Médiahírek
Haraszti Miklós: a fideszes javaslat a kormánytöbbség hatalma alá vonná a médiát
Budapest, 2010. június 24., csütörtök (MTI) - Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselője szerint "kelet felé lökné" Magyarországot a fideszes képviselők által javasolt médiairányítási rendszer elfogadása. Úgy véli, a változással mind a magántulajdonú műsorszolgáltatás, mind a közszolgálati média a kormánytöbbség hatalma alá kerülne.
Az MTI azután kérdezte Haraszti Miklóst, hogy Dunja Mijatovic,
az EBESZ sajtószabadság-képviselője arra hívta fel a magyar
kormányt: állítsa le a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által
benyújtott médiacsomag parlamenti elfogadásának folyamatát, s a
törvényjavaslat módosítására irányuló, szakmai szervezetek
bevonásával zajló nyilvános egyeztetést szorgalmazott
.
Az EBESZ illetékesének közleménye szerint a javasolt törvények
rendkívül aggasztók a magyarországi sajtószabadságra nézve,
hatálybalépésük ahhoz vezethet, hogy az összes műsorszolgáltató
politikai döntéseknek lesz alárendelve. Dunja Mijatovic e véleményét
Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében is megerősítette
.
A sajtószabadság-képviselő továbbá felajánlotta, hogy irodája
részletes szakvéleményt készít a törvényjavaslatokról
.
Haraszti Miklós szerint "csak egyetérteni lehet" Mijatovic azon
megállapításával, hogy bármekkora parlamenti többsége van is egy
politikai erőnek, nem használhatja a sajtószabadság korlátozására, a
média alávetésére
.
Hangsúlyozta, az 1989-es jogállami forradalom idején a politikai
konszenzus kikényszerítése érdekében döntöttek a kétharmados
törvényekről, a többi között azzal a céllal, hogy a média ne
kerülhessen ismét a kormány uralma alá. Ha most a kormánytöbbség
irányítása alá vonja a közszolgálati médiumokat és a médiahatóságot,
ellenkezőjére fordítja a kétharmadosság rendszerváltáskor kialakult
szándékát - jelentette ki
.
A tervezett alkotmánymódosítás kapcsán Haraszti Miklós elmondta:
helyes, hogy a javaslat az eredeti tervvel ellentétben mégsem
távolítaná el az alaptörvényből a véleményszabadságot. Súlyos és
kártékony változtatásnak nevezte azonban, hogy a módosítás törölné
az alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának
feladatát
.
Hozzátette, egy demokráciában az államnak kötelessége
meggátolni, hogy a média csak egy hangon szólaljon meg. Példaként
említette, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban is léteznek
kereskedelmi médiumok, de azok a kormánytöbbség
propagandagépezetének részei - ezért nemcsak a tulajdoni, hanem a
tartalmi monopólium ellen is fel kell lépni
.
Haraszti Miklós szerint mivel a tájékoztatási monopólium
megakadályozása a továbbiakban nem lenne alkotmányos feladat, a
kormányon és a médiahatóságon nem lehetne azt számon kérni az
Alkotmánybíróság előtt.
Úgy véli, a kormánytöbbség "önmagának alkotmányoz", amikor
"belecementezi" az alaptörvénybe, hogy az újonnan létrejövő
médiatanács elnökét és tagjait, valamint a közszolgálati kuratórium
egyes tagjait az Országgyűlés választja. Az EBESZ korábbi
sajtószabadság-képviselője szerint ez önmagában is szokatlan,
ráadásul a kilenc évre szóló kinevezésekkel a Fidesz arra törekszik,
hogy majdnem egy évtizeden át meghatározza a frekvenciához jutást, a
tulajdonosi kört és így a médiapiac egészét
.
A szakértő arra is kitért, hogy a közszolgálati médiumok
kuratóriumainak takarékossági célú összevonása támogatható volna,
"ez azonban csupán ürügy arra, hogy a kormány uralma hajtsa alá a
közszolgálati műsorszolgáltatás egészét". Erre utal, hogy a
közmédiumokat irányító vezérigazgatók is a kormánytöbbség
kinevezettjei lesznek - mondta Haraszti Miklós, hozzátéve, hogy így
az ellenzék és a civil társadalom csupán "kuratóriumtöltelék" volna
.
"Ez a struktúra és kinevezési gyakorlat Európában csak Kijevtől
keletre, a volt szovjet tagköztársaságokban jellemző" - jelentette
ki Haraszti Miklós. Szerinte a központosított médiairányítás
elkerülhetetlen következménye, hogy Magyarországon, "akárcsak
Oroszországban, a vélemények pluralizmusa legfeljebb a nyomtatott
sajtóban és az interneten jelenhetne meg", a műsorszórás és a
közszolgálati média pedig a kormány uralma alá kerülne
.
Haraszti Miklós arra is felhívta a figyelmet: noha az EBESZ-nek
nincs jogi hatalma, a tervezett médiacsomag olyannyira szembemegy az
európai gyakorlattal, hogy a nemzetközi közvélemény aligha elégszik
meg azzal az ellenérvvel, hogy a Fidesznek kétharmados parlamenti
többsége van, és így bármit megtehet
.
Véleménye szerint a helyes az volna, ha a kormánypárt
visszavonná az előterjesztést, szakmai konzultációt indítana, és
nemzetközi szervezetek véleményét is kikérné a médiareform előtt
.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott
médiacsomag értelmében a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna
Televízió és a Magyar Távirati Iroda szervezetileg önállók
maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének
tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány
lenne
.
A javaslat létrehozná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot,
amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács. Az utóbbi
tagjait a parlamenti frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság
jelölné, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes
képviselőcsoportok mandátumainak számával arányos volna.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák