Jogfigyelés - Jogszabályi változások

    Ismét nem az audiovizuális törvényhozásért felelős kormánytag előterjesztésében, hanem képviselői önálló indítványként – a „szokásos” péntek délutáni időzítéssel – került benyújtásra a T/3505. sz. törvényjavaslat, amely az Eht. átfogó módosítása mellett több ponton kívánta módosítani az Mttv-t, a  Dtv-t, valamint az Smtv-t. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot több módosítással elfogadta. A július 19-én kihirdetett törvény Dtv-t érintő részében augusztus 3-án lép hatályba.


Az Smtv. lényegesebb módosításai
 1. Újságírók forrásainak védelme
    Az Smtv. és az Mttv. 2011. januári hatálybalépését követően megfogalmazott súlyos nemzetközi kritikák sorra felrótták, hogy ezek a törvények nem nyújtanak kielégítő védelmet az újságírók számára a forrásaik titokban tartásához. Az Európai Parlament 2011. január 25-én fogadta el az újságírói források védelméről szóló 1950(2011) sz. Ajánlását. Az Európai Parlament magyar médiatörvényekkel kapcsolatban 2011. március 10-én elfogadott határozatának szövege is kiemeli a forrásvédelem fontosságát.
    Az Smtv-nek a javaslat benyújtásakor hatályos 6. § (2) bekezdése szerint az újságíró „jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.”
    Ez a védelem azonban csak viszonylagos. Az Smtv. 6.§ (3) bekezdése szerint az újságírót „bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti”.
    Az Smtv. 6.§-ának értelmezése során többekben felmerült, hogy túlságosan tág a forrás felfedésére feljogosított „hatóság” fogalma, ebbe mindenféle hatóság beletartozik, többek között a Médiatanács vagy annak Hivatala is. A 6.§-nak az Európai Emberi Jogi Egyezménybe való ütközését az Ajánlás is megállapította.
    Az elfogadott törvény – egy LMP-s módosító javaslatot beépítve – a (3) bekezdésben a „nyomozó” jelzőt illesztette a „hatóság” szó elé. Ezzel növelte az újságírói forrásvédelmet, hiszen így a bíróságokon kívül kizárólag a büntető ügyekben eljáró nyomozó hatóságok kötelezhetik az újságírót a forrás felfedésére. (Az az alapvető probléma fennmaradt, hogy továbbra is túlságosan tág körben kötelezheti a nyomozó hatóság a forrás felfedésére az újságírót. Az újságírói forrásvédelem elégtelenségét Frank La Rue ENSZ különmegbízott is kifogásolta.)
    Nem tartalmaz az Smtv olyan megfelelő eljárásjogi és garanciális szabályokat, amelyek az újságírók forrás felfedésére való kivételes kötelezés esetén alkalmazhatók lennének, az Európai Parlament 1950(2011) Ajánlásának  megfelelően. Az eljárási és garanciális szabályok hiányát jelen módosítás sem pótolta, holott azokra már szükség lett volna, ahogyan az „atlatszo.hu” ügy tanulságai erre rávilágítottak.
    Az Smtv. tehát ezen részében továbbra is ellentétes az Európai Parlament 1950(2011)  sz. Ajánlásának 4. pontjával, amely a forrásvédelem terén annak érdekében hívta fel kifejezetten az Smtv. 6.§-ának (valamint a 4.§ (3) bekezdésének) módosítására a magyar kormányzatot és Parlamentet, hogy érvényre juttassa az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyében foglaltakat.
 
2. A gyűlöletbeszéd meghatározásának módosítása
     A törvényjavaslat indokolása szerint az Smtv. 17.§-ának módosítása az egyes társadalmi csoportok, közösségek védelmét célozza. Az előterjesztő szerint félreértés lenne a szabály olyan értelmezése, amely alapján személyek is védelmet kaphatnának, a korábbi médiahatóság gyakorlata is ennek megfelelően alakult. Ezért az elfogadott törvény kihagyta a gyűlölet keltésére és kirekesztésre alkalmas médiatartalmakkal szembeni védelemből az egyes személyeket, ugyanakkor továbbra is megmaradt a védett körben a „valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport”.
 
3. Támogatás fogalmának módosítása
Az elfogadott törvény szándéka szerint pontosítja az Smtv. támogatás fogalmát és az Mttv-vel összhangba hozza azt. Ugyanakkor össze is keveri a szabályozási szinteket. Az Smtv-ben, amely az előterjesztői köznyelvben „médiaalkotmány” néven szerepel, nincs meghatározva, mit kell érteni vállalkozás alatt. Ezt a meghatározást az Mttv. tartalmazza. Kérdés, hogy a speciális törvény fogalom-meghatározása miként alkalmazható az „általános” elveket, szabályokat tartalmazó törvény esetében.
A módosítás bevezet egy olyan szabályt is, amely kifejezetten megtiltja a televíziós vagy filmes „vállalkozások” számára más televíziók illetve televíziós műsorok támogatását.

 4. Letelepedett médiatartalom-szolgáltatóra vonatkozó szabályok módosítása
    A törvény pontosítja a letelepedett médiaszolgáltató fogalmát az Mttv-ben és az Smtv-ben is. Az Smtv. hatályos szövege a médiaszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történő terjesztésében határozza meg a letelepedettség egyik ismérvét. Frekvencia igénybevételével azonban csak analóg terjesztés lehetséges, a törvény ezért (feltehetően a félreértések elkerülése végett) az „analóg” szót is beszúrta az Smtv. 2.§ (2) bekezdésébe. Ez a módosítás pontosításnak minősül.

 5. Burkolt kereskedelmi közlemény fogalmának módosítása
    A korábbi megfogalmazás szerint az a kereskedelmi közlemény számít burkoltnak, amelynek közzététele természetét tekintve „félrevezetheti” a közönséget. Az Smtv. új szövege szerint nem elég az eshetőlegesség, arra is szükség van, hogy a közzététel természetét tekintve megtévessze a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló vagy azzal azonos hatású közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.
 
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
     A törvény az időközben felmerült jogalkalmazási problémákra reagálva világossá teszi a Pp. módosításával, hogy sajtóhelyreigazítást a sajtótermék szerkesztőségétől lehet kérni. Sajtótermékek esetében okozott problémát ugyanis elsősorban, hogy a kiadó, esetleg az alapító vagy a szerkesztőség az, amely felelős a sajtóban megjelentek helyreigazításáért.
 
2011. június 19. – kihirdetett törvény (85/2011. MK)

Ha a fenti Jogfigyeléssel kapcsolatban további ismertetést, elemzést, szakvéleményt vagy előadást szeretne, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a tartalom@mediajogfigyelo.hu címen. Kérdését, észrevételét a Médiajogfigyelő hivatalos Facebook oldalára várjuk.