Archívum - Javaslatok, tervezetek

Az Rttv-t átfogóan augusztusban a 2010. évi LXXXII. törvény, majd októberben a 2010. évi CIII. törvény módosította. Ezt követően kezdődött el a médiafelügyelet és a közszolgálati médiaszolgáltatás intézményi átalakítása, mely a javaslat benyújtásakor még nem fejeződött be teljesen. A korábbi módosítások alapján már összevonásra került a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió- és Televízió Testület, a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába kerültek a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI, miközben teljes vagyonuk a Médiatanács kezelésében lévő Alapba került.

Az új médiatörvény-javaslat a nyáron és az ősszel lezajlott média-felügyeleti és a közszolgálati médiát érintő szervezeti változásokat lényegében változatlanul hagyná, más területeket azonban részletesen és a korábbitól eltérően szabályozna.

Az új szabályok bevezetésével egyidejűleg a javaslat hatályon kívül helyezné az 1996. évi I. törvényt (Rttv. vagy médiatörvény), mely kisebb-nagyobb módosításokkal idén nyárig szabályozta a rádiózást és a televíziózást, valamint a hírügynökségi törvényt és a sajtótörvényt is.

A tervezett változások sorában talán a legnagyobb jelentőségű az, hogy az új médiatörvény hatálya a jövőben kiterjedne valamennyi médiatartalomra, azaz a rádiós és televíziós műsorszolgáltatáson kívül a nyomtatott és internetes sajtótermékre és ezek kiadóira is.

A hatályos médiatörvényhez képest a további fontosabb változások szerepelnek még a javaslatban (a teljesség igénye nélkül):

-     a javaslat meghatározza a közszolgálati médiaszolgáltatás céljait, és azok elérését követelményként határozza meg a közszolgálati médiaszolgáltatók számára,
-     a gyermekekre és kiskorúakra vonatkozó szabályok differenciáltabbak lesznek, új kategória kerül bevezetésre, a 6 éven aluliaknak nem ajánlott műsor,
-     azokban az esetekben, amikor a kiegyensúlyozottság kötelező, azt az egyes műsorszámokon belül is megköveteli,
-     a jövőben a sajtótermékek kiadására illetve internetes sajtótermék közzétételére előzetes bejelentés és nyilvántartásba vétel mellett kerülhet sor,
-   a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját a Médiatanács határozza meg annak érdekében, hogy azokon ne legyen gyakorolható a hazai közönség több mint húsz százalékát kizáró kizárólagos közvetítési joga műsorszolgáltatónak,
-     a médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége („must carry”) mellett bevezeti a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettségét is („must offer”)
-    a közszolgálati médiarendszer finanszírozása átalakul, 2012-től bevezetésre kerül az állam által biztosított közszolgálati hozzájárulás. Ennek mértéke az első évben hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével. Az állami támogatásnak a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról új intézmény, a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt.
-    az MTI kizárólagosan lesz jogosult és köteles a tulajdonosi-felügyeleti szinten összevont médiaszolgáltatók egységes hírszolgáltatásának valamint honlap- és lekérhető műsorszolgáltatásának ellátására;
-   a Médiatanács a médiatörvény és az alapját képező ún. médiaalkotmány szabályai felett őrködve kiterjedt szankciórendszert alkalmazhat a jogsértőkkel szemben (támogatási pályázatokból kizárás, bírság, közlemény kiadására kötelezés, felfüggesztés, törlés), a tényállás tisztázása során kiterjedt jogosítványokkal bír,
-    bevezeti a javaslat a társ- és önszabályozást,
-    megváltoznak a független előállítókra, a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatókra vonatkozó valamint a zenei műsorkvóták,
-    a Média és Hírközlési Biztos látja el a fogyasztók érdekvédelmét akkor is, ha nincs szó jogsértésről,
-    megszűnik a Panaszbizottság, helyette a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos panaszokat a Médiatanács Hivatala, illetve a Médiatanács bírálja el,
-    túlnyomórészt megszűnnek a tulajdonosi összeférhetetlenségi szabályok, ugyanakkor a piaci koncentráció megelőzése érdekében a Médiatanács azonosítja a jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltatókat, amelyek számára a törvény többlet-kötelezettségeket ír elő,
-    a közműsorszolgáltató és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató helyébe a közösségi műsorszolgáltató fogalma kerül.

A törvényjavaslat – elfogadása esetén – valószínűleg még a korábbi, sokat és méltán szidott médiatörvénynél is több gondot fog okozni. Pontatlan és bizonytalan fogalmak, kategóriák, össze nem illő hatáskörök, túl széles hatókör, omnipotens hatóság, alkotmányos aggályok jellemzik.

A továbbiakban röviden elemzem az általam kiemelt legfontosabb változások tartalmát, összehasonlítva a hatályos média-szabályozással.

A törvény hatálya (1-2. §)

A törvény hatálya lényegesen bővülne az Rttv-hez képest. Az Rttv. hatálya csak a műsorszolgáltatásra terjedt ki.

A javaslat szerinti Mttv. hatálya ehhez képest kiterjed
-    valamennyi médiaszolgáltatásra, mely magában foglalja a lineáris és lekérhető műsorszolgáltatást valamint a kiegészítő médiaszolgáltatásokat is,
-    a sajtótermékekre, mely fogalom magában foglalja a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál fogalmát is,
-    médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra,
-    a műsorterjesztésre, és az azzal összefüggő műszaki tevékenységre,
-    a műsorterjesztést vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,
-    törvényben szabályozott esetekben a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végző közvetítő szolgáltatóra és szolgáltatására,
-    törvényben szabályozott esetekben még a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a műsorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére is.

A törvény alapelvei (3-8.§)
A javaslat szerinti alapelvek a következők:

  A Magyar Köztársaságban
-    a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók,
-    sajtótermékek szabadon közzétehetők,
-    az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók,
-    a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők,
-    a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad,
-    a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.

A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai (83.§)
A javaslat részletezi a közszolgálati médiaszolgáltatás célját, pontokba szedve a)-tól p)-ig. Ezek többnyire jószándékú kívánalmak. Kiemelkedik közülük újdonságával a c) pont szerinti cél: „a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása”.

A gyermekekre és kiskorúakra vonatkozó szabályok (9-11.§)
A hatályos törvény kiskorúakra vonatkozó szabályaihoz képest jóval differenciáltabbak a javaslatnak a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó szabályai.

A javaslat lényegében fenntartaná a televíziós műsorok életkori kategóriákba sorolását, de bevezetne egy új kategóriát: a hat éven aluli gyerekeknek nem ajánlott műsorokét. Ebbe azokat a műsorszámokat kellene sorolni, amelyeket az egészen fiatal gyerekek nem érthetnek, vagy félreérthetnek. Az ilyen műsorok bemutatására nem lenne időbeli korlát, csupán az az előírás, hogy nem lehet kifejezetten 6 éven aluli közönségnek szánt blokkban bemutatni azokat. Ezáltal az eddigi öt helyett hat kategóriába kellene sorolni a műsorokat.

Újdonság az is, hogy lehetővé válik a Médiatanácstól — igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében – kérni, hogy hozzon a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot. Ezzel megelőzhető vitatható esetekben egy későbbi súlyos jogkövetkezmény.

Kiegyensúlyozottság az egyes műsorszámokon belül (12.§ )

Tájékoztatási tevékenység
A javaslat a 12.§ (1) bekezdésében kimondja, hogy a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.

A javaslat 12.§ (2) bekezdése azt mondja ki, hogy „a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát — a műsorszámok jellegétől függően — az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.”

Ez az Smtv. szabályainak a kiterjesztése. Az Smtv. 13.§-a ugyanis nem fogalmaz meg olyan kötelezettségeket, amelyek valamennyi médiaszolgáltatás tájékoztatási tevékenységére illetve minden egyes műsorszámra vonatkoznak, hanem a médiaszolgáltatók összességére mondja ki a kiegyensúlyozottság kötelezettségét.

Jogosultság médiaszolgáltatásra és sajtótermékek kiadására (41-47.§)
A javaslat kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Hatóság Hivatala általi hatósági nyilvántartásba vétel vagy pályázat alapján végezhető.

Lekérhető médiaszolgáltatás és kiegészítő médiaszolgáltatás, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtótermék esetében azt mondja ki, hogy azokat be kell jelenteni a Hivatalhoz. A Hivatalnak határozatot kell hozni a nyilvántartásba vételről.

A nyilvántartásba vétel csak a törvényben meghatározott okból tagadható meg.

Rádiós analóg lineáris médiaszolgáltatás pályázat nélkül (48.§)
A javaslat szerint a Médiatanács – a főszabállyal ellentétben, amely szerint pályázattal nyerhető el rádiós analóg frekvencia – iránymutatásában meghatározhatja azt a közfeladatot, és a feltételeket, amelynek ellátására pályázati eljárás nélkül is adható médiaszolgáltatási jogosultság. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel.

Lapkiadó, lapterjesztő médiatulajdoni korlátai megszűnnek
A javaslat a hatályos Rttv. 125-126.§-ának szabályaitól eltérően nem tartalmazza a műsorszolgáltatóban illetve műsorelosztóban való tulajdon- illetve részesedés-szerzés általános korlátait a napilapok, hetilapok illetve lapterjesztő vállalkozások befolyásoló részesedéssel bíró tulajdonosai, illetve azokban kiadói illetve alapítói joggal rendelkezők számára.

A sokszínűség védelme a műsorterjesztés során (72-81.§)
A műsorterjesztő által terjesztett médiaszolgáltatások akkor esnek korlátozás alá, ha fennáll a vertikális tulajdoni integráció, azaz a tulajdonos egyszerre médiaszolgáltató és műsorterjesztő, illetve ha valamely médiaszolgáltató túlzott piaci befolyásra tesz szert.

A javaslat szerint ezért azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azonos vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, médiaszolgáltatója műsorterjesztési tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos műsorterjesztő vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.

Kivételt jelent a közszolgálati médiaszolgáltató által végzett műsorterjesztési tevékenység, arra nem vonatkoznak ezek a szabályok.

A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége (73-77. §)
Továbbításra kötelezettek a nyilvánosság számára rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás közvetítését végző átviteli rendszeren, hálózaton (kábeltelevízió-hálózat, a műholdas, a földi /kivéve az analóg televíziós/ műsorterjesztési hálózatok, IPT átviteli rendszerek stb.) műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó műsorterjesztők.

Alapszolgáltatásként, díjmentesen kötelező továbbítani a közszolgálati médiaszolgáltatók összesen négy lineáris televíziós és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását. Ezekért a közszolgálati médiaszolgáltató sem kérhet pénzt, és az előfizetőnek sem számolható fel többletdíj.

A műsorterjesztőt a műsorszolgáltató műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három körzeti vagy országos, televíziós közösségi médiaszolgáltatás vonatkozásában legfeljebb további két helyi vételkörzetű televíziós közösségi médiaszolgáltatás vonatkozásában a vételkörzetében, a Médiatanács iránymutatásában kijelölt — az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló — további két lineáris közösségi vagy közszolgálati médiaszolgáltatás vonatkozásában.

A javaslat bevezeti a meghatározó jelentőségű műsorterjesztő fogalmát. A meghatározó műsorterjesztőt a fentiekhez képest legfeljebb további három lineáris közösségi televíziós médiaszolgáltatás vonatkozásában terheli szerződéskötési kötelezettség.

A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége („must offer”) (78-81. §)
A javaslat szerint a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót, amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó műsorterjesztő vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a műsorterjesztő tisztességes és ésszerű szerződéses ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében (szolgáltatásonként külön-külön) szerződéskötési kötelezettség terheli.

A közszolgálati médiarendszer finanszírozásának átalakítása, új források (108.§, 3. melléklet)
Főbb változások a finanszírozásban:
-    megszűnik a műsorterjesztési költségek megfizetésére való állami kötelezettség,
-    a közpénzekből történő támogatás egységesen a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból történik (a hírügynökség esetében is), melyek között megjelenik az ún. közszolgálati hozzájárulás,
-    nincs meghatározva előre az egyes médiaszolgáltatók közötti arány: a források elosztását a hét tagú Közszolgálati Költségvetési Tanács dönti el.

A törvény 3. melléklete 2012. évben négymillió magyarországi háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven forinttal számolva kalkulálja ki a közszolgálati hozzájárulás mértékét 64.800.000.000.- forintban.  Kimondja azt is, hogy ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével.
Új forrást jelent az Alap számára, hogy a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének három százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. A JBE e kötelezettsége az Alap részére befizetett pénzösszeggel teljesítendő. (136.§ (9) bek).

