Médiahírek
Szakértői vélemények: javult a törvényjavaslat
Budapest, 2010. június 25., péntek (MTI) - A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezet jelenlegi formájában jórészt megfelel az európai audiovizuális médiairányelvnek - mondta Bayer Judit médiajogász pénteken az MTI-nek, rámutatva, hogy a módosító javaslatok mindegyike helyes irányban változtat a tervezeten, ám ezek szerinte számos helyen még pontosításra szorulnak.
Június 11-én Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes
országgyűlési képviselők egy öt elemből álló médiacsomagot
nyújtottak be a parlamentnek, s ezek közül az intézményi
változtatást célzó négy előterjesztésről az Országgyűlés már a jövő
héten dönt. A Fidesz a múlt héten jelentette be, hogy a
sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
törvényjavaslat általános vitáját ugyan még a nyári ülésszakban le
szeretnék folytatni, ám a javaslatról csak a nyári társadalmi
egyeztetést követően, az őszi ülésszakban szavaznának. A kormánypárt
szerdán tíz bizottsági módosító indítványt is beterjesztett az
országgyűlés elé.
A sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó fideszes
törvényjavaslattal szembeni legsúlyosabb kritikákat semlegesítik
azok a módosító indítványok, amelyeket szerdán terjesztettek a
parlament elé - mondta az MTI-nek csütörtökön Koltay András egyetemi
oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által
delegált tagja. "Fogalmilag tisztult a tervezet, ami nem jelenti
azt, hogy nem igényel még további munkát" - jellemezte a módosult
dokumentumot.
A Fidesz "médiaalkotmányának" nevezett tervezet legkülönfélébb
részeit érte kritika az elmúlt napokban: ilyen az úgynevezett
platformsemleges szabályozás, vagyis az, hogy a nyomtatott, az
elektronikus sajtóra és az online médiára is ugyanazok a törvények
vonatkoznának. Ám Koltay szerint mivel nem részletekbe menő, hanem
csupán alapelvi szabályozásról (például a kiskorúak védelme, a
gyűlöletkeltés tilalma) van szó, alapvetően "nem ördögtől való
gondolat", hogy a különböző platformokat egységes szemlélettel
közelítse meg a javaslat. A közmédiumokra és az elektronikus
médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályozást szerinte a
még ősszel a Ház elé kerülő új médiatörvény fogja tartalmazni
.
Bayer Judit szerint a szerdai módosítások a definíciók terén
pótolnak hiányokat. A főiskolai docens úgy látja: hasznos lenne
azonban, hogy mivel az interneten még nem alakultak ki a pontos
műfaji határok, a törvényalkotó negatív meghatározást is adhatna,
azaz nevesíthetné azt is, hogy milyen típusú tartalmak nem tartoznak
a törvény hatálya alá. A szabályozás kiskorúak védelmére vonatkozó
részét szerinte tovább kellene pontosítani, a gyűlöletbeszédre
vonatkozó kitételek pedig szűkítésre szorulnak
.
Mint elmondta, üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi:
magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a
figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény
által az időszaki lapoknak előírt bejelentés
.
Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség
is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére
vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így
nincs helye a joganyagban
.
Bayer Judit elmondta: a legnagyobb kérdés, hogy ha a
sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő
alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem
eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról
szóló többi indítványt
.
A tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni
változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak
a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült
belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog -
mutatott rá Koltay András. Ugyanakkor az online sajtótermékekre
továbbra is kiterjed a hatálya - ez szintén nem újdonság, hiszen
megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal - fűzte hozzá
.
Az egyetemi adjunktus szerint "teljes félreértés" uralta a
javaslat kritikáit a tájékoztatási kötelezettség kérdésében: mivel a
tervezet csak alapelvi szabályozást ad, a médiapiac egészének és nem
az egyes orgánumoknak kell eleget tenniük ezen kötelezettségnek - ez
a hatályos sajtótörvényben is szereplő előírás. Az állami szervek
információadási kötelezettsége sem csorbul a jövőben
.
Ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív,
kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak:
például az újságírók határozottabb védelme. A sajtót illető
többletjogosultságokat a strasbourg-i emberi jogi bíróság gyakorlata
is elismeri - mutatott rá. Szerinte az információforrások védelme,
titokban tartásának joga, a munkájuk során a közérdek szolgálatában
jogsértést elkövető oknyomozó újságírók büntetlensége, illetve a
laptulajdonossal, hirdetővel szembeni újságírói szabadság védelme
egyértelműen előremutató elemek. Bayer Judit ezt viszont másként
látja: szerinte az oknyomozók terepe szűkülne az új szabályozással
.
Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet
nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996.
évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene
váltania
.
A Fidesz médiacsomagjával kapcsolatban az utóbbi hetekben több
hazai sajtószakmai szervezet is kifogásokat emelt. Az Európai
Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
sajtószabadság-felelőse a csomag visszavonását kérte a magyar
kormánytól. Az Európai Újságíró Szövetség közleménye szerint a
javaslat korlátozó jellegű, amely szűkíti a véleménynyilvánítás
jogát. A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló
kerettörvényről a parlament kulturális és sajtóbizottságának szerdai
ülésén számos itthoni szakmai szervezet is elmondta véleményét, s
többségük bírálta a tervezetet. A Fidesz ezután a joganyaghoz tíz
bizottsági módosító indítványt terjesztett az parlament elé.
országgyűlési képviselők egy öt elemből álló médiacsomagot
nyújtottak be a parlamentnek, s ezek közül az intézményi
változtatást célzó négy előterjesztésről az Országgyűlés már a jövő
héten dönt. A Fidesz a múlt héten jelentette be, hogy a
sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
törvényjavaslat általános vitáját ugyan még a nyári ülésszakban le
szeretnék folytatni, ám a javaslatról csak a nyári társadalmi
egyeztetést követően, az őszi ülésszakban szavaznának. A kormánypárt
szerdán tíz bizottsági módosító indítványt is beterjesztett az
országgyűlés elé.
A sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó fideszes
törvényjavaslattal szembeni legsúlyosabb kritikákat semlegesítik
azok a módosító indítványok, amelyeket szerdán terjesztettek a
parlament elé - mondta az MTI-nek csütörtökön Koltay András egyetemi
oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által
delegált tagja. "Fogalmilag tisztult a tervezet, ami nem jelenti
azt, hogy nem igényel még további munkát" - jellemezte a módosult
dokumentumot.
A Fidesz "médiaalkotmányának" nevezett tervezet legkülönfélébb
részeit érte kritika az elmúlt napokban: ilyen az úgynevezett
platformsemleges szabályozás, vagyis az, hogy a nyomtatott, az
elektronikus sajtóra és az online médiára is ugyanazok a törvények
vonatkoznának. Ám Koltay szerint mivel nem részletekbe menő, hanem
csupán alapelvi szabályozásról (például a kiskorúak védelme, a
gyűlöletkeltés tilalma) van szó, alapvetően "nem ördögtől való
gondolat", hogy a különböző platformokat egységes szemlélettel
közelítse meg a javaslat. A közmédiumokra és az elektronikus
médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályozást szerinte a
még ősszel a Ház elé kerülő új médiatörvény fogja tartalmazni
.
Bayer Judit szerint a szerdai módosítások a definíciók terén
pótolnak hiányokat. A főiskolai docens úgy látja: hasznos lenne
azonban, hogy mivel az interneten még nem alakultak ki a pontos
műfaji határok, a törvényalkotó negatív meghatározást is adhatna,
azaz nevesíthetné azt is, hogy milyen típusú tartalmak nem tartoznak
a törvény hatálya alá. A szabályozás kiskorúak védelmére vonatkozó
részét szerinte tovább kellene pontosítani, a gyűlöletbeszédre
vonatkozó kitételek pedig szűkítésre szorulnak
.
Mint elmondta, üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi:
magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a
figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény
által az időszaki lapoknak előírt bejelentés
.
Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség
is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére
vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így
nincs helye a joganyagban
.
Bayer Judit elmondta: a legnagyobb kérdés, hogy ha a
sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő
alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem
eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról
szóló többi indítványt
.
A tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni
változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak
a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült
belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog -
mutatott rá Koltay András. Ugyanakkor az online sajtótermékekre
továbbra is kiterjed a hatálya - ez szintén nem újdonság, hiszen
megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal - fűzte hozzá
.
Az egyetemi adjunktus szerint "teljes félreértés" uralta a
javaslat kritikáit a tájékoztatási kötelezettség kérdésében: mivel a
tervezet csak alapelvi szabályozást ad, a médiapiac egészének és nem
az egyes orgánumoknak kell eleget tenniük ezen kötelezettségnek - ez
a hatályos sajtótörvényben is szereplő előírás. Az állami szervek
információadási kötelezettsége sem csorbul a jövőben
.
Ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív,
kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak:
például az újságírók határozottabb védelme. A sajtót illető
többletjogosultságokat a strasbourg-i emberi jogi bíróság gyakorlata
is elismeri - mutatott rá. Szerinte az információforrások védelme,
titokban tartásának joga, a munkájuk során a közérdek szolgálatában
jogsértést elkövető oknyomozó újságírók büntetlensége, illetve a
laptulajdonossal, hirdetővel szembeni újságírói szabadság védelme
egyértelműen előremutató elemek. Bayer Judit ezt viszont másként
látja: szerinte az oknyomozók terepe szűkülne az új szabályozással
.
Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet
nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996.
évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene
váltania
.
A Fidesz médiacsomagjával kapcsolatban az utóbbi hetekben több
hazai sajtószakmai szervezet is kifogásokat emelt. Az Európai
Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
sajtószabadság-felelőse a csomag visszavonását kérte a magyar
kormánytól. Az Európai Újságíró Szövetség közleménye szerint a
javaslat korlátozó jellegű, amely szűkíti a véleménynyilvánítás
jogát. A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló
kerettörvényről a parlament kulturális és sajtóbizottságának szerdai
ülésén számos itthoni szakmai szervezet is elmondta véleményét, s
többségük bírálta a tervezetet. A Fidesz ezután a joganyaghoz tíz
bizottsági módosító indítványt terjesztett az parlament elé.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák