Archívum - Jogszabályi változások

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló T/1747. sz. törvényjavaslat tárgyalása során derült ki, hogy nincs alkotmányos alapja annak az előterjesztői szándéknak, amely a Médiatanácsot illetve annak elnökét rendelet kibocsátására jogosította volna fel.

A javaslat több rendelkezése is felruházta volna rendeletalkotási joggal a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Elnökét (pl. médiaszolgáltatási díj meghatározása, frekvencia-díjak stb.) 

Ez a javasolt rendeletalkotási jog azonban ellentétes a hatályos Alkotmánnyal, ezért az NMHH elnökének rendeletalkotására vonatkozó szabályok már a november 22-én frissen elfogadott, a jogalkotásról szóló új törvényben sem szerepelnek (az eredeti tervekkel ellentétben).

A jelen javaslatot megelőzően az Alkotmány módosításáról szóló 2010. évi CXIII. tv. elfogadására irányuló T/1247. számú törvényjavaslat tárgyalása során a média-törvényjavaslatok másik benyújtója, dr. Cser-Palkovics András egy zárószavazás előtti módosító javaslattal még megkísérelte az Alkotmányba iktatni a Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát. Az Országgyűlés azonban nem is szavazott erről a javaslatról, ezért az az elfogadott szövegbe sem került bele. Erre tekintettel a jogalkotási törvény elfogadására irányuló, a menet közben már elfogadott módosításokat is tartalmazó egységes javaslat szövegéből a kormány által benyújtott T/1381/59. sz. zárószavazás előtti elfogadott módosító javaslat kivette a Hatóság elnökének rendeletét, így azt az elfogadott jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény sem tartalmazza azt.

Ezt követően Rogán Antal, aki a 2010. évi kormányváltást követően benyújtott, a média tulajdonosi-felügyeleti átalakítását célzó törvény- és országgyűlési határozati javaslatok egyik előterjesztője, 2010. december 11-én T/1940. szám alatt törvényjavaslatot nyújtott be az Alkotmány módosítására elsődlegesen annak érdekében, hogy ezt a kérdést rendezze.

Az Országgyűlés ezt az alkotmánymódosításra irányuló javaslatot változtatás nélkül a benyújtástól számított 9. napon, december 20-án elfogadta.

Az elfogadott törvény amellett, hogy az alig néhány hete az Alkotmányba iktatott 7/A.§ (2)bekezdését módosítva kimondja, miszerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete – hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletéhez – jogszabálynak minősül, külön fejezettel egészíti ki az Alkotmányt.

Ez az új VIII/B. fejezet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság intézményi létét és feladatait iktatja az Alkotmányba. Kimondja, hogy az NMHH az elektronikus hírközlési piac felügyelő és ellenőrző szerve, amely felelős az elektronikus hírközlési piac zavartalan működéséért.

A módosítás tartalmazza azt is, hogy az NMHH elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, a Hatóság tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az új szabály az NMHH elnökét felruházza rendelet kibocsátásának jogával is. Az Alkotmány új 40/E.§ (4) bekezdése szerint az elnök törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Azt a jogszabályt, amelynek megalapozását ez az alkotmánymódosítás szolgálná, csak másnap, december 21-én fogadta el az Országgyűlés. Mivel az Alkotmánymódosítás ekkor még nem volt kihirdetve, nem tudták erre alapozva megoldani az NMHH elnöke rendeletalkotási jogának azonnali feltüntetését a törvényben. A kérdést úgy oldották meg, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvénybe a kormány rendeletalkotási joga került bele, amelyet – az alkotmánymódosítás hatályba lépésével, azaz 2010. január 2-i hatállyal – felvált az NMHH elnökének rendeletalkotási joga.


Előzmény: T/1940. sz. törvényjavaslat

2010. december 23. – kihirdetve a Magyar Közlönyben