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma (100. §, 202.§)
A javaslat 202. § 32. pontja határozza meg, hogy mit ért közszolgálati médiavagyon alatt.
Eszerint a közszolgálati médiavagyon körébe tartozik minden, a közszolgálati médiaszolgáltatók, jogelődeik, valamint az Alap által megrendelt vagy készített filmalkotások és más audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok,fényképek szerzői és szomszédos jogai, valamint e műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek, amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a közszolgálati médiaszolgáltatók valamelyikét vagy a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapot illetik meg vagy illették meg lejártukig.

Nem tartoznak bele az Archívumok, valamint az Archívumhoz kapcsolódó adatbázisok, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóktól és az MTI-től az Alaphoz átkerült ingatlanok sem.

A tulajdonosi-felügyeleti szinten összevont médiaszolgáltatók egységes hírszolgáltatásának  bevezetése, az MTI-re vonatkozó szabályok (101.§)
A javaslat hatályon kívül helyezi a nemzeti hírügynökségre vonatkozó törvényt, és mindössze egy §-ban tér ki az MTI különleges feladataira.

A 101.§ (1) bekezdése a nemzeti hírügynökségnek feladatává teszi a 83.§-ban meghatározott célok elérését. A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatait nagyjából azonosan határozza meg az Nhtv-ben írtakkal.

A legnagyobb újdonság az, hogy a törvényjavaslat kimondja, miszerint az MTI a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.

A médiahatóság szabályozói jogköre (rendelet, iránymutatás)
A javaslat több rendelkezése is felruházná rendeletalkotási joggal a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Elnökét (pl. médiaszolgáltatási díj meghatározása, frekvencia-díjak stb.)  A 205.§ a Médiatanácsot jogosítaná fel arra, hogy a Hatóság eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait a Hatóság Elnöke mellett vagy helyett („illetve”) rendeletben szabályozza.

A hatályos Alkotmányban és sem a hatályos, sem a 2011. januárjától hatályos jogalkotási törvényben – a korábbi tervekkel ellentétben – nem szerepel sem a Médiatanács elnöke, sem a Médiatanács rendeletalkotási joga.

A törvényjavaslat széles körben jogosítaná fel a Hatóság elnökét ún. „iránymutatás” kibocsátására is (az indokolás ezt egyenesen a javaslat egyik lényegi elemének nevezte). Iránymutatást adhatna ki pl. a műsorok kategorizálásáról a kiskorúak védelmében, a hatékony műszaki megoldás alkalmazásáról ugyanilyen célból, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listájáról, a műsorkvóták alóli mentesítésről, termékmegjelenítésről, vagy arról a közfeladatról, amelynek ellátására pályázat nélkül is adható jogosultság az elsőként jelentkező rádiónak.

A médiahatóság hatósági jogkörének és eljárásának részletes szabályozása (144-180.§ )
A javaslat ugyan kimondja, hogy a Médiatanács és a Hivatal általában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazza, azonban nagy részletességgel tartalmazza azokat a speciális szabályokat, amelyek hatósági és nem hatósági jogkörében eljárva a Médiatanácsra és Hivatalára vonatkoznak.
Eltérés a jelenlegi szabályoktól, hogy a jövőben egységesen egyszerű többség szükséges a Médiatanács határozathozatalához (a hatályos Rttv. szerint az egyik meghatározott döntés esetén első körben kétharmad szükséges).

A médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz fordulhat (ezek a szabályok az ügyfélnek minősülőre nem vonatkoznak).
Nem kötelező a bejelentés alapján eljárást indítani, a hatóság mérlegeléssel dönti el, hogy hivatalból eljárást indít-e. A bejelentőnek jogorvoslatra sincs lehetősége az ellen, hogy nem indítanak eljárást, de kérheti adatai zárt kezelését.

A hatóság eljárhat más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben is, beleértve a rádiós médiaszolgáltatókat és sajtótermékek kiadóit – ez utóbbiak nem szerepelnek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben.

A tényállás tisztázása (155. §)
A Hatóság valamennyi eljárásában jogosult a „tényállás tisztázása érdekében” médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos — akár törvény által védett titkot is magában foglaló — adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

A Hatóság a tanút meghallgathatja az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

Eljárási bírság (156. §)
Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság komoly összegű – a nettó árbevétel figyelembe vételével kiszabott – eljárási bírságot szabhat ki nemcsak az ügyféllel, hanem az ügyben nem érdekelt, de a korábban végzéssel közreműködésre kötelezett személlyel szemben is. Ennek összege természetes személy esetében 10 ezer forinttól egymillió forintig, nem természetes személyeknél 25 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. Gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője ezen kívül 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírsággal sújtható, ismételt jogsértés esetén kötelezően ki kell szabni a bírságot.

Jogorvoslat (163-164. §)
A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni, azonban a bíróság csak kivételes esetekben függesztheti fel annak végrehajtását.

A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni, és a bíróság megváltoztathatja a Médiatanács határozatát.

Jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények (184-186. §)
A Médiatanács vagy a Hivatal a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat. A javaslat 202.§ 38. pontja szerint nem csak a jogszabályok, hanem a hatósági szerződés vagy a hatósági határozat is médiaigazgatásra vonatkozó szabálynak minősül.

A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató is felel a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbítása esetén, és kötelezhető a médiaszolgáltatás illetve az internetes sajtótermék továbbításának felfüggesztésére vagy megszüntetésére.

Ismételt jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények (186.§)
Ismételt jogsértés esetén változatos és komoly szankciók állnak rendelkezésre a javaslat szerint a jogsértő szervezettel szemben. Újdonság, hogy ismételt jogsértés esetén kétmillió forintig terjedő bírság szabható ki a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjével szemben is. A jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

Jogkövetkezmény lehet a kizárás a pályázatokból, bírság, közlemény kiadására kötelezés, felfüggesztés és a nyilvántartásból való törlés (utóbbi csak ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén).

Lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben valamennyi lehetséges intézkedés alkalmazható, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a nyilvántartásból törlés nem alkalmazható, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a pályázatból kizárás, a közlemény kiadására kötelezés és a nyilvántartásból törlés jogkövetkezménye nem alkalmazható.

Bírság szabható ki az alábbi összeghatárok szerint:
-    JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege
      kétszázmillió forintig,
-    más médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig,
-    országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,
-    országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forintig,
-    más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forintig,
-    internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,
-    műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forintig,
-    közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forintig, terjedhet.

A társ- és önszabályozás bevezetése (189-201.§)
A javaslat egy egész fejezetet szentel a társ- és önszabályozás bevezetésének.

A javaslat kimondja, hogy a Médiatanács együttműködik a médiaszolgáltatók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a sajtótermékek kiadói, a műsorterjesztők és a közvetítő szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival (együtt: önszabályozó szervezet) a törvény, illetve az Smtv. céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés előmozdítása, a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében. A Médiatanács az együttműködés keretében együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést köthet az önszabályozó szervezetekkel.

A közigazgatási szerződésben felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a magatartási kódexet magukra kötelező érvénnyel elfogadó médiaszolgáltatók, műsorterjesztők, közvetítőszolgáltatók vagy sajtóterméket kiadók irányában – meghatározott hatósági ügytípusok körében a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el, nem hatósági feladatként.

A javaslat meghatározásából kiderül, hogy kizárólag a nyomtatott és internetes sajtóra, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások esetében lehet szó ön- és társszabályozásról.

Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerződés kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által a Médiatanács egyetértésével kialakított szakmai, magatartási kódex.

Változó kvóták (20. §)
A televíziós (vagyis a lineáris audiovizuális) médiaszolgáltató továbbra is köteles évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására fordítani. Változatlan az is, hogy évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai műbemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

A javaslat ezen túlmenően jelentős változásokat tartalmaz, az EU irányelvétől eltérően.

Független kvóták (20.§ (1) bek. b) pont)
Megszűnik az az általános kötelezettség, amely minden televíziós műsorszolgáltató számára kötelezővé tette azt, hogy évi teljes műsoridejének legalább hét százalékát olyan eredetileg magyar nyelven készített művek számára köteles fenntartani, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett vagy öt éven belül beszerzett. Közszolgálatnál fennmaradt a  független kvóta.

Közösségi médiaszolgáltatók kvótái
A közösségi médiaszolgáltató számára kötelező, hogy műsorszámai között legalább ötven százalék saját készítésű vagy független előállítóktól beszerzett tartalom legyen (66.§ (3) g) pont)

Közszolgálati kvóták (20.§ (3) bek)
A közszolgálati médiaszolgáltató évi teljes műsoridejének több mint hatvan százalékát európai művek, több mint felét magyar művek, több mint harmadát független műsorkészítővel készíttetett vagy tőle beszerzett művek, és több mint negyedét független magyar műsorkészítővel készíttetett vagy tőle beszerzett művek bemutatására kell fordítani.

Zenei kvóták (21. §)
Zenei kvótát csak a zenei tematikájú lineáris tematikus rádiós médiaszolgáltatásban vezet be a javaslat, eléggé magas követelménnyel. Az ilyen rádiónak a zenei művek közzétételére szánt műsoridő huszonöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.

Ugyanakkor meg kell felelni annak a követelménynek is, hogy a közzétett magyar zenei műsorszámok huszonöt százaléka három évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy három évnél nem régebben készült hangfelvételből kell hogy álljon.

Új szervezetek (Közszolgálati Költségvetési Tanács, Médiaintézet)

Közszolgálati Költségvetési Tanács (108.§)
Funkciója, hogy döntsön a „közös kalapban” – azaz az Alapban – lévő, a közszolgálati médiaszolgáltatók rendelkezésre álló támogatási összegnek a négy részvénytársaság közötti elosztásáról.

A Közszolgálati Költségvetési Tanács hét tagú testület. Tagjai a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói, az Alap vezérigazgatója, és az Állami Számvevőszék elnöke által – a Számvevőszék vezető állású tisztségviselői közül – esetileg delegált két tag.

A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre források elosztásáról.

A Médiatanács Médiatudományi Intézete (138. §)
A Médiatanács Médiatudományi Intézete a Hatóság önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács működését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Intézet vezetője és tagjai a Hatóság köztisztviselők, de megbízással külső szakértőket is igénybe vehetnek.

Panaszbizottság helyett a panaszok intézése
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségével kapcsolatos panaszok elbírálását a javaslat szerint a jövőben nem a Panaszbizottság, hanem két szerv, a Médiatanács és a Hatóság Hivatala látja el.

A javaslat 181.§ t) pontja szerint a Médiatanács az, amely hatósági hatáskörében eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében (Smtv. 13 . § (2) bekezdés és e törvény 12 . §-a), a többi ügy a Hatóság Hivatalának hatáskörébe tartozik.

A javaslat 165.§-a értelmében a Hivatal bármilyen hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet (feltéve, hogy részt vett az első fokú eljárásban). A Médiatanács saját hatáskörben hozott, illetve másodfokú határozatának felülvizsgálatát az ügyfél harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a hatósági határozat elleni kereset indításával kérheti.

A Média és Hírközlési Biztos és a Hivatala jogköre – fogyasztói panaszok (139-143.§)
A Média és Hírközlési Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre.

Panasszal fordulhat a Biztoshoz az a személy, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti.

A Biztos erre irányuló panasz hiányában hivatalból is jogosult intézkedni, ha az érdeksérelemről egyéb úton tudomást szerez. Az eljárásnak nem feltétele, hogy jogszabálysértés előzze meg.

A piaci koncentráció megelőzése és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók (67-71.§)
A javaslat kimondja, hogy a legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás
a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és
b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (JBE) médiaszolgáltatók meghatározása és kötelezettségei (69. §)
JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató.

A JBE médiaszolgáltató számára a javaslat külön kötelezettségeket ír elő, és ezt a Médiatanács rendszeresen ellenőrzi. Köteles pl. a JBE televízió naponta reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot, továbbá 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni, JBE rádiós médiaszolgáltató reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírműsorszámot egybefüggően szolgáltatni.

A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerző lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok (71. §)
A lineáris rádiós piacon a javaslat  részlegesen fenntartja a korábbi médiatörvény szabályait a tulajdoni korlátozások tekintetében.

Ennek fő szabálya, hogy aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb egy országos lineáris rádiós médiaszolgáltatás, két körzeti és négy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy tizenkét helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

Közösségi műsorszolgáltatókra vonatkozó szabályok (66.§)
A javaslat egy új kategóriát határoz meg, a közösségi médiaszolgáltatás kategóriáját, amely a korábbi közműsor-szolgáltatás és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás helyébe lép.

A közösségi médiaszolgáltatás csak lineáris médiaszolgáltatás lehet.

A közösségi médiaszolgáltatónak médiaszolgáltatási szabályzatot kell alkotnia, ennek alapján közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanácsnál kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg.

2010. november 22. – benyújtva az Országgyűlésnek