Jogfigyelés - Jogszabályi változások

Törvény hatálya valamennyi „médiatartalom”-ra illetve a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltatókra, valamint - meghatározott feltételek esetén - a nem Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltatókra terjed ki. 

A Törvény „médiatartalom” fogalma felölel minden médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalmat.

A Törvény médiaszolgáltatáson egyértelműen az audio-vizuális médiaszolgáltatásokat érti. A médiaszolgáltatás kétféle lehet: lineáris és lekérhető.

A médiatartalom-szolgáltatás fogalmában a médiaszolgáltatás mellett a sajtótermék is beletartozik. Sajtótermék  a nyomtatott és az internetes újság vagy internetes hírportál is, ha azt gazdasági szolgáltatásként tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából nyújtják, és tartalmáért valaki szerkesztői felelősséget visel.

A törvény deklarálja azt az Alkotmányban már rögzített elvet, hogy a magyar jogrend elismeri és védi a sajtó szabadságát, valamint biztosítja sokszínűségét. Új rendelkezés az, amely szerint a sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is. Megismétli a sajtótörvény szabályát, amikor kimondja, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Nem szerepel azonban benne az a korábban tervezett rendelkezés, mely szerint mindenkinek joga van a média útján közzétenni véleményét.

Mind a médiaszolgáltatások, mind a sajtótermékek esetében törvény a közzététel feltételéül szabhatja a hatósági nyilvántartásba vételt, állami frekvencia igénybe vétele esetén a médiahatóság által kiírt és lebonyolított pályázaton való sikeres részvétel is előírható.

A Törvény általános elvként mondja ki az újságíró számára, hogy jogosult a számára információt átadó személy kilétét titokban tartani.

Ez az általános elv azonban nem érvényes, ha
- az információforrás minősített adatot (szigorúan titkos, titkos, bizalmas vagy korlátozott terjesztésű) adott át,
- bírósági és hatósági eljárásokban, ha az újságíró számára átadott információ közzétételéhez közérdek nem fűződött.

A Törvény kimondja, hogy az újságíró – minden médiatartalom esetében – jogosult szakmai függetlenségre és a médiatartalom befolyásolására irányuló nyomásgyakorlással szembeni védelemre. Ez a védelem mind a tulajdonossal, mind a szponzorral vagy a reklámozóval szemben megilleti.

A Törvény bizonyos esetekben mentesíti a tartalomszolgáltatót és az újságírót az információ megszerzésével elkövetett jogsértés következményei alól. Ennek feltétele, hogy az újságíró a jogsértést közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követte el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.

A Törvény deklarálja, hogy közszolgálati médiaszolgáltatás működik Magyarországon. Ez a deklaráció egyben az állam részéről a közszolgálati médiaszolgáltatás működtetési lehetőségét és kötelezettségét is jelenti.

A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a Törvény szerint „a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és megerősítése, a magyar és a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése”.

A sajtó-helyreigazítás szabályai ezentúl a Ptk. helyett a Törvényben szerepelnek, némi szóhasználat-módosítással, de a lényeges szabályok változatlanul hagyása mellett. A helyreigazítás határideje napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az eddigi 8 napról 5 napra rövidült, minden más esetben a helyreigazítás kezdeményezésétől számított 8 nap maradt.

Az elfogadott törvény a médiatartalom- szolgáltatók összességének feladatává teszi a „hiteles, gyors, pontos” tájékoztatást a „helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről”.

A sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét a Törvény csak a „tájékoztatási tevékenységet végző” lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra terheli, és azok is csak az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kötelesek ezeket a követelményeket érvényesíteni.

A Törvény valamennyi médiatartalom-szolgáltatóra nézve kimondja, hogy tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő  személyek öncélú és sérelmes bemutatása.

A Törvény a hatályos büntető jogszabályoknál lényegesen tágabb körben vonja meg a „gyűlöletbeszéd” határát, a médiaszolgáltatók és a sajtó számára egyaránt. Elegendő, ha a médiatartalom „alkalmas” a gyűlölet keltésére, vagy a védeni kívánt közösségek „nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére”.

A védeni kívánt tárgy is igen kiterjedté vált. Személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport a védett körbe tartozik, azaz tulajdonképpen mindenki.

A kiskorúak védelme szempontjából a Törvény különválasztja a lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatást, valamint a sajtótermékben megjelenő médiatartalmakat. Ennek megfelelően más-más módon szabályozza a kiskorúak védelmét azokkal a médiatartalmakkal szemben, amelyek szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődésüket súlyosan károsíthatják, különös tekintettel a pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmazó tartalmakra.

A médiacsomag részeként 2010. június 11-én benyújtott T/363. sz. törvényjavaslatot november 2-án fogadta el az Országgyűlés. A november 9-én kihirdetett törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.

2010. november 9. – kihirdetett törvény