Médiahírek

 

Haraszti Miklós: a fideszes javaslat a kormánytöbbség hatalma alá vonná a médiát

Budapest, 2010. június 24., csütörtök (MTI) - Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselője szerint "kelet felé lökné" Magyarországot a fideszes képviselők által javasolt médiairányítási rendszer elfogadása. Úgy véli, a változással mind a magántulajdonú műsorszolgáltatás, mind a közszolgálati média a kormánytöbbség hatalma alá kerülne.

 Az MTI azután kérdezte Haraszti Miklóst, hogy Dunja Mijatovic,
 az EBESZ sajtószabadság-képviselője arra hívta fel a magyar
 kormányt: állítsa le a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által
 benyújtott médiacsomag parlamenti elfogadásának folyamatát, s a
 törvényjavaslat módosítására irányuló, szakmai szervezetek
 bevonásával zajló nyilvános egyeztetést szorgalmazott
 .
     Az EBESZ illetékesének közleménye szerint a javasolt törvények
 rendkívül aggasztók a magyarországi sajtószabadságra nézve,
 hatálybalépésük ahhoz vezethet, hogy az összes műsorszolgáltató
 politikai döntéseknek lesz alárendelve. Dunja Mijatovic e véleményét
 Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében is megerősítette
 .
     A sajtószabadság-képviselő továbbá felajánlotta, hogy irodája
 részletes szakvéleményt készít a törvényjavaslatokról
 .
     Haraszti Miklós szerint "csak egyetérteni lehet" Mijatovic azon
 megállapításával, hogy bármekkora parlamenti többsége van is egy
 politikai erőnek, nem használhatja a sajtószabadság korlátozására, a
 média alávetésére
 .
     Hangsúlyozta, az 1989-es jogállami forradalom idején a politikai
 konszenzus kikényszerítése érdekében döntöttek a kétharmados
 törvényekről, a többi között azzal a céllal, hogy a média ne
 kerülhessen ismét a kormány uralma alá. Ha most a kormánytöbbség
 irányítása alá vonja a közszolgálati médiumokat és a médiahatóságot,
 ellenkezőjére fordítja a kétharmadosság rendszerváltáskor kialakult
 szándékát - jelentette ki
 .
     A tervezett alkotmánymódosítás kapcsán Haraszti Miklós elmondta:
 helyes, hogy a javaslat az eredeti tervvel ellentétben mégsem
 távolítaná el az alaptörvényből a véleményszabadságot. Súlyos és
 kártékony változtatásnak nevezte azonban, hogy a módosítás törölné
 az alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának
 feladatát
 .
     Hozzátette, egy demokráciában az államnak kötelessége
 meggátolni, hogy a média csak egy hangon szólaljon meg. Példaként
 említette, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban is léteznek
 kereskedelmi médiumok, de azok a kormánytöbbség
 propagandagépezetének részei - ezért nemcsak a tulajdoni, hanem a
 tartalmi monopólium ellen is fel kell lépni
 .
     Haraszti Miklós szerint mivel a tájékoztatási monopólium
 megakadályozása a továbbiakban nem lenne alkotmányos feladat, a
 kormányon és a médiahatóságon nem lehetne azt számon kérni az
 Alkotmánybíróság előtt.
 
     Úgy véli, a kormánytöbbség "önmagának alkotmányoz", amikor
 "belecementezi" az alaptörvénybe, hogy az újonnan létrejövő
 médiatanács elnökét és tagjait, valamint a közszolgálati kuratórium
 egyes tagjait az Országgyűlés választja. Az EBESZ korábbi
 sajtószabadság-képviselője szerint ez önmagában is szokatlan,
 ráadásul a kilenc évre szóló kinevezésekkel a Fidesz arra törekszik,
 hogy majdnem egy évtizeden át meghatározza a frekvenciához jutást, a
 tulajdonosi kört és így a médiapiac egészét
 .
     A szakértő arra is kitért, hogy a közszolgálati médiumok
 kuratóriumainak takarékossági célú összevonása támogatható volna,
 "ez azonban csupán ürügy arra, hogy a kormány uralma hajtsa alá a
 közszolgálati műsorszolgáltatás egészét". Erre utal, hogy a
 közmédiumokat irányító vezérigazgatók is a kormánytöbbség
 kinevezettjei lesznek - mondta Haraszti Miklós, hozzátéve, hogy így
 az ellenzék és a civil társadalom csupán "kuratóriumtöltelék" volna
 .
     "Ez a struktúra és kinevezési gyakorlat Európában csak Kijevtől
 keletre, a volt szovjet tagköztársaságokban jellemző" - jelentette
 ki Haraszti Miklós. Szerinte a központosított médiairányítás
 elkerülhetetlen következménye, hogy Magyarországon, "akárcsak
 Oroszországban, a vélemények pluralizmusa legfeljebb a nyomtatott
 sajtóban és az interneten jelenhetne meg", a műsorszórás és a
 közszolgálati média pedig a kormány uralma alá kerülne
 .
     Haraszti Miklós arra is felhívta a figyelmet: noha az EBESZ-nek
 nincs jogi hatalma, a tervezett médiacsomag olyannyira szembemegy az
 európai gyakorlattal, hogy a nemzetközi közvélemény aligha elégszik
 meg azzal az ellenérvvel, hogy a Fidesznek kétharmados parlamenti
 többsége van, és így bármit megtehet
 .
     Véleménye szerint a helyes az volna, ha a kormánypárt
 visszavonná az előterjesztést, szakmai konzultációt indítana, és
 nemzetközi szervezetek véleményét is kikérné a médiareform előtt
 .
     A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott
 médiacsomag értelmében a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna
 Televízió és a Magyar Távirati Iroda szervezetileg önállók
 maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének
 tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány
 lenne
 .
     A javaslat létrehozná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot,
 amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács. Az utóbbi
 tagjait a parlamenti frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság
 jelölné, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes
 képviselőcsoportok mandátumainak számával arányos volna.