Médiahírek

 

Magyar Rádió - A hat induló közül végül ketten adták be pályázatukat a közmédium elnöki posztjára

Budapest, 2010. június 30., szerda (MTI) - Szerdán járt le a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat határideje, a déli határidőig ketten adták le pályázati anyagukat a Magyar Rádió Közalapítvány titkárságán - tudta meg az MTI a közmédiumot felügyelő   közalapítvány illetékesétől, aki ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy - tekintetbe véve a parlamentnek benyújtott, a közmédiumokat is érintő, s már végszavazás előtt álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás menete.
Azt, hogy kik a pályázat leadói, a titkárság illetékese nem
 mondta el, csak annyit lehet tudni, hogy csütörtökön lesz
 borítékbontás.
 
     Nem adta be a pályázatát Szayly József, a közrádió alelnöke.
 Döntésének okát az MTI-nek az alelnök úgy magyarázta, hogy a
 parlament előtt lévő törvényi változtatási szándékok miatt
 "okafogyottá vált" az indulása. Ha azonban kialakulnak az új
 törvényi keretek, szakmai vezetőként megméretteti magát - tette
 hozzá.
 
     Két másik pályázó, Heal Edina, a Sláger Rádió volt
 vezérigazgatója és Balogh Gábor ügyvéd sem adták be pályázatukat.
 Döntésük okát nem kommentálták az MTI-nek.
 
     Such György jelenlegi rádióelnök a Népszava június 12-i számában
 úgy nyilatkozott, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Márciusban
 még azt közölte az újraválasztását napirendre tűző rádiós
 kuratóriumnak írott levelében, hogy a pályázat nélküli hosszabbítás
 lehetőségével nem kíván élni. A levélben akkor azt írta: kész
 megpályázni a tisztséget, ha a "demokratikus politikai erők
 egyöntetű támogatását sikerül ismét elérni." Akkori döntése
 indokaként az MTI-nek azt mondta, hogy a pártdelegáltakból álló
 kuratóriumi elnökségben nem volt konszenzus a jelöléséről.
 
     A Magyar Rádió elnöke így csak július 31-ig vezeti a
 közmédiumot. Such Györgyöt szerdán az MTI nem tudta elérni.
 
     Mint azt korábban az MTI megírta, április 14-ig hatan vásárolták
 meg a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat dokumentációját.
 Az elnöki posztért eredetileg indult Such György, a közrádió
 jelenlegi elnöke, Szayly József rádió-alelnök, Heal Edina, a Sláger
 Rádió volt vezérigazgatója, illetve Balogh Gábor ügyvéd, rádiós
 rendező. Az ötvenezer forintos pályázati anyagot két olyan személy
 is megvásárolta, aki nem járult hozzá nevének közléséhez.
 
     A Magyar Rádió Közalapítvány illetékese nem tudta megmondani,
 hogy - tekintetbe véve a közmédiumokat is érintő, végszavazás előtt
 álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás
 menete.
 
     Az új szabályozás értelmében megszűnne a Magyar Rádió
 Közalapítvány, továbbá a Fidesz médiacsomagjának a médiát és a
 hírközlést szabályozó törvényjavaslata szerint a közmédiumoknak, így
 a Magyar Rádiónak nem elnöke, hanem vezérigazgatója lenne, a
 vezérigazgatót pedig a létrejövő Közszolgálati Közalapítvány nevezné
 ki.
 
     A jelenlegi szabályok értelmében a tizenöt tagú kuratóriumi
 elnökség kétharmados arányú szavazatával terjeszti a társadalmi
 kurátorokkal kiegészült testület elé az új elnök személyét. A
 megválasztáshoz a nagykuratórium szintén kétharmadának támogató
 szavazata szükséges.
 
     A jelenleg hatályban lévő médiatörvény továbbá úgy rendelkezik,
 hogy ha az elnökség nem tud az összes tag kétharmados többségével
 javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és
 ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a
 pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül,
 megbízatása megszűnik
 .
     Az eredeti kiírás szerint az elnökről július végéig kell
 döntésnek születnie. Az új elnök 2010. augusztus 1-jétől négy évre
 tölthetné be a posztot
 .
     A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által
 június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió
 (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda
 (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű
 részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük
 a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy
 tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a
 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm
 államigazgatási szerve a Médiatanács lenne
 .
     Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik
 elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást,
 amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és
 véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
 
     A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános
 vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az
 indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat
 benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember
 első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható
 .
     A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek
 szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a
 parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a
 végszavazást.