Jogfigyelés - Jogszabályi változások
2012.
január 2.
Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról (az Mttv. módosítása)
A 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvény nem csak tartalmi változásokat hozott, hanem az elnevezések módosulása miatt átírta a jogszabályok jelentős részét is. Az Országgyűlés salátatörvény formájában fogadta el a 2011. évi CCI. törvényt, mely az Alaptörvény hatálybalépéséből következő, elvileg technikai, esetenként azonban érdemi változtatásokat is tartalmaz. Ez a törvény érinti a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rendelkezéseit is.
AzMttv-t illetően a módosítás egy jelentősebb és jó néhány technikai változtatást is hozott magával.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság mint központi államigazgatási szerv
A korábban hatályos szabályok szerint az NMHH autonóm államigazgatási szervnek minősült. Az autonóm államigazgatási szerv fogalmát nem határozta meg törvény, egyes törvények azonban tartalmaztak rá vonatkozó rendelkezéseket.
A törvény 277. alcímében szereplő 389.§ (3) bekezdése megváltoztatta ezt a besorolást, amikor az Mttv. 109.§ (1) bekezdését módosította, és az eddigi autonóm államigazgatási szerv helyett önálló szabályozó szervnek minősítette az NMHH-t.
Az önálló szabályozó szerv kategóriáját az Alaptörvény 23. cikke tartalmazza, a változás ezzel függ össze.
Ennek megfelelően módosult a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény is, amely eddig szintén autonóm államigazgatási szervként nevezte meg az NMHH-t, a Közbeszerzések Tanácsa és a Gazdasági Versenyhivatal mellett harmadikként. A módosítás szerint ebből a kategóriából is kikerült az NMHH. Helyette a központi államigazgatási szervek kategóriája bővült egy új i) ponttal, amely külön kategóriának mondja ki az önálló szabályozó szerveket. A módosult törvény két önálló szabályozó szervet nevesít: a PSZÁF-ot és az NMHH-t.
Az önálló szabályozó szerv kategóriájának alkalmazása következhet az Alaptörvényből, az azonban nem következik belőle, hogy az NMHH-nak egyúttal központi államigazgatási szervnek is kell minősülnie.
Mi ennek a változásnak a jelentősége?
Az biztos, hogy eddig az autonóm államigazgatási szervekre, tehát az NMHH-ra nem terjedt ki a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya. Azzal, hogy a módosult törvény szerint az önálló szabályozó szervek (köztük az NMHH is) központi államigazgatási szervnek minősülnek, a 2010. évi XLIII. törvény – és minden ezen alapuló más jogszabály – kiterjed rájuk is. A változással még egy lépéssel közelebb került tehát az NMHH a kormányzathoz. Most még ugyan köztisztviselők az ott dolgozók, de könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kormánytisztviselővé válnak. Különbség még az is pl., hogy az Áht. autonóm államigazgatási szervnek nem engedi meg újabb költségvetési szerv létrehozását, a központi államigazgatási szervnek viszont megengedi, stb. Az is egyértelmű, hogy a központi államigazgatási szervekre vonatkozó szabályok megváltozása a Hatóság helyzetének megváltozását is okozhatja – itt csak az Mttv. kifejezetten eltérő szabályai jelenthetnek korlátot.
A korábban hatályos szabályok szerint az NMHH autonóm államigazgatási szervnek minősült. Az autonóm államigazgatási szerv fogalmát nem határozta meg törvény, egyes törvények azonban tartalmaztak rá vonatkozó rendelkezéseket.
A törvény 277. alcímében szereplő 389.§ (3) bekezdése megváltoztatta ezt a besorolást, amikor az Mttv. 109.§ (1) bekezdését módosította, és az eddigi autonóm államigazgatási szerv helyett önálló szabályozó szervnek minősítette az NMHH-t.
Az önálló szabályozó szerv kategóriáját az Alaptörvény 23. cikke tartalmazza, a változás ezzel függ össze.
Ennek megfelelően módosult a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény is, amely eddig szintén autonóm államigazgatási szervként nevezte meg az NMHH-t, a Közbeszerzések Tanácsa és a Gazdasági Versenyhivatal mellett harmadikként. A módosítás szerint ebből a kategóriából is kikerült az NMHH. Helyette a központi államigazgatási szervek kategóriája bővült egy új i) ponttal, amely külön kategóriának mondja ki az önálló szabályozó szerveket. A módosult törvény két önálló szabályozó szervet nevesít: a PSZÁF-ot és az NMHH-t.
Az önálló szabályozó szerv kategóriájának alkalmazása következhet az Alaptörvényből, az azonban nem következik belőle, hogy az NMHH-nak egyúttal központi államigazgatási szervnek is kell minősülnie.
Mi ennek a változásnak a jelentősége?
Az biztos, hogy eddig az autonóm államigazgatási szervekre, tehát az NMHH-ra nem terjedt ki a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya. Azzal, hogy a módosult törvény szerint az önálló szabályozó szervek (köztük az NMHH is) központi államigazgatási szervnek minősülnek, a 2010. évi XLIII. törvény – és minden ezen alapuló más jogszabály – kiterjed rájuk is. A változással még egy lépéssel közelebb került tehát az NMHH a kormányzathoz. Most még ugyan köztisztviselők az ott dolgozók, de könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kormánytisztviselővé válnak. Különbség még az is pl., hogy az Áht. autonóm államigazgatási szervnek nem engedi meg újabb költségvetési szerv létrehozását, a központi államigazgatási szervnek viszont megengedi, stb. Az is egyértelmű, hogy a központi államigazgatási szervekre vonatkozó szabályok megváltozása a Hatóság helyzetének megváltozását is okozhatja – itt csak az Mttv. kifejezetten eltérő szabályai jelenthetnek korlátot.
A régi médiatörvény hatályon kívül helyezése, dereguláció
A törvény 70. alcíme immár teljes egészében hatályon kívül helyezi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt a még hatályban lévő rendelkezéseivel együtt.
Ennek a régi jogszabálynak voltaképpen már csak egyetlen érdemi rendelkezése élt, az, amelyik kimondta, hogy „A Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvenciát használó országos audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc, országos rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg.”
2012. január 1-től kezdődően ez a kötelezettség már csak az ún. JBE – jelentős befolyásoló erővel rendelkező – lineáris médiaszolgáltatókat terheli. A gyakorlatban a már működő országos médiaszolgáltatásokat ez a rendelkezés valószínűleg nem érinti, mert feltehetően a műsorszolgáltatási szerződésük rögzíti, hogy milyen hírszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Olyan esetleges szerződésnél azonban, amely ilyen tételes kötelezettséget nem tartalmazna, csak a médiatörvény szabályaira utalna vissza, akár teljes egészében megszűnhet a hírszolgáltatási kötelezettség.
Kisebb deregulációt is tartalmaz a módosítás, amikor hatályon kívül helyezi az Mttv-nek a hatályukat vesztő és módosuló jogszabályokra vonatkozó fejezeteit.
A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjai és a Médiatanács tagjai által tett esküre vonatkozó szabályok módosítása
A törvényjavaslat tárgyalása során tett módosító javaslat elfogadása formájában került a törvény szövegébe néhány olyan rendelkezés, amely alapvetően a médiarendszer választott tisztségviselői által tett eskü szövegére vonatkozik. Az eskü szövege eddig az Mttv. 2. és 3. mellékletében szerepelt. A módosítás e mellékleteket hatályon kívül helyezi, és kimondja, hogy a Kuratórium Országgyűlés által választott tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt.
Technikai változások
A módosítás végigviszi az Mttv-n az Alaptörvényből eredő szükséges elnevezésbeli változtatásokat: Alkotmány helyett Alaptörvény, Magyar Köztársaság helyett Magyarország kerül megfelelő formában a szövegbe, a bíróságok elnevezésének változását is megfelelően leképezi. Egyidejűleg hatályon kívül helyez olyan rendelkezéseket is az Mttv-ből, amelyek már más törvényekbe hatályosan beépültek, ezért itt feleslegessé váltak. Pontosításnak fogható fel az is, hogy a jövőben nem a Hatóságnak, hanem a hatóság Elnökének ír elő beszámolási kötelezettséget a törvény: értelemszerűen eddig is a hatóság elnöke képviselte a hatóságot.
A módosítás végigviszi az Mttv-n az Alaptörvényből eredő szükséges elnevezésbeli változtatásokat: Alkotmány helyett Alaptörvény, Magyar Köztársaság helyett Magyarország kerül megfelelő formában a szövegbe, a bíróságok elnevezésének változását is megfelelően leképezi. Egyidejűleg hatályon kívül helyez olyan rendelkezéseket is az Mttv-ből, amelyek már más törvényekbe hatályosan beépültek, ezért itt feleslegessé váltak. Pontosításnak fogható fel az is, hogy a jövőben nem a Hatóságnak, hanem a hatóság Elnökének ír elő beszámolási kötelezettséget a törvény: értelemszerűen eddig is a hatóság elnöke képviselte a hatóságot.
Sarkalatossági záradék
A törvény új VI/A fejezettel egészíti ki az Mttv-t, amelynek értelmében az Mttv. szabályai gyakorlatilag teljes egészében sarkalatosnak minősülnek.
A kérdés már csak az, hogy ez ilyen terjedelemben következik-e az Alaptörvényből?
Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke így rendelkezik a sarkalatosság kérdésében:
A törvény új VI/A fejezettel egészíti ki az Mttv-t, amelynek értelmében az Mttv. szabályai gyakorlatilag teljes egészében sarkalatosnak minősülnek.
A kérdés már csak az, hogy ez ilyen terjedelemben következik-e az Alaptörvényből?
Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke így rendelkezik a sarkalatosság kérdésében:
IX. cikk
(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
23. cikk
(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
23. cikk
(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
A sajtószabadságra vonatkozó alapvető szabályok nem az Mttv-ben, hanem a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (Smtv.) találhatók, azok sarkalatosságáról ott kell rendelkezni, és ez meg is történt.
Az Mttv. szabályai közül nyilvánvalóan sarkalatosak az Alaptörvény szerint a Médiatanácsra vonatkozó részletes szabályok, az önálló szabályozó hatóságra, vagyis az NMHH-ra vonatkozó, illetve ezek eljárására vonatkozó szabályok. Nyilván a sajtószabadság korlátját jelenthető egyéb meghatározások (kvóták, stb) is sarkalatosak.
Nem számítanak sarkalatosnak viszont a közszolgálati médiaszolgáltatásnak a törvény III. részében szereplő szabályai, hiszen a közszolgálati médiaszolgáltatás biztosításának jelenleg alkotmányos kötelezettsége oly látványosan kimaradt az Alaptörvényből.
Ugyancsak nem sarkalatosak a 137-138.§-ban a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó rendelkezések (semmi közük az Alaptörvényben felhívott sajtószabadsághoz vagy a média-, sajtó- és hírközlési piac felügyeletéhez), de a Médiatudományi Intézetre vonatkozó rendelkezés sem „sarkalatos”.
A sarkalatosság kimondása során kizárólag az Alaptörvény rendelkezéseiből szabad csak kiindulni. Ha a törvényhozó hatalom (mely jelenleg alkotmányozó többség is egyben) úgy gondolta volna, hogy az előbb felsorolt rendelkezések is sarkalatosak, akkor úgy fogalmazott volna az Alaptörvényben (különös tekintettel arra, hogy az Mttv. már hatályban volt az Alaptörvény elfogadásakor, tehát lehetett ismerni a tartalmát).
Az Mttv. szabályai közül nyilvánvalóan sarkalatosak az Alaptörvény szerint a Médiatanácsra vonatkozó részletes szabályok, az önálló szabályozó hatóságra, vagyis az NMHH-ra vonatkozó, illetve ezek eljárására vonatkozó szabályok. Nyilván a sajtószabadság korlátját jelenthető egyéb meghatározások (kvóták, stb) is sarkalatosak.
Nem számítanak sarkalatosnak viszont a közszolgálati médiaszolgáltatásnak a törvény III. részében szereplő szabályai, hiszen a közszolgálati médiaszolgáltatás biztosításának jelenleg alkotmányos kötelezettsége oly látványosan kimaradt az Alaptörvényből.
Ugyancsak nem sarkalatosak a 137-138.§-ban a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó rendelkezések (semmi közük az Alaptörvényben felhívott sajtószabadsághoz vagy a média-, sajtó- és hírközlési piac felügyeletéhez), de a Médiatudományi Intézetre vonatkozó rendelkezés sem „sarkalatos”.
A sarkalatosság kimondása során kizárólag az Alaptörvény rendelkezéseiből szabad csak kiindulni. Ha a törvényhozó hatalom (mely jelenleg alkotmányozó többség is egyben) úgy gondolta volna, hogy az előbb felsorolt rendelkezések is sarkalatosak, akkor úgy fogalmazott volna az Alaptörvényben (különös tekintettel arra, hogy az Mttv. már hatályban volt az Alaptörvény elfogadásakor, tehát lehetett ismerni a tartalmát).
Az Mttv. rendelkezései sarkalatosságának ilyen tág körben való kimondása tehát véleményem szerint nem felel meg az Alaptörvény rendelkezéseinek.
2012. január 1. – elfogadott, kihirdetett és hatályba lépett törvény
2012. január 1. – elfogadott, kihirdetett és hatályba lépett törvény
Médiaszabályozás
- Törvények
- Rendeletek
- Alkotmánybírósági határozatok
- Társszabályozás, etikai szabályozás
- Közszolgálati Kódex
- A Médiatanács ajánlásai
- Egyéb
- Magyar jogforrások angolul
(Sources of Hungarian Law in English) - Az Európai Unió médiaszabályozása
- Az Európa Tanács médiaszabályozása
- Más nemzetközi szervezet
- Nemzetközi kódexek, etikai normák
Dokumentumok
TovábbPartnerek
