rádiók és
televíziók frekvenciához jutása kérdésében a digitalizáció hozta
csatornabőség korszakában már "nincs alkotmányos indoka a hatóság
mély bevonódásának"
.
Szerinte a televíziózás terén is ki kellene mondani azt, ami a
nyomtatott sajtóban már elfogadottnak számít, tehát hogy nincs
akadálya a tartalmi széthúzásnak, akár a pártos szembenállásnak.
Ehhez képest az új tervezet a kiegyensúlyozottság követelményét
terjesztené ki minden médiumra - jelzi Haraszti
.
A médiavilág "sokközpontúságához" fűződő jog sérülése miatt a
közélet sokközpontúsága is sérülhet, mert a médiacsomag kihagyja az
alkotmányból a "tájékoztatási monopóliumok elleni" küzdelem
kötelezettségét, továbbá kimarad a véleményszabadságra és a
pluralizmusra való utalás - mutat rá Haraszti
.
További baj szerinte a tervezettel, hogy a digitális
csatornabőség korában, amikor a közmédián túl alkotmányosan már nem
indokolható a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, a terv ezt
a homogenizáló befolyást kiterjeszti minden médiumra. Ráadásul nem
is kiegyensúlyozottságot követel, hanem valami homályos "megfelelő
tájékoztatást" nevez ki a közönség jogának - mondja Haraszti Miklós.
A készülő új törvény - mint kifejti - az internetet is olyan
eszközökkel szeretné felügyelni, mint a hagyományos médiumokat, az
újságírók jogaival foglalkozó rész pedig nem ad nagyobb védettséget
a médiamunkásoknak
.
Az összesen öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot
Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők múlt
pénteken nyújtották be. A két képviselő egyebek mellett azt
kezdeményezte, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna
Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi
tanácsadó testületének jogutódjaként hozzák létre a Közszolgálati
Közalapítványt. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács
lenne. A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy
terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények
módosításáról szóló - előterjesztés, két országgyűlési határozat,
valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól szóló indítvány is.
kifejti, hogy szerinte az új rendszer minden szerkesztői
tevékenységet engedélyezési és tartalmi ellenőrzés alá von, és ezt
az "alkotmánysértő" gyakorlatot az új hatóság nyíltan az uralkodó
párt és kormány egyoldalú politikai kinevezettjeként űzi majd.
Haraszti a médiafelügyelet és a hírközlési hatóság
összevonásáról, valamint az új közszolgálati közalapítvány
kialakításáról szólva kijelenti: ezek nem feltétlenül rossz lépések,
viszont a közmédiumok - vezérigazgatóik révén - egy "kormányzati
médiapiramis négy oldallapjává" válnak, és valójában még a
különállásuk sem marad meg, hiszen a vagyonukat összevonják a
"felettes szervnél". Pontosan így jár az önállónak mondott
Médiatanács, az ORTT utóda is, amikor a telekommunikációs hatóságon
belülre kerül - hívja fel a figyelmet Haraszti Miklós
.
Haraszti szerint néhány technikai természetű "igazgatási
vonalat" valóban össze kell vonni, de egyúttal az alkotmányos
sajtószabadságot is érvényesíteni kell. Szerinte a rádiók és
televíziók frekvenciához jutása kérdésében a digitalizáció hozta
csatornabőség korszakában már "nincs alkotmányos indoka a hatóság
mély bevonódásának"
.
Szerinte a televíziózás terén is ki kellene mondani azt, ami a
nyomtatott sajtóban már elfogadottnak számít, tehát hogy nincs
akadálya a tartalmi széthúzásnak, akár a pártos szembenállásnak.
Ehhez képest az új tervezet a kiegyensúlyozottság követelményét
terjesztené ki minden médiumra - jelzi Haraszti
.
A médiavilág "sokközpontúságához" fűződő jog sérülése miatt a
közélet sokközpontúsága is sérülhet, mert a médiacsomag kihagyja az
alkotmányból a "tájékoztatási monopóliumok elleni" küzdelem
kötelezettségét, továbbá kimarad a véleményszabadságra és a
pluralizmusra való utalás - mutat rá Haraszti
.
További baj szerinte a tervezettel, hogy a digitális
csatornabőség korában, amikor a közmédián túl alkotmányosan már nem
indokolható a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, a terv ezt
a homogenizáló befolyást kiterjeszti minden médiumra. Ráadásul nem
is kiegyensúlyozottságot követel, hanem valami homályos "megfelelő
tájékoztatást" nevez ki a közönség jogának - mondja Haraszti Miklós.
A készülő új törvény - mint kifejti - az internetet is olyan
eszközökkel szeretné felügyelni, mint a hagyományos médiumokat, az
újságírók jogaival foglalkozó rész pedig nem ad nagyobb védettséget
a médiamunkásoknak
.
Az összesen öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot
Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők múlt
pénteken nyújtották be. A két képviselő egyebek mellett azt
kezdeményezte, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna
Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi
tanácsadó testületének jogutódjaként hozzák létre a Közszolgálati
Közalapítványt. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács
lenne. A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy
terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények
módosításáról szóló - előterjesztés, két országgyűlési határozat,
valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól szóló indítvány is.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák