Médiahírek

 

Szakértői vélemények: javult a törvényjavaslat

Budapest, 2010. június 25., péntek (MTI) - A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezet jelenlegi formájában jórészt megfelel az európai audiovizuális médiairányelvnek - mondta Bayer Judit médiajogász pénteken az MTI-nek, rámutatva, hogy a módosító javaslatok mindegyike helyes irányban változtat a tervezeten, ám ezek szerinte számos helyen még pontosításra szorulnak.
Június 11-én Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes
 országgyűlési képviselők egy öt elemből álló médiacsomagot
 nyújtottak be a parlamentnek, s ezek közül az intézményi
 változtatást célzó négy előterjesztésről az Országgyűlés már a jövő
 héten dönt. A Fidesz a múlt héten jelentette be, hogy a
 sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
 törvényjavaslat általános vitáját ugyan még a nyári ülésszakban le
 szeretnék folytatni, ám a javaslatról csak a nyári társadalmi
 egyeztetést követően, az őszi ülésszakban szavaznának. A kormánypárt
 szerdán tíz bizottsági módosító indítványt is beterjesztett az
 országgyűlés elé.
 
     A sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó fideszes
 törvényjavaslattal szembeni legsúlyosabb kritikákat semlegesítik
 azok a módosító indítványok, amelyeket szerdán terjesztettek a
 parlament elé - mondta az MTI-nek csütörtökön Koltay András egyetemi
 oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által
 delegált tagja. "Fogalmilag tisztult a tervezet, ami nem jelenti
 azt, hogy nem igényel még további munkát" - jellemezte a módosult
 dokumentumot.
 
     A Fidesz "médiaalkotmányának" nevezett tervezet legkülönfélébb
 részeit érte kritika az elmúlt napokban: ilyen az úgynevezett
 platformsemleges szabályozás, vagyis az, hogy a nyomtatott, az
 elektronikus sajtóra és az online médiára is ugyanazok a törvények
 vonatkoznának. Ám Koltay szerint mivel nem részletekbe menő, hanem
 csupán alapelvi szabályozásról (például a kiskorúak védelme, a
 gyűlöletkeltés tilalma) van szó, alapvetően "nem ördögtől való
 gondolat", hogy a különböző platformokat egységes szemlélettel
 közelítse meg a javaslat. A közmédiumokra és az elektronikus
 médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályozást szerinte a
 még ősszel a Ház elé kerülő új médiatörvény fogja tartalmazni
 .
     Bayer Judit szerint a szerdai módosítások a definíciók terén
 pótolnak hiányokat. A főiskolai docens úgy látja: hasznos lenne
 azonban, hogy mivel az interneten még nem alakultak ki a pontos
 műfaji határok, a törvényalkotó negatív meghatározást is adhatna,
 azaz nevesíthetné azt is, hogy milyen típusú tartalmak nem tartoznak
 a törvény hatálya alá. A szabályozás kiskorúak védelmére vonatkozó
 részét szerinte tovább kellene pontosítani, a gyűlöletbeszédre
 vonatkozó kitételek pedig szűkítésre szorulnak
 .
     Mint elmondta, üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi:
 magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a
 figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény
 által az időszaki lapoknak előírt bejelentés
 .
        Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség
 is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére
 vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így
 nincs helye a joganyagban
 .
     Bayer Judit elmondta: a legnagyobb kérdés, hogy ha a
 sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő
 alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem
 eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról
 szóló többi indítványt
 .
     A tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni
 változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak
 a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült
 belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog -
 mutatott rá Koltay András. Ugyanakkor az online sajtótermékekre
 továbbra is kiterjed a hatálya - ez szintén nem újdonság, hiszen
 megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal - fűzte hozzá
 .
         Az egyetemi adjunktus szerint "teljes félreértés" uralta a
 javaslat kritikáit a tájékoztatási kötelezettség kérdésében: mivel a
 tervezet csak alapelvi szabályozást ad, a médiapiac egészének és nem
 az egyes orgánumoknak kell eleget tenniük ezen kötelezettségnek - ez
 a hatályos sajtótörvényben is szereplő előírás. Az állami szervek
 információadási kötelezettsége sem csorbul a jövőben
 .
         Ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív,
 kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak:
 például az újságírók határozottabb védelme. A sajtót illető
 többletjogosultságokat a strasbourg-i emberi jogi bíróság gyakorlata
 is elismeri - mutatott rá. Szerinte az információforrások védelme,
 titokban tartásának joga, a munkájuk során a közérdek szolgálatában
 jogsértést elkövető oknyomozó újságírók büntetlensége, illetve a
 laptulajdonossal, hirdetővel szembeni újságírói szabadság védelme
 egyértelműen előremutató elemek. Bayer Judit ezt viszont másként
 látja: szerinte az oknyomozók terepe szűkülne az új szabályozással
 .
         Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet
 nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996.
 évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene
 váltania
 .
     A Fidesz médiacsomagjával kapcsolatban az utóbbi hetekben több
 hazai sajtószakmai szervezet is kifogásokat emelt. Az Európai
 Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
 sajtószabadság-felelőse a csomag visszavonását kérte a magyar
 kormánytól. Az Európai Újságíró Szövetség közleménye szerint a
 javaslat korlátozó jellegű, amely szűkíti a véleménynyilvánítás
 jogát. A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló
 kerettörvényről a parlament kulturális és sajtóbizottságának szerdai
 ülésén számos itthoni szakmai szervezet is elmondta véleményét, s
 többségük bírálta a tervezetet. A Fidesz ezután a joganyaghoz tíz
 bizottsági módosító indítványt terjesztett az parlament elé.