Médiahírek
Magyar Rádió - A hat induló közül végül ketten adták be pályázatukat a közmédium elnöki posztjára
Budapest, 2010. június 30., szerda (MTI) - Szerdán járt le a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat határideje, a déli határidőig ketten adták le pályázati anyagukat a Magyar Rádió Közalapítvány titkárságán - tudta meg az MTI a közmédiumot felügyelő közalapítvány illetékesétől, aki ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy - tekintetbe véve a parlamentnek benyújtott, a közmédiumokat is érintő, s már végszavazás előtt álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás menete.
Azt, hogy kik a pályázat leadói, a titkárság illetékese nem
mondta el, csak annyit lehet tudni, hogy csütörtökön lesz
borítékbontás.
Nem adta be a pályázatát Szayly József, a közrádió alelnöke.
Döntésének okát az MTI-nek az alelnök úgy magyarázta, hogy a
parlament előtt lévő törvényi változtatási szándékok miatt
"okafogyottá vált" az indulása. Ha azonban kialakulnak az új
törvényi keretek, szakmai vezetőként megméretteti magát - tette
hozzá.
Két másik pályázó, Heal Edina, a Sláger Rádió volt
vezérigazgatója és Balogh Gábor ügyvéd sem adták be pályázatukat.
Döntésük okát nem kommentálták az MTI-nek.
Such György jelenlegi rádióelnök a Népszava június 12-i számában
úgy nyilatkozott, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Márciusban
még azt közölte az újraválasztását napirendre tűző rádiós
kuratóriumnak írott levelében, hogy a pályázat nélküli hosszabbítás
lehetőségével nem kíván élni. A levélben akkor azt írta: kész
megpályázni a tisztséget, ha a "demokratikus politikai erők
egyöntetű támogatását sikerül ismét elérni." Akkori döntése
indokaként az MTI-nek azt mondta, hogy a pártdelegáltakból álló
kuratóriumi elnökségben nem volt konszenzus a jelöléséről.
A Magyar Rádió elnöke így csak július 31-ig vezeti a
közmédiumot. Such Györgyöt szerdán az MTI nem tudta elérni.
Mint azt korábban az MTI megírta, április 14-ig hatan vásárolták
meg a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat dokumentációját.
Az elnöki posztért eredetileg indult Such György, a közrádió
jelenlegi elnöke, Szayly József rádió-alelnök, Heal Edina, a Sláger
Rádió volt vezérigazgatója, illetve Balogh Gábor ügyvéd, rádiós
rendező. Az ötvenezer forintos pályázati anyagot két olyan személy
is megvásárolta, aki nem járult hozzá nevének közléséhez.
A Magyar Rádió Közalapítvány illetékese nem tudta megmondani,
hogy - tekintetbe véve a közmédiumokat is érintő, végszavazás előtt
álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás
menete.
Az új szabályozás értelmében megszűnne a Magyar Rádió
Közalapítvány, továbbá a Fidesz médiacsomagjának a médiát és a
hírközlést szabályozó törvényjavaslata szerint a közmédiumoknak, így
a Magyar Rádiónak nem elnöke, hanem vezérigazgatója lenne, a
vezérigazgatót pedig a létrejövő Közszolgálati Közalapítvány nevezné
ki.
A jelenlegi szabályok értelmében a tizenöt tagú kuratóriumi
elnökség kétharmados arányú szavazatával terjeszti a társadalmi
kurátorokkal kiegészült testület elé az új elnök személyét. A
megválasztáshoz a nagykuratórium szintén kétharmadának támogató
szavazata szükséges.
A jelenleg hatályban lévő médiatörvény továbbá úgy rendelkezik,
hogy ha az elnökség nem tud az összes tag kétharmados többségével
javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és
ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a
pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül,
megbízatása megszűnik
.
Az eredeti kiírás szerint az elnökről július végéig kell
döntésnek születnie. Az új elnök 2010. augusztus 1-jétől négy évre
tölthetné be a posztot
.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által
június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió
(MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda
(MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű
részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük
a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy
tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm
államigazgatási szerve a Médiatanács lenne
.
Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik
elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást,
amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és
véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános
vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az
indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat
benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember
első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható
.
A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek
szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a
parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a
végszavazást.
mondta el, csak annyit lehet tudni, hogy csütörtökön lesz
borítékbontás.
Nem adta be a pályázatát Szayly József, a közrádió alelnöke.
Döntésének okát az MTI-nek az alelnök úgy magyarázta, hogy a
parlament előtt lévő törvényi változtatási szándékok miatt
"okafogyottá vált" az indulása. Ha azonban kialakulnak az új
törvényi keretek, szakmai vezetőként megméretteti magát - tette
hozzá.
Két másik pályázó, Heal Edina, a Sláger Rádió volt
vezérigazgatója és Balogh Gábor ügyvéd sem adták be pályázatukat.
Döntésük okát nem kommentálták az MTI-nek.
Such György jelenlegi rádióelnök a Népszava június 12-i számában
úgy nyilatkozott, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Márciusban
még azt közölte az újraválasztását napirendre tűző rádiós
kuratóriumnak írott levelében, hogy a pályázat nélküli hosszabbítás
lehetőségével nem kíván élni. A levélben akkor azt írta: kész
megpályázni a tisztséget, ha a "demokratikus politikai erők
egyöntetű támogatását sikerül ismét elérni." Akkori döntése
indokaként az MTI-nek azt mondta, hogy a pártdelegáltakból álló
kuratóriumi elnökségben nem volt konszenzus a jelöléséről.
A Magyar Rádió elnöke így csak július 31-ig vezeti a
közmédiumot. Such Györgyöt szerdán az MTI nem tudta elérni.
Mint azt korábban az MTI megírta, április 14-ig hatan vásárolták
meg a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat dokumentációját.
Az elnöki posztért eredetileg indult Such György, a közrádió
jelenlegi elnöke, Szayly József rádió-alelnök, Heal Edina, a Sláger
Rádió volt vezérigazgatója, illetve Balogh Gábor ügyvéd, rádiós
rendező. Az ötvenezer forintos pályázati anyagot két olyan személy
is megvásárolta, aki nem járult hozzá nevének közléséhez.
A Magyar Rádió Közalapítvány illetékese nem tudta megmondani,
hogy - tekintetbe véve a közmédiumokat is érintő, végszavazás előtt
álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás
menete.
Az új szabályozás értelmében megszűnne a Magyar Rádió
Közalapítvány, továbbá a Fidesz médiacsomagjának a médiát és a
hírközlést szabályozó törvényjavaslata szerint a közmédiumoknak, így
a Magyar Rádiónak nem elnöke, hanem vezérigazgatója lenne, a
vezérigazgatót pedig a létrejövő Közszolgálati Közalapítvány nevezné
ki.
A jelenlegi szabályok értelmében a tizenöt tagú kuratóriumi
elnökség kétharmados arányú szavazatával terjeszti a társadalmi
kurátorokkal kiegészült testület elé az új elnök személyét. A
megválasztáshoz a nagykuratórium szintén kétharmadának támogató
szavazata szükséges.
A jelenleg hatályban lévő médiatörvény továbbá úgy rendelkezik,
hogy ha az elnökség nem tud az összes tag kétharmados többségével
javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és
ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a
pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül,
megbízatása megszűnik
.
Az eredeti kiírás szerint az elnökről július végéig kell
döntésnek születnie. Az új elnök 2010. augusztus 1-jétől négy évre
tölthetné be a posztot
.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által
június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió
(MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda
(MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű
részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük
a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy
tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm
államigazgatási szerve a Médiatanács lenne
.
Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik
elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást,
amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és
véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános
vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az
indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat
benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember
első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható
.
A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek
szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a
parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a
végszavazást.
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák